A háború kitörésének másnapján, február 25-én Vang Ji, Kína külügyminisztere részletesen kifejtette Kína álláspontját Ukrajna kérdésében.

1. Kína támogatja minden ország szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását és védelmét, továbbá ragaszkodik az ENSZ Alapokmányának alapelveihez Ukrajnára vonatkozóan is.
2. Kína úgy gondolja, hogy egy ország biztonsága nem lehet ok más országok biztonságának veszélyeztetésére, a regionális biztonság nem garantálható katonai csoportok megerősítésével vagy bővítésével. A hidegháborús mentalitással teljesen fel kellene hagyni, az államok jogosnak vélt biztonsági aggályait pedig tiszteletben kell tartani. A NATO keleti terjeszkedésével kapcsolatban öt egymást követő fordulóban is felmerülő orosz biztonsági követeléseket komolyan kellett volna venni és körültekintőbben kellett volna kezelni.
3. Kína folyamatosan figyelemmel kíséri az ukrán kérdés alakulását, amihez elengedhetetlennek tartja, hogy minden fél gyakorolja a szükséges önmérsékletet, hogy megakadályozza az ukrajnai helyzet súlyosbodását. A civilek életének és vagyonának biztonságát hatékonyan kell garantálni, különösen a nagyszabású humanitárius válságok megelőzése érdekében.
4. Kína támogat és ösztönöz minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amely az ukrán válság békés rendezését segíti elő. Kína üdvözli a mihamarabbi közvetlen párbeszédet és tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között. Ukrajnának hídnak kell lennie Kelet és Nyugat között, nem pedig a nagyhatalmi konfrontáció határterületének. Kína emellett támogatja az EU-t és Oroszországot abban, hogy egyenlő párbeszédet folytassanak az európai biztonsági kérdésekről, és végső soron kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható európai biztonsági mechanizmust alkossanak.
5. A kínai fél úgy véli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának konstruktív szerepet kell játszania Ukrajna kérdésének megoldásában, és a regionális békére és stabilitásra, valamint valamennyi ország általános biztonságára kell összpontosítania. A Biztonsági Tanács intézkedéseinek inkább le kell hűteni a feszültségeket, nem pedig fokozniuk azokat, és inkább a diplomáciai megoldást kell elősegíteniük, nem a további eszkalációt.

Kína narratívája mindig hangsúlyozza, hogy Ukrajna kérdése nem ma jelent meg, a jelenlegi helyzet nem egyik napról a másikra alakult ki, hanem különböző tényezők hosszú távú együttes hatásának eredménye. Úgy vélik, hogy a nyomásgyakorlás és a szankciók csak tovább bonyolítják a helyzetet, a válság negatív hatásai pedig gyorsan átgyűrűznek és több országot is érintenek majd.

Kína szerint az ukrán válság egyik legrosszabb megoldása a hidegháborús mentalitás visszatérése lehet. Úgy vélik, hogy ez a saját biztonság más országok biztonságának rovására történő fenntartásával, valamint a katonai blokkok kiterjesztésével a regionális biztonságra való törekvés feladásával járhat.

Kína szerint ezzel szemben viszont valamennyi ország észszerű biztonsági aggályait tiszteletben tartva kellene párbeszédet folytatni, ahol egy kiegyensúlyozott, hatékony és fenntartható európai biztonsági mechanizmus kiépítésére kell törekedni az európai kontinens hosszú távú stabilitásának elérése érdekében.

Mit szeretne Kína?

Kína közös, átfogó, együttműködő és fenntartható biztonsági koncepciót szorgalmaz. A nemzetközi közösséget pedig sürgeti, hogy felelős módon járjon el, ösztönözze az érintett feleket, hogy a lehető leghamarabb térjenek vissza a politikai rendezés útjára, és párbeszéd és konzultáció révén keressenek átfogó megoldást Ukrajna kérdésére. Kína továbbra is hajlandó konstruktív szerepet játszani e tekintetben. Március 18-án Hszi Csin-ping elnök és Joe Biden amerikai elnök videókonferenciát tartott, ahol az ukrán válság is napirendre került. A kínai elnök kiállt a kínai álláspont mellett.

Kínát komoly vádak érik azzal kapcsolatban, hogy elfogadja az orosz agressziót, sőt támogatja Oroszországot.

Hivatalos külpolitikai álláspontja szerint a minél előbbi békés megegyezést szeretné elősegíteni. Kína úgy gondolja, hogy a Nyugat a szankciókkal és a fegyverek szállításával Ukrajna számára csak súlyosbítja a helyzetet, és nem ösztönzi a két felet, hogy leüljenek a tárgyalóasztalhoz. 

Hol téved a Nyugat narratívája?

A nyugati médiumok gyakran alkalmazzák azt a narratívát, hogy Ukrajna után Tajvan következik, mert az orosz–ukrán konfliktust kihasználva Kína megtámadja Tajvant. Bár ez meglehetősen kézenfekvő vád, de a világ számára mégsem szabad abba a hibába esni, hogy Oroszországot Kínával, Ukrajnát pedig Tajvannal azonosítsuk, hiszen teljesen más történelmi és geopolitikai környezet jellemzi a kapcsolatokat.

Kína Tajvan kérdését belpolitikai és szuverenitási kérdésnek tekinti. Mivel a Kínai Kommunista Párt fő legitimációját a gazdasági növekedés jelenti, Kínának elengedhetetlen a béke szavatolása főként közvetlen környezetében és regionálisan is. 

Ebből egyfelől az következik, hogy nem fog háborúba bocsátkozni Tajvannal, már csak azért sem, mert minden valószínűség szerint akkor az Egyesült Államok is hadba szállna. Másfelől az is kizárt, hogy Oroszország oldalán belépjen a háborúba, amely komoly nyugtalanságot okoz Nyugaton.

Kína az orosz–ukrán konfliktusra mint regionális háború tekint, amelybe egyáltalán nem kíván beleavatkozni. A gazdasági oldalt tekintve szintén kizárható a hadba lépés, hiszen Tajvannal nagyon szoros gazdasági kapcsolatokat ápol.

Másfelől a tényleges háború a kínai exportorientált gazdaságot és annak növekedését is veszélybe sodorná. Elég csak az Oroszországra kivetett szankciókat felidézni. Várhatóan ez esetben a nyugati országok is elfordulnának Kínától, nehéz helyzetbe hozva ezzel a kínai gazdaságot, hiszen az ország legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió és az Egyesült Államok.

Diplomáciai oldalról is érdemes figyelembe venni azt a tényt, hogy a legtöbb ország elfogadja az egy Kína elvet, és a Kínai Népköztársasággal tart fent diplomáciai kapcsolatot Tajvan helyett.

Aktívabb diplomácia

Oroszország az utóbbi napokban egyre több támadást hajtott végre polgári célpontok ellen. A kritikák szerint azzal, hogy Kína tartózkodott az ENSZ közgyűlésén az orosz agresszió elítélésétől, támogatja ezt. Éppen ezért Kína hatpontos kezdeményezést terjesztett elő az ukrajnai humanitárius helyzet enyhítésére, illetve konkrét lépéseket is tett.

A kínai vezetés bejelentette, hogy szükség szerint a jövőben is kész humanitárius segítséget nyújtani. Kína béke iránti elköteleződése és a szankciók elutasítása az ország következetes álláspontját tükrözi, mint az történt korábban Irak, Szíria, Afganisztán, Palesztina és Izrael esetében is. A polgári áldozatokat és a humanitárius helyzetet tekintve képmutatónak tartja a Nyugat álláspontját, hiszen a közel-keleti háborúkat nem övezte ekkora felháborodás, míg Kína konzekvensen járt el minden effajta helyzet kapcsán.

Kína szerint a nyugati médiának sokkal inkább a béke elősegítését kellene támogatnia, nem pedig a feszültség növelését. Kína továbbá értetlenül áll az orosz kulturális értékek betiltása előtt (például Csajkovszkij: Hattyúk tava), és nyilatkozataiban elzárkózik attól, hogy az orosz inváziót összemossa az orosz lakossággal.

Kína elismeri, hogy más állásponton van, mint a Nyugat, azonban szerinte hiba a nyugati véleménytől való eltérést úgy látni, mint a háború támogatását. Különösen egy olyan nyugati világtól, amely az utóbbi időben komoly negatív kampányt és narratívát folytat Kínával szemben, és szinte mindent megtesz, hogy elidegenítse magától Kínát.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. 

Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.

(Borítókép: Vang Ji, Kína külügyminisztere. Fotó: Angelos Tzortzinis / AFP)