A szocialistákkal a nagy pártok nem akarnak kormányozni. Az eredményekből kitűnik, jobboldali–liberális kormányzás várható. Milyen politikai és gazdasági változásokat hozhat az átrendeződés? Mi vár a romániai magyarok közösségére? Barabás T. János elemzése
Romániában tegnap komolyabb incidensek nélkül zajlott le a parlamenti választás. Meglepetésre nem a közvélemény-kutatás előrejelzéseit tükrözte a voksolás. Ennek oka, hogy az erőteljesen manipulált közéletben a felmérések is propagandaeszközök lettek, sok választó pedig bizalmatlan volt az intézményekkel szemben. A december 7-i, hétfői 95 százalékos feldolgozottságú eredmények alapján a kormányzó nemzeti liberálisok (PNL) a második helyre szorultak 25,6 százalékkal, előretörtek az ellenzéki szocialisták (PSD) 30 százalékkal, a Mentsük Meg Romániát Unió (USR) elvben jobboldali, gyakorlatban inkább progresszivista-liberális csoport 15 százalékot kapott, a szélsőjobbos AUR 9 százalékon, az RMDSZ 5-6 százalék körül áll. A szocialistákkal a nagy pártok nem óhajtanak kormányozni. Az eredményekből kitűnik, jobboldali–liberális kormányzás várható PNL-, USR-, RMDSZ-részvétellel.
(A legfrissebb hírek szerint bekerülhet a törvényhozásba a Népi Mozgalom Párt [PMP] is, ez esetben kétségessé válhat az RMDSZ koalíciós szerepvállalása – a szerk.)
A román belpolitikát a politikai stabilitás kérdése, valamint a fenntartható gazdasági fejlődés elérése foglalkoztatja. Mindkettő nagy feszültségforrás, ezért ez fogja meghatározni az elkövetkező négyéves kormányzati ciklust. Nem zárható ki azonban belpolitikai válság, aminek fő oka a két nagy jobboldali-liberális párt érdekellentéte. A nemzeti liberális PNL és a Mentsük Meg Romániát Unió, USR egymás fő versenytársai lettek. Ugyanazt az átlagnál fiatalabb, magasabban képzett városi középosztályt célozzák meg, és üzeneteik is hasonlók. Ráadásul az internetes világból és
az utcai proteszt mozgalomból kinőtt USR a régi, korruptnak tekintett politikai osztállyal akar leszámolni, beleértve a PNL-t is.
Ugyanakkor eltérők a két párt mögött álló támogatói csoportok érdekei. A PNL infrastruktúrát fejlesztene, ami helyzetbe tudná hozni a vidéki politikus-üzletemberek csoportjait, míg az USR inkább a digitális gazdaságot fejlesztené, ahol nagyobb politikai támogatást is remél.
Ludovic Orban volt PNL-s kormányfő a választások előtt hirdette meg pártja négyéves gazdasági programját, amely majdnem teljes egészében infrastruktúra-fejlesztéssel tervez gazdasági növekedést elérni az elkövetkező években. Így
több más sztráda mellet megépülne az észak-erdélyi autópálya Kolozsvár és Brassó között, valamint a Bukarestet Moldovával összekötő műút is.
Minden bizonnyal Orban tanácsadói felmérték, hogy az eddiginél kevesebb külföldi befektetés érkezik majd az országba, a költségvetés is meg van terhelve a járvány által okozott kiadásokkal. A hazai kis- és középvállalkozók többsége a csőd szélén áll, vagy visszafogta tevékenységét, külföldi kölcsönt pedig csak kedvezőtlen kamatokkal vehetnek fel. Marad tehát az EU 2021–27-es költségvetése mint komoly finanszírozás lehetőség. Románia mintegy 80 milliárd euróra számít az EU-tól, ami más forrásokkal együtt elvben elég lehet a modernizálás beindításához.
Ugyanakkor a gazdasági program hiányossága, hogy nem tulajdonít kellő fontosságot a digitális gazdaság létrehozásának, így például nincs tervbe véve átfogó oktatási, pénzügyi adminisztratív reform, márpedig ez azt jelenti, hogy a jórészt erdélyi gépipar által húzott ország,hosszú távon komoly gondokkal szembesülhet a fenntartható fejlődés biztosításában.
Ugyancsak kérdésessé teszi a gazdasági program megvalósíthatóságát az a tény, hogy a hivatalos statisztikák nem egyeznek meg az EB novemberi jelentésével.
Míg Bukarest 3-4 százalékos idei GDP visszaeséssel, 7 százalék költségvetési deficittel számol, valamint jövőre V alakú növekedést prognosztizál mintegy 10 százalékos nemzetgazdasági bővüléssel, addig az EB adatai komorabbak: 5 százalékos idei visszaesés, 10 százalék deficit, jövőre csupán 3 százalékos növekedés. Lehet-e szépített gazdasági adatok alapján hosszú távon sikeresen tervezni? Meg lehet-e őrizni a belpolitikai stabilitást, amikor a csoportérdekek egyre erőteljesebben jelentkeznek a napi politikában (lásd az útépítések helyszíneit)?
A válaszhoz közelebb kerülünk, ha számításba vesszük, hogy a kormányzat előtt álló két nagy kockázat négy lehetséges szcenáriót eredményezhet:
Ez a négy szcenárió inkább csak segít elképzelni a lehetőségeket, a politikai előrejelzést alaposabb számításokkal érhetjük el.
Figyelembe kell vegyük az előre nem látható tényezőket is. Ezek lehetnek ökológiaiak (árvíz északon, szárazság délen, földrengés, erdőirtás miatti talajerózió), demográfiaiak (migráció), társadalmi mentalitásváltozások (hagyományos értékrendet kikezdő tényezők, mint például az információs társadalom előretörése vagy az újkeresztény egyházak ortodoxia rovására való terjedése), regionális konfliktusok (Ukrajnában, a Nyugat-Balkánon).
Előzetes számításaim szerint a négy fent említett kormányzati szcenárióból egyik sem valósul meg maradéktalanul, inkább egy hibrid folyamatnak leszünk tanúi, amelynek során
javulhat az előző évekhez képest a belpolitikai stabilitás – bár maradnak komoly kockázatok. pár évig gazdasági növekedésre számíthatunk, utóbbi viszont megtorpanhat az információs gazdaság hanyagolása és a reformok iránti csekély valós érdeklődés miatt.
A hosszú távú tervezésben illetékes államfői hivatal négyéves biztonság- és külpolitikai stratégiát hoz létre (a legutóbbiban csak a honvédelem és az egészségügy reformja lelhető fel). Márpedig az oktatási reformmal lehetne az új típusú gazdaságnak szakembereket képezni, az adminisztratív reform profi menedzsmentet és nagyobb felelősséget adna a helyi közösségeknek – ami elősegítheti a tudásalapú gazdaság kialakítását. A román elit viszont attól tart, hogy a reformok destabilizálják az országot, így például ellenzik a decentralizálást. Ez utóbbiak miatt válik láthatóvá a leendő kormány cselekvési korlátja is. Pedig a hatalmi technikák a társadalmi mentalitással együtt változnak. Ezt jelzik a mostani választások során sikeres proteszt pártok/establishment ellenes mozgalmak is. A Mentsük Meg Romániát Unió már kevésbé a központi költségvetés elosztása, a politikai-gazdasági klientúra építése, a központosított állam révén igyekszik hatalmat nyerni, hanem összetettebb uniós–állami–magán–helyi üzleti és politikai hálózatban gondolkodik. A szélsőséges AUR párt pedig a kormányzati érdek fölé helyezi a nemzetközi románság összefogását és a merev ideológiai álláspontokat.
Tanulságos lehet számunkra, hogy
a felsorolt problémák, kockázatok (ökológiai, társadalmi, biztonsági) az országos átlag alatt érintik a magyarlakta területeket, az infrastruktúra-építéssel pedig beköthetik a Székelyföldet a nemzetközi gazdaságba, az RMDSZ jobb eséllyel lobbizhat a romániai magyar közösség érdekeiért.
Ehhez viszont az ottani magyaroknak szemléletváltásra van szüksége. Nem kell féljenek a jövőtől, és ki kell szabadulniuk az elszigeteltség érzéséből. Fontos lenne, hogy a romániai magyar politikusok és önkormányzati vezetők modernizációs vízióval rendelkezzenek, koherens programjuk legyen. Érdemes észrevennünk, hogy a román vezető jobboldali párt komoly politikai hibákat követett el a kampány során. Nem tulajdonított fontosságot a közösségi médiának (az USR és az AUR bezzeg igen), elhanyagolta a szövetségépítést, egész vidékeket (Moldova) és társadalmi csoportokat (kkv-k, ortodox hívők) sértett meg diszkriminatívnak tekintett intézkedéseivel, és nem tisztázta a média által felhozott korrupciós vádakat sem.
Tanulság lehet a progresszivista USR számára, hogy a hagyományos értékekkel szembeni távolságtartással szavazatokat lehet veszíteni. Általában a negatív üzenetek nem kifizetődők a régió politikájában. Az is figyelmeztető, hogy ha a szocialista baloldal nem újul meg, a szélsőjobb csábítja el a szavazóit. Összességében inkább jó hír Magyarország számára a romániai választás alakulása, A román kormány csak határozottan pragmatikus politikával élheti túl az elkövetkező négy évet, ami konkrét esetekben együttműködési lehetőséget jelent, első lépésként az energiapolitikában, infrastruktúra-építésben. Biztató lehet a két ország vezetőinek várhatóan javuló viszonya, amit az RMDSZ növekvő jelentősége is előmozdíthat.
A szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője
(Borítókép: Szavazó Bukarestben 2020. december 6-án. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP)