2019. november 19-én Cardiffban a Rossi-éra talán leggyengébb teljesítményét nyújtva a magyar labdarúgó-válogatott 2-0-ra kikapott Walestől az Európa-bajnoki selejtezőn, és ezzel az E csoportban a negyedik helyen végzett. Maradt számára utolsó lehetőségként a pótselejtező. A csapatkapitányi karszalagot a 72. percig Dzsudzsák Balázs viselte, akkor Varga Roland jött be a helyére.
Az időközben Debrecenbe szerződő Dzsudzsáknak ez volt a 108., mind ez ideig utolsó mérkőzése a magyar nemzeti válogatottban.
A következő évben, 2020-ban nyolc tétmérkőzést vívott a válogatott, ebből ötöt megnyert két döntetlen mellett, és kijutott az Európa-bajnokságra. 2021-ben eddig ugyancsak nyolcszor lépett pályára Marco Rossi szövetségi kapitány legénysége, három győzelem, négy döntetlen és mindössze egyetlen vereség a mérleg, helytállás a részben hazai rendezésű Eb-n, ahol a csoportban az aktuális világbajnok Franciaországgal és a 2014-es vb-aranyérmes Németországgal is remiztünk, és hétpercnyire álltunk a világszenzációt jelentő továbbjutástól.
Amióta Dzsudzsák nem válogatott, nyolc magyar győzelem, hat döntetlen és két vereség áll az almanachokban. Hazánk pedig szűk két év alatt a FIFA világranglistáján feljött az ötvenkettedikről a harminchetedik helyre.
Összekovácsolódott egy európai szinten is ütőképes, bárki ellen a helytállás reményével és esélyével a pályára kifutó válogatott, amelynek Gulácsi – Willi Orbán – Szalai Attila – Nagy Ádám – Kleinheisler – Szoboszlai – Sallai – Szalai Ádám összetételű gerince olyan szilárd, akár a vídia.
És amelynek élén ott áll az utóbbi harmincöt év – a Mezey György utáni korszak – legjobb, legeredményesebb szövetségi kapitánya, a tántoríthatatlan integritású, taktikailag és emocionálisan is világszínvonalú Marco Rossi.
Most még.
Mert bár az olasz maestrót meghosszabbított szerződése 2025 végéig – papíron – a válogatotthoz köti, pontosan tudjuk, hogy a futballban nem létezik gránitba vésett kötelezvény. Elég egy-két gyengébb eredmény, egy-két megmagyarázhatatlan kudarc, és a Rossit 2012-es hazánkba érkezése óta töretlenül kedvelő, utóbb pedig már-már imádó, istenítő szurkolók hangulata egy csapásra megváltozhat, a szakvezető kieshet a pikszisből. És ahogy nem is egyszer elmondta már, ő nem olyan edző, aki két kézzel kapaszkodik a széke karfájába, ha elillan a szurkolói és munkáltatói bizalom, kérés nélkül is feláll.
De az edzői szakma már csak olyan, hogy nem csak akkor kerülhet sor kenyértörésre, ha a trénert kirúgják. Bizony, az is előfordult már a történelemben, hogy a sikerkovács mester visszautasíthatatlan ajánlatot kapott, és nem tehette meg önmagával, a családjával, az önbecsülésével és a becsvágyával, hogy ne fogadja el a szakmailag és anyagilag is csábító felkérést. Emlékezzünk csak Dárdai Pál és a Hertha egymásra találására!
És lássuk be, Rossi mester ázsióját igencsak megemelték a 2020-as esztendő zajos sikerei, a kijutás az Eb-re, a több mint derekas helytállás a futballtörténelem legerősebb csoportjában.
Rossinak korábban is voltak zsíros ajánlatai, amelyek a válogatott mellett élvezett – egyébként tisztes – jövedelmét jócskán felülmúlták. De ezeket nem esett nehezére visszautasítani, hiszen érzelmileg minden Magyarországhoz kötötte, és a kijutás az Eb-re, majd az esetleges kvalifikáció a 2022-es katari világbajnokságra olyan professzionális kihívást jelentettek, ami elhomályosította az olajdollárok csábítását.
Csakhogy a nyári Európa-bajnokság fordulópontot jelentett. Most már olyan, a futballedzői szakma csúcsát jelentő helyekre hívják Rossit, ahol magyar edző nemhogy sohasem járt, de amely helyekről nem is álmodozhatott.
De Rossi rendíthetetlen. Neki feladata, küldetése van, ki kell juttatnia a válogatottat a katari világbajnokságra. Jelenleg semmi más nem érdekli, csak a kvalifikáció a vb-re, arra a nagy tornára, ahol 36 éve nem járt Magyarország. Makacs elszántsággal végzi a munkáját, járja hétvégeken a nem éppen szívderítő NB I-es meccseket, minden olyan játékos bekerül a noteszébe, aki elméletileg meghívót kaphat a válogatottba.
Ettől kezdve az már csak és kizárólag az ő joga és felelőssége, hogy a noteszben szereplő labdarúgók közül kit hív meg a keretbe.
Csakhogy ezt nem mindenki gondolja így. Mert van egy játékos, Dzsudzsák Balázs, akit a legkülönbözőbb helyekről próbálnak rendszeresen betolni a válogatottba, amikor közeleg a kerethirdetés ideje.
Van, hogy a miniszter közösségi oldalán jegyzi meg: óriási a felháborodás a családban, amikor közli a két gyerekével, hogy Dzsudzsi nevét nem olvasta a kerethirdetésnél.
Máskor a Zalaegerszegtől a Nagyerdei Stadionban éppen 2-1-es vereséget szenvedő Debreceni VSC hivatalos vezetőedzője, Toldi Gábor „tiszta szívvel” ajánlja Marco Rossi szövetségi kapitánynak Dzsudzsák Balázst, aki az elmúlt fordulókban kimagasló teljesítményt nyújtott az NB I-ben. Toldi úr szerint ritka a hozzá hasonló képességű futballista a magyar első osztályban.
Az már csak hab a tortán, hogy a patinás futballportál a következő címmel tálalja Toldi úr szavait: „Dzsudzsák újra a válogatottban?”
De ez még nem minden. Csütörtök kora délután a közszolgálati sportcsatornán az előző nap kihirdetett válogatottkeret közlése után tiszta véletlenségből megjelenik egy táblázat a közösségi médiában legnépszerűbb magyar sportolókról. Tessék tippelni, ki vezeti a listát egymillió követővel. Igen, eltalálták: Dzsudzsák Balázs!
Vajon senkinek nem jut az eszébe, hogy mindez játék a tűzzel?
Ki veszi majd magára a Dzsudzsákot a válogatottba ajánlgató neves és névtelen önjelölt szövetségi kapitányok közül annak az ódiumát, ha Rossi egyszer csak megelégeli a szakadatlan szekatúrát, nem bírja tovább a rá nehezedő nyomást, fogja a kalapját, és elszegődik az Egyesült Arab Emírségekbe, Japánba, Mexikóba, valamelyik topligába vagy akár a Marsra? Ja, hogy szerződés köti az MLSZ-hez? Persze. De mi van akkor, ha a tehetős kérő hajlandó még a szerződésszegésért járó bánatpénzt is kifizetni helyette?
A fent leírtak műfaja egyelőre még csak a science fiction.
De ha sokat szórakozunk a Mesterrel, könnyen átalakulhat realityvé.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.
(Borítókép: A debreceni Dzsudzsák Balázs a labdarúgó NB II-es Merkantil Bank Liga 10. fordulójában játszott Debreceni VSC–Pécsi MFC-mérkőzésen a debreceni Nagyerdei Stadionban 2020. szeptember 28-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)