Kele János 2016 augusztusának vége óta volt a TV2-csoport Spíler TV nevű sportadójának vendégszakértője. A Premier League, az angol bajnokság legfelsőbb osztályának meccseit (aki nem lenne járatos az angol futballban, itt játszanak a nagyok, a Liverpool, a Manchester United, az Arsenal, irgalmatlan mennyiségű pénzért) szakértette, mert ért hozzá, legalábbis annyira tuti (sőt), mint a magyar labdarúgás levitézlett korábbi nagyjai. A stílusával lehet vitatkozni, van aki tudálékoskodónak tartja, más azt rója fel neki, hogy elfogult a Manchester Uniteddel kapcsolatban, merthogy a szurkolójuk, de a tárgyi tudását és felkészültségét soha, senki nem vitatta.

A főnökei sem, legalábbis erre utal, hogy a két év alatt egyszer sem jelezték neki, hogy amit csinál, az nem jó, sőt, részt vett az ötletelésekben, új műsorok kialakításában, satöbbi. Kele Jánossal vasárnap közölte a Spíler TV, hogy köszönik az eddigieket, de a folytatást nem vele képzelik el. Ehhez természetesen joga van a tévének, Kelének meg joga van megkérdezni, hogy miért. Nem kapott választ.

Ha lett volna szakmai oka, vélhetően közlik vele, pont úgy, mint azt, ha más természetű bajuk volt vele, mint tudom én, mert Manchester United szurkoló, és ezt nem bírják elviselni. Annál, hogy "mert csak", még ez is jobb lett volna. Persze azt Hetéssy Zoltán, a csatorna vezetője nem közölhete Kelével, hogy baszki, aki ma Magyarországon beszól az ország legtehetségesebb gázszerelőjének sportmárkájára, az nem szerepelhet a NER-akol másik szárnyában működő tévében.

Mert itt erről van szó, kérem szépen, Kelének szólt a szája és most fáj a feje.

Kele július 21-én egy Facebook-bejegyzésben írt hosszasan a 2Rule nevű magyar sportszergyártóról és a termékeiről. A véleményét írta meg, amihez joga van, szólás- és véleményszabadságát (egyelőre) még biztosítja az Alaptörvény. Azt írta meg, amit gondolt, hogy az egész 2Rule ügy kis magyar politikai posvány állatorvosi lova, amiben benne van minden abból

a kapzsiságból, ostobaságból és azokból a sógor-koma-haver alapon osztogatott hátlapogatásokból, amikbe a magyar futball a közpénzfürdőben dőzsölés közben - látszólag észrevétlenül - belefullad.

Az írásban Kele sorba veszi azokat a dolgokat, amik a 2Rule indulásával és úgy egyébként létével kapcsolatban zavarja a miniszterelnök zsebibabájától a befolyással való visszaélésen át a sikertörténetnek eladott izmozásig, ami mögött ráadásul nem is az áll, amit hazudnak róla, hiszen nem olcsóbb, mint a vetélytársak, minőségben nem jobb, nem 100%-ban magyar (sőt), csak annak hazudják, és ugye mindezt erőszakkal nyomják le a sportszervezetek torkán, no meg az adóforintól működtetett királyi tévét néző polgárokén, bujtatott és arcukba tolt reklám képében. És mindezt ezzel fejezte be:

A kifizetés a lényeg. A magyar futball lett a NER pénztárja, amihez hó végén oda lehet fáradni, és fel lehet venni a jattot a borítékban. Jut mindenkinek, aki a mi kutyánk kölyke, nyugi. És ha esetleg elfogyna, teszünk még bele többet, természetesen az adófizetők közös borítékjából, mert hát ami közös, annak egyrészt túros a háta, másrészt szemrebbenés nélkül ellopható. Arra kell csak figyelni, hogy meg is hajoljunk majd azok előtt, akik ehhez még tapsikolnak is a takarásban. Nemzeti máz, giccs, tehetségtelenség, pofátlanság, igénytelenség és mutyi. Ez a magyar futball. Ezt intézményesíti a 2Rule, ezt üzeni nekünk a logó, a szín, a forma, a kincstári gagyi, ami majd senkinek sem kellő, közepesnek is csak elfogultsággal hazudható tucatjátékosok mellizmán feszül majd. Ezt is megtehetik. És meg is teszik, ne legyen kétséged. 

Ehhez Kelének joga van, ez nyilvánvaló. Egy normális országban ennek semmiféle következménye nem lenne, még akkor sem, ha netán a Spíler TV kimondva is ugyanannak az oligarchának a kezében lenne, mint a sportszermárka. Miután Kele bejegyzése megjelent, és az Index, a 444, a HVG és a független magyar sajtó még megmaradt része ugyanezeket a kérdéseket tette fel a sportszergyártóval kapcsolatban, a NER egyik vadhajtásává silányított Nemzeti Sportban megjelent egy főszerkesztői jegyzet, amiben Szöllősi György afféle fogadatlannak tűnő prókátorként állt ki a márka mellett, és nyilvánvaló torzításokkal és féligazságokkal átszőtt publicisztikában nyalta fényesre a felcsúti sikerkovácsgázszerelő műszálas alsóból kilógó seggét.

Kele János meg erre visszaszólt. És ha volt egy utolsó csepp, na az ez lehetett.

Mert innentől ez már személyes ügy lett. Egy olyan országban, ahol bizonyos helyeken bőven elég, ha érzékelteti az ember, hogy ismer valakit odafent, és máris teljesítik a legvadabb kívánságát is, felrúgnak törvényt, nem ismernek embert, istent, semmit. Kele válaszposztban reagált Szöllősi cikkére, amiből tényleg csak a legfontosabbakat idézném, mert rém hosszú (de rém tanulságos is). Igazolva látta minden kijelentését, azt hogy ha valaki kérdéseket tesz fel azt politikai támadásnak veszik a NER-ben, hogy a mostani narratívába nem fértek bele azok a magyar sportmárkák, amik léteztek ugyan, de nem a NER holdudvarában, a mellébeszéléséket a minőségről és az árról, azt, hogy a 2Rule egy olimpiai bajnok csőbehúzásától sem riadt vissza, és persze a taózásról, ami folyamatosan táplálja a kormány csöcsein csüggő csőcseléket.

Ez a válaszposzt egy hete jelent meg. Másnap Kele a Spílertől megkapta a műsortervet, legalábbis a rá vonatkozó részét, novemberig látta a beosztását. Aztán pénteken felhívták, hogy menjen már be, de erre csak vasárnap kerített sort, amikor is mondták neki, hogy szevasz.  Annál a tévénél, ami most indít be két másik sporttévét, aminek emellett lesz egy online elérhető kiadása is, amihez úgy kellenek az emberek mint egy falat kenyér. Ahonnan senki mást nem küldtek el, csak azt a Kelét, aki megszólalt.

Tanulság nincs, csak az ökölbe szorított kéz maradt.