Naponta jelennek meg cikkek, politikusi nyilatkozatok a koronavírus-járvány miatt elhunytak számával összefüggésben. Ezekből úgy látszik, Magyarország az egyik legmagasabb, Coviddal összefüggő halálesettel érintett ország. De vajon ez az – egyébként kétségtelenül szomorú – adat valóban alkalmas nemzetközi rangsorolásra, összehasonlításra, sommás következtetések levonására?
Sajnos már több mint egy éve a világjárvány és az ellene folyó küzdelem határozza meg mindannyiunk életét, mindennapjait. Az oltási program gyors haladásával felcsillant a fény az alagút végén, de az út még hosszú. A vírus áldozatai pótolhatatlan veszteséget, fájdalmat jelentenek mindannyiunk számára. Ezért is kényes és nehéz téma az elhunytak számának, a halálozások alakulásának elemzése, értékelése, így különösen megfontoltan kell a különböző statisztikákat elemezni, interpretálni. Hiába tűnik jó hírnek például, hogy hazánk tavaly az EU tagállamainak azon egyharmadába tartozott, ahol a legalacsonyabb volt éves összehasonlításban a halálesetek számának növekedése, ez sem a járvány tragédiáját nem kisebbíti, sem a gyászt nem enyhíti.
Nem segíti a higgadt értékelést, hogy a vírus és annak kezelése a napi politikai adok-kapok legfőbb témájává vált. Ez egyrészt érthető, hiszen ennél fontosabb közügy ma talán nem is létezik, másrészt látható, hogy így, egy évvel a parlamenti választások előtt már akkora a zaj, ami igencsak megnehezíti az eligazodást.
Természetes, hogy a járványhelyzet alakulásának egyik legfontosabb, mindenki által követett mutatója a Covid okozta halálozások száma. Nap mint nap szomorú adatokat látunk ennek kapcsán. Ez a mutató valóban az egyik legfontosabb jelzőszám a járvány súlyosságának kifejezésére, de látni kell, hogy amíg az egyes országok nem pontosan megegyező definíció mentén, teljesen azonos megközelítéssel elbírálva jelzik ezen eseteket, addig ez a szám inkább a járványhelyzet egy-egy országon belüli alakulásának kifejezésére megfelelő, nemzetközi összehasonításra csak korlátozottan alkalmas.
A halálesetek számbavétele, jelentésének definíciós eltérése ráadásul igencsak nagy különbségekhez vezethet. Ha a 2020-as évet nézzük, az EU legtöbb tagállamában jelentősen többen haltak meg, mint 2019-ben. Például Spanyolországban – ezen mutató szerint ezt az országot sújtotta leginkább a járvány az EU-n belül – 18,9 százalékkal, 78 500 fővel több halálesetet regisztráltak, mint egy évvel korábban, míg a Covid áldozataként kb. 51 000 főt jelzett az ország, ez az év/év alapú többlethalálozás 65 százaléka csak. Vagy ha a szomszédos Szlovákia adatait nézzük, láthatjuk, hogy a kb. 5200 fős többlethalálozás mellett 1800 fő Covid-áldozatot jelentett az ország, tehát a tapasztalt halálozási többletnek csak 37 százalékát magyarázza a pandémia.
Ha aszerint vizsgáljuk az EU-tagállamok statisztikáit, hogy a 2020-as a 2019-hez hasonlított többlethalálozás hány százalékát teszi ki, mekkora hányadát magyarázza a Covidban elhunytak száma, igencsak nagy szórást fogunk látni. Van, ahol a tapasztalt halálozási többlet alig egyharmadát magyarázza csak a hivatalos járványstatisztika (Litvánia), és van olyan ország is (Dánia), ahol a Covid-halálesetek száma majdnem duplája a megfigyelt halálozási növekedésnek. Az EU-ban összesítve a 11,5 százalékos halálozási többletnek csak a 69,5 százaléka magyarázható a lejelentett Covid-halálesetekkel (Írország adatai még nem állnak rendelkezésre). Hét országban (Bulgária, Románia, Ciprus, Lengyelország, Észtország, Szlovákia és Litvánia) a halálozási többlet felét sem éri el a jelentett Covid-esetek száma, és még nyolc országban a tapasztalt többlethalálozás 75 százaléka alatt van a kimutatott, elismert, vírussal összefüggő halálesetek száma (Németország, Hollandia, Finnország, Csehország, Olaszország, Spanyolország, Málta és Portugália). Magyarország esetében ez az adat 84,4 százalék – ez az EU-ban a hetedik legmagasabb érték, csak Dánia, Luxemburg, Svédország, Franciaország, Belgium és Ausztria mutatója van ezen érték felett.
Ezen adatok számos más aspektusból értékelhetők, elemezhetők, az azonban különösebb elmélyülés nélkül is világosan látszik, hogy jelentős eltérés lehet az egyes országok járványstatisztikai gyakorlatában, megközelítésében. Ez a kép idővel valamennyire tisztulni fog, hiszen az egyes statisztikai hivatalok el fogják végezni a WHO nemzetközi ajánlásának megfelelően az EU-ban harmonizált szempontok szerint a haláloki statisztikák feldolgozását. Ez az egyes tagállamokban akár jelentős növekedést, máshol számottevő csökkenést is eredményezhet majd a Covid-áldozatok számában.
Fontos tehát látni, hogy ha nemzetközi összehasonlításra törekszünk, akkor
a járványügyi tájékozódás, tájékoztatás középpontjában nem állhat egyedül a Covid-halálozási statisztika, mindenképp érdemes figyelemmel kísérni a teljes halálozás alakulását is.
Ez a gyakorlat nemhogy nem önkényes, hanem ez vezet a folyamatok jobb megértéséhez, a tisztább tájékozódáshoz.
A 2021. év adatait is szükséges ezen aspektusból is vizsgálni. Bár az adatok frissek és nem is véglegesek még, hiszen ahogy Magyarországon, úgy több tagállamban is elképzelhető időbeli csúszás a halálozási adatok feldolgozásában, és az is eltérő, hogy mely tagállamból hány hét halálozási statisztikája áll rendelkezésre, de némely tanulságok levonására így is alkalmasak lehetnek. Ha ismét év/év alapú összehasonlítást végzünk, azaz 2020 adataihoz hasonlítjuk a 2021-es év számait, és minden országban annyi hét adatait vizsgáljuk, ahány hétre az adott ország statisztikája hozzáférhető, láthatjuk, hogy négy tagállamban is 30 százalék feletti a halálozási többlet (Szlovákia, Csehország, Portugália és Lettország), 20 és 30 százalék közötti hat országban (Litvánia, Észtország, Szlovénia, Lengyelország, Bulgária, Luxemburg). Magyarországon a 10. hét végéig, azaz március 14-ig áll rendelkezésre a heti statisztika, ennek alapján 11,4 százalékos emelkedés tapasztalható a halálozási adatokban. Ezzel az uniós rangsor első, kedvezőbb feléhez tartozik Magyarország. Ennél alacsonyabb halálozási többlet hat országban (Spanyolország, Németország, Ausztria, Svédország, Málta) mutatható ki, három tagállamban (Finnország, Belgium és Ciprus) pedig csökkent a halálozás. Fontos kiemelni, hogy az adatok hétről hétre változnak, Magyarországon is több hete romlás tapasztalható, s egyes tagállamok fel is függesztették statisztikai adatszolgáltatásukat a halálozások tekintetében.
Mi az a tanulság mégis, ami már ezen adatokból is – azok kritikai kezelése mellett is – levonható? Az, hogy kifejezetten nagy különbségek lehetnek az egyes országok járványstatisztikai gyakorlatában, ami alapján egy elhunytat a Covid áldozatai közé sorolnak, emiatt nemzetközi összehasonlításra, következtetések levonására nem vagy csak erős korlátokkal alkalmas ez az adat („almát a körtével” klasszikus esete).
Nem lehet tehát önmagában csak a Covid-halálesetek statisztikáját nemzetközi összehasonlításra használni, és főként tartózkodni kellene az ezen adat – körültekintést nélkülöző – rangsorolása alapján megfogalmazott, sommás megállapításoktól, kijelentésektől.
A világelsőnek kikiáltott magyar halálozási adat ugyan hangzatos címlapokhoz, politikai beszédekhez kapóra jöhet, de félrevezető, hamis képet alakít ki a járványkezelésről, és ezzel növeli a bizonytalanságot és a félelmet.
Egy világ- vagy legalább EU-szinten teljesen egységes statisztikai definíció következetes használata egészen más képet és sorrendet eredményezne. Kétségtelen, hogy a Covid-járvány súlyosan érinti Magyarországot, ahogy súlyosan érinti az EU tagállamait és a világ legtöbb országát is. A járvány elleni védekezés sikeréről, esetleges hibáiról korai még statisztikailag alátámasztott, átfogó elemzést készíteni. Az viszont már látszik, hogy a sokkal objektívebb mutató, a többlethalálozási adatsor alapulvételével Magyarország nem tartozik a leginkább sújtott országok közé. Sikerről beszélni nem lehet, ez az időszak a részvétről, a gyászról és a megfeszített küzdelemről szól, és a reményről, hogy előbb-utóbb vége lesz ennek a járványnak.
A szerző jogász, a KSH alelnöke, az MNB korábbi alelnöke
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.
(Borítókép: Lélegeztetett beteget látnak el védőfelszerelést viselő orvosok és ápolók a fővárosi Honvédkórház koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályán 2021. április 1-jén. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)