Húsz évvel ezelőtt, 1999 végén a Figyelő főszerkesztője felkért, hogy írjak egy cikket arról, mit hoz a jövő, milyen lesz a XXI. század egy internetező szemével. Akkor született Fanni lányom. Arról írtam, hogy a világ sokat fog változni, jönnek a mobil eszközök, de Fanni lányom 18 évesen tavasszal ugyanazt fogja érezni, amit az édesanyja és a nagyanyja érzett, amikor húszéves lett.

Két éve felmentem a Várba, kértem egy olvasójegyet az Országos Széchényi Könyvtár folyóirat-olvasójába. Kikértem a Figyelő 1999-es évfolyamát, és megnéztem a borítón a két hónapos Fannit és magamat. Lemásoltattam a cikket („Színesben kéri? Úgy drágább!” „Igen, színesben kérem.”), és odaadtam Fanninak a 18. születésnapjára.

Négy gyerekünk van, a legkisebb, Zsuzska 9 éves. A Youtube-ról tanult meg úszni, különleges tánckoreográfiákat néz, és próbál mindennap. Úgy nőtt fel, hogy a tablet az élete része. Abban bízom, hogy még visszatalál a könyvekhez, ahhoz a varázshoz, amit az esti olvasás elmélyülése ad meg.

Az Index után az egyik nagy hazai mobilcég nyakkendős tartalomfejlesztési igazgatója lettem. Nagyvállalat, komoly lehetőségek, kiszámítható szabályok. Újságírókat kerestünk, a felvételi beszélgetéseken elmondtam, hogy a feladat az, hogy egy rövid mondatban, ahogy akkor mondtuk, 160 karakterben kell megfogalmazni egy hírt. Az egyik jelölt elnevette magát, akkor hihetetlennek tűnt, hogy a kis mobiltelefonon valaha embereket híreket fognak olvasni. Én hittem benne, bejött, az emberek szerették, hogy azonnal értesülnek a világ dolgairól, a negyedik évben már egymillió felhasználót értünk el.

2006-ban Zürichben beszélgettem egy nemzetközi lapkiadó vezérigazgatójával. Ott tényleg volt siker, pénz, csillogás. Az elegáns vacsora után, amikor már kimerítettük az autók és az utazási élmények témáit, arról mesélt, hogy ő a falujában önkéntes tűzoltó, és minden szombaton gyakorlatoznak. Nem értettem, hogy miért pazarolja erre a drága idejét. Lelkesen mesélt arról, hogy egy idő után az embernek jólesik, hogy valamit a tudásából, energiájából visszaadjon a közösségének, annak a kis falunak, ahol felnőtt.

Akkor nehezen tudtam ezt elképzelni, de aztán néhány éve megörököltem a nagymamám házát Kesztölcön. Gyerekkoromban sokat jártunk ide a szüleimmel. Lélekben mindig itt laktam, és most már ide is költözöm. Hiába leszek idén hatvanéves, Marika néni, a szomszédunk, még mindig Andriskámnak hív. Elvállaltam, hogy szerkesztem a falu honlapját. Azt gondoltam, hogy nem lesz sok munkám vele. Kesztölcben a legjobb az, hogy akik itt élnek, imádják a falut, a hegyeket. Itt mindenki természetvédő, és sokan vállalnak önkéntes munkát a közösségért. Rengeteg esemény van, ma már annyi munkát jelentett a honlap, hogy át kellett adnom egy lelkes fiatal kollégának. Barátaimmal létrehoztunk egy kis közösségi gyógynövénykertet. Az egyesületünk az önkormányzattól kibérelt egy régi iskolaépületet, felújítottuk, és bakancsos turistaszállóként üzemeltetjük. Szeretem a munkámat, kollégáimmal mobilalkalmazásokat fejlesztünk, interaktív szolgáltatások kialakításában veszünk részt. Szeretem azt is, hogy hétvégén gyerekkorom kedvenc helyein túrát szervezünk, szemetet szedünk a többiekkel.

Fanni lányom is most lesz húszéves, és természetesen az Index lelkes olvasója. Nemrég levelet írt a szerkesztőségnek, azért, hogy foglalkozzon többet az Index a globális felmelegedés veszélyeivel, Greta Thunberggel és az Extinction Rebellion mozgalmával. Félti a jövőjét, és minden oka megvan rá. A doktori dolgozatomban a nemzedékek közötti felelősség kérdéséről írok, a dorogi szénbányászat példáján. Szépen, számokkal kimutatható, hogy milyen költségeket, környezeti károkat hagytak a mi generációnkra a múlt század ipari forradalmárai. Tanulnunk kell ebből, nem élhetünk jól a gyerekeink és az unokáink számlájára. Gyorsan eltelt az a húsz év, amióta az Indexet alapítottuk. Most azt mondják, hogy már csak húsz évünk maradt, hogy alkalmazkodjunk a globális klímaváltozáshoz. Mindenkinek van hát bőven feladata: az Indexnek, Fanninak és nekem is Kesztölcön.

A szerző az Index alapító főszerkesztője, a lap 20. születésnapja alkalmából kértünk tőle egy írást.