Pontosan két éve, 2019. december 11-én mutatta be az Európai Bizottság (EB) új klíma- és energiapolitikai csomagját, az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal). A kezdeményezést Ursula von der Leyen EB-elnök és Frans Timmermans EB-alelnök „Európa holdra szállásaként” jellemezték, valamint méltányos és igazságos zöld átállást ígértek. Huszonnégy hónap elteltével azonban más kép tárul elénk. Kijelenthető, hogy a Zöld Megállapodás holdra szállás helyett jelenleg inkább földbe állást hozott. A brüsszeli buborék és a baloldal ideológiai elefántcsonttornyából kilépve a valóság három tételben írható le:

1. Az átgondolatlan Zöld Megállapodás hozzájárult az utóbbi évtized legsúlyosabb energiaválságának kialakulásához és egyelőre nem tudta csökkenteni az európai károsanyag-kibocsátást sem.
2. A kudarcos klíma- és energiapolitika árát a brüsszeli bürokraták és a magyar baloldal az emberekkel fizettetnék meg. Új zöldadót vetnének ki, rezsiáremelésre készülnek, a velük egyet nem értőket pedig durván és folyamatosan sértegetik.
3. A magyar kormány a példátlan nyomás ellenére is jelentős eredményeket tudott elérni. Ennek köszönhetően egyre többen ismerik fel Európában az olcsó, fenntartható és biztonságos energiaellátást középpontba helyező magyar politika helyességét.

„Holdra szállás” helyett földbe állás: energiaválságot és növekvő szén-dioxid kibocsátást hozott eddig a Zöld Megállapodás

Két éve, 2019. december 11-én egy sajtótájékoztatón, majd az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén mutatta be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az 50 intézkedési javaslatból álló Európai Zöld Megállapodást. A kezdeményezésben Brüsszel az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, és költséghatékony, méltányos zöld átmenetet ígért, melynek során „senkit sem hagy hátra”. Frans Timmermans EB-alelnök büszkén jelentette ki: „Európa eldöntötte, hogy a Holdra száll”.

Két év elteltével érdemes megnézni, hogyan halad ez a vállalkozás. A tények ismeretében kijelenthető, hogy a brüsszeli bürokraták szép szavai, illetve a baloldal a valóságot eltagadó ideológiája ellenére Európai Unió (EU) klíma- és energiapolitikája nem a „Hold felé”, hanem sajnos éppen ellenkező irányba indult el. Az EU károsanyag-kibocsátása a koronavírus-járvány okozta sokkhatást követően 2021-ben eddig 20 százalékkal nőtt és év végére elérheti a 2019-es szintet.

Mindeközben kialakult az elmúlt évtized legsúlyosabb energiaválsága is. Az energiatőzsdéken az áram ára 300 százalékkal, a földgázé 500 százalékkal emelkedett egy év alatt, amihez jelentős részben hozzájárult a Brüsszel által bevezetett szén-dioxid kvóta árának csaknem megtriplázódása. Nyugat-Európában 20-40 százalékkal ugrottak meg a háztartási rezsiköltségek, egyes nyugati kormányok pedig megkezdték a lakosság érzékenyítését az esetleges áramkimaradásokra és gázhiányra. Ezzel szemben Magyarország megfelelő mennyiségű földgáz megvásárlásával felkészült a télre, míg a magyar embereket a rezsicsökkentés védi a robbanásszerűen emelkedő piaci energiaáraktól.

A Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal a bajban a magyar emberekkel szemben újra Brüsszel mellé állt

A baloldal minden fórumon folyamatosan támadja a rezsicsökkentést. A momentumos Cseh Katalin már 2020 júniusában a szabályozott villany- és fűtési árak végleges megszüntetését követelte az Európai Parlamentben. Hasonlóan tett a Dobrev Klára-fémjelezte Demokratikus Koalíció EP-képviselője, Molnár Csaba is, aki 2020 decemberében a rezsicsökkentés eltörlésére szólított fel, valamint egy másik indítványban különadó kivetését szorgalmazta a földgázzal fűtő emberekre.

A baloldali támadássorozat 2021-ben az energiaválság mélyülésével egyidejűleg erősödött. Májusban az Európai Parlamentben a magyar baloldal egységesen ellenezte, hogy az emberek és a vállalkozások olcsó, megfizethető módon férjenek hozzá az energiához. Októberben Donáth Anna, a Gyurcsány-vezette baloldal EP-képviselője az olcsó energia végét és az energiaszegénység korának beköszöntét helyezte kilátásba. A momentumos politikus szerint „réges-régen túlléptünk azon, hogy azon merengjünk, akarunk-e ezért többet fizetni” és kijelentette, hogy a zöld átállás nem lesz fájdalommentes.

Újabb mélypontként a baloldal az áremelési terveiket nem támogató magyarokat vette méltatlan támadás alá. Miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter, kijelentette, hogy „az embereknek igenis érezniük kell az energiaár-növekedést” és nem ellenezte a Brüsszel által tervezett évi 150 000 forintos klímaadót sem. A baloldali politikus a rezsicsökkentést „népbutításnak”, az intézkedést támogató polgárokat pedig „sötétben tartott, trágyával etetett gombáknak” nevezte. Az elmúlt napokban pedig Márki-Zay egy porszívóügynök magabiztosságával igyekszik a magyarok túlnyomó többségének rezsiáremelkedést jelentő elképzeléseit „okos rezsicsökkentésként” bemutatni. A magyar baloldal receptje jól ismert: kiszolgálják a brüsszeli bürokratákat, a háttérben pedig a rezsiárak emelését tervezik. Mindkét összetevő teljességgel elfogadhatatlan.

Magyarország fontos sikereket tudott elérni 

Brüsszel példátlan nyomása és a baloldal áskálódása ellenére az Orbán Viktor-vezette magyar kormány jelentős sikereket tudott elérni az energia- és klímapolitikában is. Az EU-ban egyedülálló módon hazánkban a napenergia részaránya a villamosenergia-mixben 2018 és 2021 között megnégyszereződött. Jól halad a Klíma- és Természetvédelmi Akcióterv megvalósítása is. Ennek keretében már több mint 1 millió 100 ezer fát ültettünk és 30 ezer tonna illegális hulladékot szállítottunk el. Magyarország a zöld úton is előre megy, nem hátra!

Végül sikeresen mozdítottuk el az atomenergia megítélését a józan ész irányába. A Magyarország által következetesen képviselt álláspontot az atomenergia fenntarthatóságával kapcsolatban a legtekintélyesebb tudományos fórumok (ENSZ, Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja) is egyértelműen megerősítették. Nemrég már Ursula von der Leyen is arról beszélt, hogy „szükség van a klímavédelemhez az atomenergiára, ami egy környezetbarát, stabil és biztonságos energiaforrás.”

Van mire büszkének lennünk, azonban az elért eredmények törékenyek. A következő választás egyik fontos kérdése, hogy tovább tudunk-e haladni a magyar emberek érdekeit szem előtt tartó klíma- és energiapolitika megvalósításával. Ezzel szemben a baloldal ajánlata is egyértelmű – ők visszafordulnának az önfeladás útjára és betűről betűre végrehajtanák azt a brüsszeli politikát, ami két év alatt energiaválságba taszította Európa nagy részét. A rezsicsökkentés, az ellátásbiztonság és a fenntartható klímavédelem nemzeti politikája fog szemben állni az ugrásszerűen emelkedő energiaárakat, az áram- és fűtéskimaradást és a növekvő kibocsátást eredményező baloldali ideológiával. Ez is a jövő évi választások tétje.

A szerző a Fidesz-KDNP Európai Parlamenti képviselője.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. 

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.

(Borítókép: Gyürk András. Fotó:  Koszticsák Szilárd / MTI)