Aki követi a budapesti városfejlesztés híreit, tudja, hogy a Csepel-sziget északi csücske, valamint Ferencváros külső, ma elhanyagolt része közel 10 éve a kormányzati fejlesztéspolitika fókuszában van. Ez a terület volt ugyanis az olimpiai pályázat szíve, itt épült volna fel megannyi sportlétesítmény mellett az olimpiai falu is például. Bár a kormány 2017-ben elengedte a 2024-es olimpia megrendezésének gondolatát, a tervek nem kerültek a fiókba, sőt. Átkeresztelve, részben módosított műszaki tartalommal először Kemény Ferenc-programként, majd az utóbbi években Déli Városkapu néven élt tovább az olimpiai álom. A 2019-ben győztes baloldali és zöld városvezetők két elem megvalósítását, a csepeli közpark és a Diákváros létrejöttét támogatták egyértelműen, miközben a Déli Városkapu projekt több elemében máig tartó viták zajlanak. Mostanra viszont éppen a csepeli közpark és a Diákváros megépítése vált bizonytalanná.
A 2024-re tervezett olimpiai pályázat szíve a Csepel-sziget északi csúcsa és a mellette található, ferencvárosi barnamezős területek voltak. Itt tervezték megvalósítani az olimpiai stadiont, számos további sportkomplexumot, így például a Ráckevei (Soroksári)-Duna medrének átalakításával járó evezőspályát is. A sportlétesítmények mellett ez a terület adott volna otthont az olimpiai falunak is, ami a játékokat követően megfizethető diákszállásként működött volna tovább. Az olimpiai terv komoly közlekedésfejlesztési projektekkel is számolt: más műszaki tartalommal, de már ekkor is napirenden volt az érintett déli HÉV-vonalak fejlesztése, és ekkor előzte be a Galvani híd a magasabb prioritású Albertfalvai híd megépítését.
Ismerősek? Ezek a fejlesztések az olimpiai pályázat lefújását követően kisebb-nagyobb módosításokkal mind a kormányzati fejlesztéspolitika részesei maradtak. Átalakított tervek alapján, de épül az atlétikai stadion a Rákóczi hídtól délre, tervben vannak az atlétikai világbajnokság megrendezéséhez szükséges egyéb csarnokok a Csepel-szigeten, továbbra is tervezett az olimpiai evezőspálya a Duna medrének átalakításával és a part menti fák kivágásával járó kiépítése, valamint a Galvani híd megépítése is. Az olimpiai falu megépítése is tervezett – ma Diákvárosként ismerjük a területet.
A 2017-ben teátrálisan elengedett tervek megvalósítását tehát azóta is következetesen vitte tovább a kormányzat – mostanáig.
Karácsony Gergely 2019-ben még főpolgármester-jelöltként azzal kampányolt, hogy Észak-Csepelen és Ferencvárosban hozzuk létre Budapest új tüdejét, a Budapesti Nagyerdőt, ami a város következő évtizedének meghatározó zöldterület-fejlesztése lehet. Ez többek között éppen a Déli Városkapu területét érintené. A cél az, hogy a belvároshoz legközelebb található barnamezős területek zöld dominanciájú megújításával fellélegezhessen a belváros, megvalósuljon a város következő nagy parkja. Éppen ezért a hivatalba lépő új fővárosi vezetés csak azzal a feltétellel támogatta a Déli Városkapu projekt megvalósítását, hogy annak keretében megvalósul a Budapesti Nagyerdő elképzelés első lépéseként egy 100 hektáros közpark a Csepel-sziget északi csücskében. Ez egy kötelező lépés ahhoz, hogy a főváros terveinek megfelelően minden budapestire jusson 1 négyzetméter új zöldterület az évtized végéig.
A Déli Városkapu megvalósításáért cserébe az önkormányzatok további feltétele volt a 10-12 ezer diáknak otthont biztosító Diákváros megépítése is, ezzel is enyhítve a várost sújtó lakhatási válságon. Ebben nem is volt vita a kormány és az érintett önkormányzatok között, hiszen a diákváros a Déli Városkapu projektnek is kulcsfontosságú része volt.
Mára azonban mindkét projekt léket kapott: a kormányzati tervek szerint megvalósuló csepeli közpark mérete zsugorodik, tervezett 36 hektárjával messze elmarad a Népligettől (129 hektár), a Margitszigettől (96 hektár) és a Városligettől is (81 hektár, és csökken). A Diákvárosról pedig éppen az elmúlt hetekben derült ki, hogy részben vagy egészben átjátszanák a Fudan Egyetem kezére.
A várostervezés és az olimpiarendezés alapvetése, hogy csak olyan olimpiai tervet érdemes megvalósítani, ami egy darab felesleges, kizárólag a játékok megrendezéséhez szükséges fejlesztést sem tartalmaz, csupán ütemezetten, felgyorsítva valósítja meg a város számára egyébként is szükséges fejlesztéseket. A kormány elmúlt években mutatott munkája jelzi, mennyire nem értette ezt az elvet a kormányzat sohasem, és mennyire alárendelt minden más szempontot az olimpiai elképzeléseinek. A legdermesztőbb példája ennek az volt, amikor a Galvani híd levezető úthálózatát a tervezett evezőspálya indítótornyához igazították. A máig tartó viták a levezetőutak nyomvonalával kapcsolatban mind ide vezethetők vissza.
Bár 2017-ben egyértelművé vált, hogy a budapestiek nem kérnek a kormány olimpiai terveiből, mint látható, a tervek megvalósítása azóta is zajlott. Egészen idén tavaszig, amikor közbejött valami.
2021. február végén jött a hír, hogy Párizst és Los Angelest követően jó eséllyel az ausztráliai Brisbane rendezheti a játékokat. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság már fent sem kívánja tartani azt a látszatot, hogy amúgy városok versengenének a rendezési jogokért, ezért inkább jó előre helyzetbe hozták az ausztrál várost. Ezzel szertefoszlott a reménye annak, hogy belátható időn belül Budapest házigazda legyen.
Az elmúlt hetek tanúsága szerint a kormány gyorsan beletörődött a kialakult helyzetbe, és az okafogyottá vált Diákvárost odaígérték a kínai Fudan Egyetemnek. Persze nézőpont kérdése, hogy mi számít okafogyottnak: ha olimpiai falunak nem is, azért tényleges diákszállásnak jó lett volna az új városrész. Igazán itt érhető tetten a kormány álságossága.
Bár a múlt héten a kormány Budapestért felelős emberei még igyekeztek menteni a menthetőt, azt állítva, hogy a Fudan campusa mellett a Diákváros is megvalósul, gyorsan kiderült, hogy csak blöfföltek. Péntekre világos lett a helyzet: a kormány hivatalosan is Palkovics miniszterre bízta a Fudan-campus megvalósítását. Palkovics miniszter így már két grandiózus, kínai hitelből megvalósuló, a kínai érdekeket szolgáló beruházást is felügyelhet.
A kormány tehát a budapesti diákoknak olcsó lakhatást biztosító Diákváros megépítését elengedte, a helyét részben vagy egészben átengedte a Fudan Egyetemnek, a részleteket pedig a városfejlesztésben kevéssé, a kormányzati érdekérvényesítésben annál inkább jártas Palkovics miniszterre bízta.
A Budapesti Nagyerdő első ütemeként megvalósuló csepeli közpark sorsáról jelenleg biztosat nem tudunk, de minden elérhető információ szerint mérete jelentősen elmarad a főváros által elvárt 100 hektártól. Bónusz, hogy a tervezett park területének egy jelentős részét szintén a Fudan Egyetem campusának tervezik odaadni.
Mindezt pedig egy olyan nemzetközi üzlet keretében, ahol az ország teljes lakossága adósodik el a kínai állam felé, egy olyan beruházás megvalósítása érdekében, amely a kínai állam érdekeit szolgálja. Rozsdából arany – csak az aranyat más teszi zsebre.
A főváros és Ferencváros vezetése természetesen nem nyugszik ebbe bele. Karácsony Gergely már jelezte is, hogy támogatja Baranyi Krisztina kezdeményezését, hogy helyi népszavazáson dönthessenek az emberek a Fudan Egyetem campusának sorsáról.
A szerző várostervező, Budapest főpolgármesterének kabinetfőnöke
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.
(Borítókép: A Diákváros látványterve. Fotó: Budapest Fejlesztési Központ)