Oroszország ukrajnai inváziója fokozta a fekete-tengeri régió biztonsági struktúrájának zavarosságát, bizonytalanságát. Egyértelmű, hogy a Fekete-tenger térségében tapasztalható biztonsági fenyegetések, beleértve a fokozott militarizálódást, továbbra is aláássák nemcsak a part menti államok, hanem a közép-európai országok jólétét és gazdaságát is. A Szovjetunió felbomlása óta a térségben zajló katonai akciók elhúzódó konfliktusokhoz vezettek Transznisztriában, Hegyi-Karabahban, Abháziában, Dél-Oszétiában, a Krímben és a Donbászban. Az elhúzódó konfliktusok a geopolitikai ellentétek kiélezésén túlmenően ideális működési környezetet teremtenek az illegális tevékenységekben részt vevő nem állami szereplők számára. A fekete-tengeri fejlemények közép-európai országokra gyakorolt jelentős hatásának felismerése fontos lépés annak biztosítása felé, hogy a fekete-tengeri biztonsági struktúrában bekövetkező változások összhangban legyenek Magyarország érdekeivel.
A fokozódó militarizáció továbbra is veszélyezteti a régió gazdasági potenciálját azáltal, hogy akadályozza a kereskedelmet és a kapcsolatokat. A fekete-tengeri parti országoknak együttesen nagyjából 51,4 millió tonna hordképességű kereskedelmi flottájuk van, ami a globális flotta mintegy 4,3 százalékának felel meg. Az energiaszektorban a BlueStream és az új TurkStream együttesen évi 30 milliárd köbméter gázt fog átszállítani a Fekete-tenger alatt. Az Ukrajnán és Törökországon – mindkettő a Fekete-tenger partján fekvő állam – áthaladó további vezetékek csak növelik a térség gazdasági jelentőségét. A régió gazdasági potenciálja nem kis szerepet játszott az ellentétes geopolitikai prioritások és az egymást átfedő befolyási szférák kialakulásában.
Miközben Oroszország február 24-én kezdődött ukrajnai inváziója gazdasági következményeinek felmérése még nem zárult le, a tengeri terület fokozott militarizálása máris hatással van a kereskedelemre, mivel az állami szereplők lezárhatják a tengeri kommunikációs útvonalakat, és korlátozhatják a kikötőkhöz való hozzáférést.
A Kercsi-szoros feletti orosz ellenőrzés például az Azovi-tenger ukrajnai kikötőinek 2018-tól kezdődő, de facto gazdasági blokádjához vezetett. Hasonlóképpen az orosz annektálás óta a Krím félsziget jelentős exportvisszaesést szenvedett el.
A 2014 előtt 904,9 millió dollárt kitevő export 2020-ra 26,7 százalékos csökkenést mutatott. A Fekete-tenger militarizálása jelentős pénzügyi következményekkel járhat a térségtől távolabb eső országok számára is.
A Fekete-tenger térségében zajló folyamat a régió piacai számára okozott jelentős károk mellett negatívan befolyásolhatja a közép-európai gazdaságokat is. Forgalmas hajózási útvonalai összeköttetést jelentenek a piacok, valamint a Keletet és Nyugat-Európát összekötő főbb közlekedési folyosók között. Magyarországon halad át többek között a IV. és VII. páneurópai közlekedési folyosó, valamint az EU transzeurópai közlekedési hálózatának két szakasza. Hasonlóképpen, Magyarország aktív szerepet vállalt az Európai Unió Duna Régió Stratégiájában, amely nagy hangsúlyt fektet a Fekete-tengerrel való összeköttetés javítására a dunai hajózáson keresztül. Ennek következtében a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi flották szállításainak késését, lemondását eredményező biztonsági fenyegetések pénzügyi következményekkel járnak a közép-európai államok, így Magyarország számára is. A fekete-tengeri régióban a fokozódó militarizáció mellett az illegális tevékenységek elterjedése is hatással van a térség stabilitására.
Az elhúzódó konfliktusokban a politikai hatalmi struktúrák képlékenysége és bonyolultsága ideális működési környezetet teremt az illegális tevékenységekben részt vevő szereplők számára. A transznacionális bűnszervezetek bomlasztó jelenléte pedig továbbra is ellehetetleníti a legfontosabb társadalmi problémák, a szegénység és a korrupció kezelésére tett kísérleteket. A fekete-tengeri régió instabil kormányai mellett a gyenge jogállamiságból és az alacsony életszínvonalból fakadó és egyben az ezeket eredményező illegális tevékenységek egyfajta öngerjesztő ördögi kört alkotnak. Az elhúzódó konfliktusok felizzása elvonja a figyelmet a határbiztonságról is. Erre a hegyi-karabahi konfliktus is rávilágított, amikor sem az örmény, sem az azerbajdzsáni hatóságok nem ellenőrizték az átkelést az Iránnal közös határszakaszaikon. Ezeket a kedvező feltételeket a bűnszervezetek kihasználták, és fokozták jelenlétüket a fekete-tengeri régióban.
A térségben az illegális kereskedelem és az illegális migráció jelenti a két fő törvénybe ütköző tevékenységet.
A kábítószerek, köztük a kannabisz, a kokain és az opioidok e területeken keresztül jutnak illegálisan Európába. Továbbra is kifejezetten gyakran foglalnak le opioid és heroin előállításához szükséges prekurzor ecetsav-anhidrid-szállítmányokat. 2021 januárjában az ukrán hatóságok 81 milliárd dollár értékű heroint foglaltak le, ami a fekete-tengeri Odessza kikötőjén keresztül érkezett az országba. A Fekete-tenger vonzáskörzetében az illegális migráció a társadalomra is destabilizáló hatással lehet. A bűnüldöző szervek továbbra is feltartóztatják az itt átkelni próbáló migránsokat, köztük a Közel-Keletről, illetve a fekete-tengeri térségben zajló elhúzódó konfliktusok kiújult erőszakos cselekményei elől menekülőket. A 2020-ban Hegyi-Karabahban kiújult konfliktust követő hónapokban például csak Örményországba több mint 90 ezer menekült jött a térségből. A fekete-tengeri régió stabilitását aláásó biztonsági problémák másod- és harmadlagos hatások révén erősen befolyásolhatják a közép-európai országok biztonságát és jólétét, így Magyarországét is.
A nem hagyományos biztonsági fenyegetések szempontjából a Fekete-tenger térsége az Európai Unió (EU) kapujaként is működik. Ez EU területére bejutva az átjárható szárazföldi határok lehetővé teszik a nem állami szereplők számára, hogy illegális árukat és illegális migránsokat csempésszenek a közép- és nyugat-európai célországokba. Magyarország két fő európai migrációs folyosón fekszik: a balkáni útvonalon, valamint a Fekete-tenger térségén keresztül vezető közép- és kelet-európai útvonalon. A magyar hatóságok 2021 első fél évéig már 500 embercsempész és 54 ezer illegális migráns ellen indítottak büntetőeljárást. A fekete-tengeri térségből az EU-ba irányuló illegális migráció és illegális kereskedelem súlyos következményekkel járhat Magyarország számára cél- és tranzitországként egyaránt.
A Fekete-tenger vonzáskörzetében lévő országokban a fokozódó militarizációból és az elhúzódó konfliktusokból eredő fenyegetések – beleértve az illegális kereskedelmet, az illegális migrációt és a gazdasági blokádokat – aláássák a helyi kormányoknak a regionális biztonság megerősítésére irányuló törekvéseit. Magyarország mint tengerparttal nem rendelkező közép-európai ország első pillantásra természetes módon elzártnak tűnik a fekete-tengeri régió biztonsági fenyegetései elől. Azonban e problémák figyelmen kívül hagyásának tovagyűrűző hatásai negatívan befolyásolhatják a közép-európai országok biztonságát, gazdaságát és jólétét is. A meglévő kezdeményezésekre építve, illetve a helyi szereplőkkel együttműködve Magyarország aktívabb szerepet vállalhat a fekete-tengeri térség biztonságának előmozdításában, ami a saját és a tágabb régió javát egyaránt szolgálja.
A szerző a Budapest Fellowship Program ösztöndíjasa, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vendégkutatója.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
Szeretjük az izgalmas, okos, érvelő írásokat. Várjuk az ön véleményét is.
(Borítókép: Rakétatámadás következtében kigyulladt épület Hegyi-Karabahban 2020. október 3-án. Fotó: Brendan Hoffman / Getty Images)