Nehéz egy olyan emberrel vitába szállni, aki az érveléseivel semmi mást nem akar elérni, csak egy újabb konfliktust. Puzsér Róbert ennek fekete öves nagymestere. A magyar közízlés megreformálására hivatkozva pedig kéretlenül kioktat mindenkit. Saját nyomorúságát tükrözi áldozataira, és kegyetlenül próbál elbánni mindenkivel, aki egy pillanatra is kiváltotta az ellenszenvét.
Kedves Robi!
Neked mindenben igazad van, és neked mindent szabad... Mindent... Sőt! Annál is többet. A te jelenléted aztán abszolút nem mérgező a magyar sajtóban. Egyszerűen habzsolom a végtelenségig objektív meglátásaidat. Az utolsó zászlóshajója vagy a progresszív gondolkodásnak, biztos pont ezért választottál egy olyan kifejezésformát, ahol uszítasz, ócsárolsz, mocskolódsz, gyalázol és sértegetsz. De elnézzük neked mi, puritán emberek, hiszen téged az különböztet meg egy megkeseredett Facebook-kommentelőtől, hogy olyan magasztos kulturális lábnyomot hagysz majd magad után, hogy 1000 év múlva is arról fognak beszélni, hogy te voltál a fény az éjszakában. Még az is lehet, hogy szobrot emelnek neked, ahogy egy fehér paripán, hatalmas vállakkal, kivont karddal megingathatatlanul törsz előre, és próbálod az ízlést a fostengerré változott magyar kultúra tetején tartani, hogy az ne süllyedjen el.
Igaz, hogy te is csak annak köszönheted a népszerűséged, hogy egyszer az RTL Klub a képernyőre engedett, és hagyta, hogy a jó meglátásaival, szófordulataival rendelkező kritikus megmutassa ország-világnak, hogy létezik. Lehet, az fáj neked a legjobban, hogy az általad gyűlölt kereskedelmi közeg, ha nem ad anno lehetőséget neked, hogy megmutasd magad, akkor a hőn áhított szubkultúra, amit a saját értékrendedben (szerinted) képviselsz, pont csak annyira lett volna kifizetődő, hogy a rezsicsekk-befizetés után üres zsebbel elmenj te is szalámit lopni. Én neked adok igazat abban, hogy egyesek annyira óhajtják a nyilvánosságot, hogy bármit megtesznek ezért. Van, akinek valóságshow-ja lesz, van, akinek tévéműsora, mások meg előadók lesznek, színészek, zenészek – vagy éppen mindenkit gyalázó kritikusok.
Szerinted az lenne a legjobb megoldás, ha a kereskedelmi televíziók műsorvezetői főműsoridőben korpás költők verseit olvasnák fel, ezzel lendítve a nézettségüket? Ettől érezné a magyar, hogy végre megütjük azt a műveltségi szintet, ami az élethez szükséges?
A világ felé a saját „művészetét” mindenki úgy nyilatkoztatja ki, ahogy tudja. A te munkád, hogy mást minősítesz, mi meg szórakoztatunk. Koncertekkel, előadásokkal, olcsóbb-drágább tévéműsorokkal. Nekünk ennyi jutott. Meg te... Ha nagyon magasra tennék a lécet a jelenlegi médiumok, a te neved is csak a postás tudná... Te úgy próbálsz pálcát törni a „magamutogatás” felett, hogy közben iskolapéldája vagy annak. Magát az exhibicionizmust úgy állítod be, mintha annak csak beteges formája létezne, és mindenki, aki nem egy szubkultúrát szolgál ki vele, az egy fertőző, gennyes seb a magyar közéletben.
Én egyáltalán nem kérdőjelezem meg a kritikusi munka létjogosultságát, hiszen lehet építő jellegű, és eshet jól is valakinek, ha számára hízelgő, de valójában az előadó-művészet szemszögéből nézve inkább tűnik egy szimpátián alapuló véleménynek, mint bármiféle értékkel párosuló teljesítménynek.
Igazából azt sem tudom pontosan, hogy neked mi a munkád. Kritikus? Újságíró? Mert ha az újságírópályád eredményessége alapján ítélünk meg, akkor az Tóta W. vagy Dezső András szemszögéből igazán megmosolyogtatónak tűnhet.
Igazad van ám abban is, hogy manapság az internet monopóliuma miatt már szimplán szórakoztató tévés produkcióvá vált a tehetségkutató műsorok jellege, de ez még nem ok arra, hogy bárkit degradálj, rágalmazz, amiért részt vesz benne. Legfőként azért sem, mert osztályokkal lentebb lévő ligából felszólni, hogy ti mekkora szarok vagytok, igencsak izzadságszagú. Valójában arra is kíváncsi lennék, mekkora az átfedés azok közt, akik hevesen igenelve jót csámcsognak a rendszeresen gyalázkodó cikkeiden, este meg bámulják a tévét, és növelik a nézettségét az általad lenézett műsoroknak. Nem is látják szerencsétlenek, hogy valójában őket minősíted. Magyarul még azokkal is bajod van, akiknek köszönheted egyáltalán a jelenlegi státuszod. Neked aztán mindent lehet...
Az sem baj, ha az Index vagy ATV fizet neked a munkád miatt, akiket egyébként az a regnáló kormány támogat, akiket te mindenhol minden tolvajnak elmondasz. Azonban mikor a te fizetésedről van szó, akkor már ugrottak is az elvek a kútba... Így már szemet is lehet hunyni a közpénzek eltűnése felett...
Persze, hogy jövök én ahhoz, hogy pofázzak neked? Én csak egy TV2-es Fidesz-bérenc vagyok, egy vamzer, a legártalmasabb közéleti szereplő... Meg is hunyászkodom... Azért azt így a végén elárulom neked, hogy Puskás Peti sikere pont annak köszönhető, hogy egy kedves fickó. Igen, neked furcsa, de ő annyira empatikus, hogy még a felesége nevét is felvette, és tényleg 500 csaja volt. Nem hencegett vele, ahogy te próbáltad beállítani, egyszerűen csak kiderült egy ártatlan kis játék közepette egy tévéműsorban. Neki esze ágában sincs bántani másokat, a rosszindulat csírája sem fedezhető fel benne. Ha innen nézzük, akkor nagyon sok mindent tanulhatnál tőle, csajozás és jófejség terén is.
A szerző műsorvezető, dalszövegíró, rapper.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.
(Borítókép: Majka. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)