Emlékeztek még Pankotai Lilire? – kezdte csütörtöki mosolygós Facebook-posztját Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője. Nos, bizonyára sokan vannak, akik nem felejtették el a fiatal diáklány beszédét tavaly október 23-án, egyesek a tartalmára, míg mások az obszcén kijelentésekre figyeltek fel.

Lili iskolája aztán elhatárolódott a lánytól, aki azóta már Budapesten, az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban tanul, legutóbb pedig Donáth Annát kísérte el Strasbourgba az áprilisi plenáris hétre.

Lilit a Momentum eszközként használja, személye kommunikációs fegyver, amitől a párt azt várja, hogy mint egy óriásmágnes, magához vonzza a kormány legtöbb intézkedésével egyet nem értő fiatalokat, legfőképp azokat, akik jövőre vagy a 2026-os országgyűlési választáson voksolnak majd először.

Szokták volt mondani: a stílus maga az ember. Aki nyilvánosan, nagyközönség előtt úgy beszél, mint Lili tavaly ősszel, az attól fél, hogy a mondanivalója nem elég erős a figyelemfelkeltéshez, ezért megpróbálja megfűszerezni, hogy biztosan nyomot hagyjon a hallgatóságban. Ezt támasztja alá az is, hogy a trágár szavak elhangzása után volt leginkább hallható nagyobb ováció a közönség részéről.

Azt azonban érdemes nem elfelejteni, hogy nem minden fűszer passzol egy adott ételhez sem. A retorika művészet. Tanulható, de nem mindenkinek való.

Most, Lili ominózus beszéde után fél évvel az Európai Parlamentben mosolyog egy magyar politikus mellett az a diák, aki a magyar zászló előtt néhány hónappal ezelőtt olyan kifejezéseket használt, mint például a „ki kinek a f.szát szopja teli erőből” vagy „a f.szomat bele az ideológiákba” – olvasta akkor a színpadon Lili a telefonjából.

És itt nem Lili mondanivalójáról van szó, hanem a stílusról és a szóhasználatról. Mert ha Donáth Anna komolyan azt gondolja, hogy le a kalappal Lili előtt, és felkötheti a gatyáját minden mai politikus, mert az új generáció nemcsak felkészült, de mer és tud is vitázni, akkor ne csodálkozzon azon sem, ha a következő választást is kétharmaddal nyeri meg a Fidesz–KDNP.

Amíg azt látjuk, hogy a magyar politikai élet egyik oldalán a sok esetben megfontolatlan kommunikáció, az összeszedetlen, súlytalan, néha emelt hangvételű diskurzus dominál, addig nem igazán beszélhetünk arról, hogy egy ligában játszanának a felek.

Még egyszer hangsúlyozom: a vita tárgya nem az, hogy ki mit mond, ki mire hívja fel a figyelmet és kinek van feltételezhetően igaza. Az, hogy hogyan teszi mindezt, legalább annyira fontos, ha nem fontosabb…

Donáth Anna ezzel bizonyos szempontból teret engedett a vulgaritásnak a magyar közbeszédben, s hogy ezzel több szavazatot szerez-e, mint amennyit veszít, majd kiderül. Legkésőbb egy év múlva, az európai parlamenti választáson.

A szerző az Index újságírója.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. (Borítókép: Pankotai Lili és Donáth Anna. Fotó: Németh Kata, Kaszás Tamás / Index)