A közösségi média (social media) platformok napjaink egyik legfontosabb gondolatkifejező fórumai, a platformok felületén történő véleménynyilvánítás formája, hatása pedig sok tekintetben különbözik az offline tértől. E téma sajátosságához az is hozzátartozik, hogy a social media platformok mögött komoly piaci erővel bíró gazdasági szereplők állnak, amelyek egyoldalúan határozzák meg működésük szabályait a saját értékrendjüknek megfelelően. Ez ahhoz az önkényes helyzethez vezethet, hogy a digitális cégek – a véleménynyilvánítás szabadságának határait figyelmen kívül hagyva – közszereplőket, más nézetet valló csoportokat kirekesztenek felületeikről.
A világban zajló ideológiai háború tehát az online teret sem kíméli: a keresztény-konzervatív értékrend előmozdítása, a nemzeti tradíciók megőrzése és a hagyományos családmodell védelme már szinte szitokszóként jelenik meg a közösségi média felületein. A brüsszeli elit – most éppen – a „jogállamiságnak” csúfolt fegyverrel igyekszik elhallgattatni a kelet-közép-európai tagállamok bizonyos képviselőit és közszereplőit, akiknek politikai gondolkodásában meghatározó szerepe van a keresztény hitnek és a nemzeti kultúrának.
Így azt tapasztalhatjuk, hogy a balliberális erők „trendi” eszméi hangosan kiabálnak az online tér valamennyi fórumán, a platformok vezetői pedig boldogan „asszisztálnak” a konzervatív politikusok elhallgattatásához. Égető kérdéssé vált tehát egy, a szólásszabadság széles körű érvényesülését is garantálni képes, átfogó reform megalkotása.
Az Európai Bizottság által 2020. december 15-én bemutatott, digitális szolgáltatásokról szóló javaslattervezet célja, hogy véget vessen a jogellenes tartalmak terjesztésének, valamint a kommunikációs óriáscégek átláthatatlan működésének.
„El kell érnünk azt, hogy bízhassunk az általunk olvasott hírekben. Hiszen ami az interneten kívül illegális, az az interneten ugyanúgy törvénytelen” – szögezte le Margrethe Vestager, a digitális ügyekért felelős EU-s biztos. Vestager mondata szállóigévé vált az Európai Parlament falai között is, hiszen az állampolgárokat képviselő uniós intézmény zászlajára tűzte e nemes célt. Az Európai Bizottság javaslatához képest mintegy két évvel később, 2022. január 20-án az Európai Parlament plenáris ülése megszavazta álláspontját a Bizottság tervezetéről.
Már a parlamenti tárgyalások első fázisában egyetértés született abban, hogy a technológiai óriáscégek – gazdasági súlyuk és társadalmi hatásuk miatt – nem határozhatják meg önkényesen a platformok használatának szabályait. A jogellenes tartalmak – így a gyűlöletbeszéd, a terroristatartalom vagy a gyermekek szexuális zaklatását ábrázoló képek – eltávolítására vonatkozó kötelezettséget jogszabályi szinten kell szabályozni, hiszen e tartalmak szinte futótűzként terjednek az online térben, helyrehozhatatlan károkat hagyva maguk után. A jogellenes tartalmak eltávolításán túl az új javaslat egységes, harmonizált szabályokat támaszt az online platformokkal szemben a felhasználók alapvető jogainak – így a véleménynyilvánítás szabadságának – hatékony védelmére.
A véleménynyilvánítás „élharcosai” nem fogták vissza magukat a Magyarország elleni hadjáratban, hiszen minden eszközzel azon dolgoztak, hogy a jogszerű, de szerintük „káros” – azaz a konzervatív eszméken alapuló – tartalmak is eltűnjenek a platformok felületeiről. A liberális baloldalnak a hagyományos értékrend cenzúrázását célzó törekvései azonban most kudarcot vallottak. A véleménynyilvánítás szabadságának védelme létfontosságú egy demokráciában, hiszen e jog garantálja, hogy mindenki maga választhassa meg meggyőződését, szabadon alakíthassa ki véleményét a rendelkezésre álló információ alapján.
A szerző a Fidesz–KDNP EP-képviselője.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.
(Borítókép: Tóth Edina, a Fidesz–KDNP képviselője az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)