Index Vakbarát Hírportál

Az ezotéria és az okkultizmus is része lett a politika eszköztárának

2023. április 25., kedd 16:49

Donald Trump gőzerővel készül a jövő évi amerikai előválasztásra, az exelnök rendíthetetlenül hisz abban, hogy újra ő lesz majd az Egyesült Államok vezetője. Néhány hete bombaként robbant a hír, miszerint egy manhattani esküdtszék vádat emelt ellene egy pornószínésznő vallomása miatt, de emellett számos egyéb vizsgálat is zajlik vele szemben. Ezek közül az egyik különös, mondhatni boszorkányos fordulatot vett nemrégiben, a Trump-közeli média el is kezdett azzal viccelődni, hogy az exelnök elleni boszorkányüldözéseket talán valódi boszorkányok vezetik.

Emily Kohrs boszorkány? Ilyen és ehhez hasonló címekkel jelentek meg cikkek a közelmúltban az amerikai lapokban, a hölgy azóta is intenzív médiafigyelemnek örvend az Egyesült Államokban. Emily Kohrs a vezetője annak az esküdtszéki bizottságnak, amely februárban fejezte be nyomozását az ügyben, hogy Donald Trump valóban megpróbálta-e a 2020-as amerikai elnökválasztás végeredményét befolyásolni saját győzelme érdekében. 

Trump kezdettől fogva boszorkányüldözésnek titulálta a vizsgálatot, bár ez nem meglepő, hiszen a volt elnök minden ellene folyó eljárást ezzel a jelzővel illet.

A boszorkányság azonban időközben új megvilágításba került az ügy kapcsán, miután kiderült, hogy Emily Kohrs élénk érdeklődést mutat a mágia, az ezotéria és a boszorkányság témája iránt.

Charlie Kirk népszerű talk show házigazda be is mutatott néhány képet a hölgy Pinterest-közösségimédia-profiljáról, amelyek asztrológiával, varázslással, bájitalokkal és tarot-kártya-olvasással kapcsolatosak.

A komikus intermezzo egyfelől jól példázza, hogy a szemben álló politikai szekértáborok hogyan próbálják egymást lejáratni, akár bagatell ügyekkel is. Az eset másfelől rámutat arra is, hogy az Egyesült Államokban jó ideje reneszánszát éli az okkultizmus, az asztrológia és az ezotéria, a témák iránt komoly emberek részéről is érdeklődés mutatkozik. A politika és az ezotéria közötti kapcsolat témájával Egil Asprem, a Stockholmi Egyetem professzora részletekbe menően is foglalkozott, kutatásainak eredményeit a Magical Theory of Politics (A politika mágikus elmélete) címmel megjelent esszéjében összegezte. 

A professzor esszéjében számos jelenséget feltár, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy az ezotériával, okkultizmussal kapcsolatos tartalmak a politikát is befolyásoló tényezővé váltak az Egyesült Államokban. A tanulmány elsősorban Donald Trump elnöki ciklusára fókuszál, mivel ebben az időszakban komoly politikai legitimációs válság alakult ki az Egyesült Államokban. Ennek a legitimációs válságnak volt az egyik következménye az ezotériával foglalkozó közösségek politikai aktivitása, a köztük kialakuló online küzdelem is. 

Narratívaharcok és mémmágia

Trump jelöltté válása a Trump-ellenes, illetve az őt támogató csoportok között már az előválasztás során úgynevezett mágiaháborúhoz vezetett az online térben, a küzdelem Trump elnökké választása után fokozódott. A mágiaháborúnak három okkultista, ezoterikus mozgalom volt a főszereplője. A Mágikus Ellenállás (Magic Resistance) Trump elnöki ciklusának kezdetén jött létre, egyfajta ellenállási mozgalomként határozva meg magát az újdonsült elnök tevékenységével szemben. A Mágikus Ellenállásra válaszul a Trump-támogatók létrehozták a Mágikus Ellenhatást (Magic Reaction), mely egyesíteni próbálta a Trumppal szimpatizáló okkultistákat, ezoterikusokat. A mágiaháború fontos résztvevőjévé vált a Kek Kultusza (Cult of Kek) is, amely eredetileg egy trollkodó mozgalomként indult a politikai korrektség és a liberálisok ellen. 

A mozgalmak tevékenységük során többféle, egymással átfedéseket mutató módszert használtak. A Mágikus Ellenállás tagjai különböző mágikus praktikákat igyekeztek alkalmazni, melyekről rendszeresen posztokat jelentettek meg a közösségi médiában. A mozgalom lényege nem is annyira a varázslatok mágikus hatékonyságába vetett hit, hanem a képzelet megmozgatása volt. A mágiához, boszorkánysághoz kapcsolódó hiedelmek által sikerült elérni a követők mozgalommal történő érzelmi azonosulását, amivel befolyásolni tudták politikai nézeteiket. 

A Kek Kultusz eszköztárának egyik legfontosabb elemévé az úgynevezett mémmágia vált. Ez a módszer a mémek és a valós események közötti ok-okozati összefüggések gondolatára építkezik. A mémmágia főként abból a szempontból jelentett újdonságot, hogy az ezotéria és a vallás nyelvezetét, mítoszait és szimbolikáját használta. Ez a szimbolika és nyelvezet elősegítette a politikai narratívák irányítását, mely bizonyos szavazói csoportok körében meghatározta a narratívaharcok kimenetelét is. 

A mémek a politikában már a vallásos, ezoterikus szimbolika nélkül is hatásosak voltak, használatuk tulajdonképpen az információs hadviseléssel mutat rokon vonásokat.

Pepe, a béka esete jól példázza ezt, hiszen ez a mém már a 2016-os elnökválasztás időszakában az alt-right mozgalom egyik meghatározó mémévé vált. Az ilyen és ehhez hasonló népszerű mémek által a Trumppal szimpatizáló politikai oldal úgy tudta kiváltani vagy legalábbis megkerülni a liberális és mainstream médiát, hogy eközben mégis széles közönséghez tudták eljuttatni politikai üzeneteiket. 

Miközben már a hagyományos mémek is azt bizonyították, hogy a propaganda új formái hatékonyan alakíthatják az emberek politikai nézeteit, a befolyásolás szempontjából a mémmágia további előrelépést jelentett. A mémmágia lényege a közösségi médián keresztül közvetített, mágiával vagy okkultizmussal kapcsolatos szimbolikus képek hatalmában rejlik, melyek alakítják az emberek hiedelmét, érzelmeit. Ennek fontos szerepe volt az alt-right, illetve a Trumpot támogató egyéb politikai csoportosulások térnyerésében. A modern okkultizmus elemei beleszövődtek a Trumpot támogató új jobboldal ideológiájába, ami lényegében egy új vallás megszületését eredményezte. 

A kollektív pezsgés és a karizma

A mémek használata rámutat a mémek kulturális jelentőségére is, a radikális jobb- és baloldal pedig egyre tudatosabban alkalmazza politikai térfoglalásuk elősegítésére. Ez a stratégia Antonio Gramsci marxista ideológus kulturálishegemónia-elképzelésén alapszik, amely szerint bizonyos célokat úgy lehet a leghatékonyabban megvalósítani, ha a politikai hatalom mélyen beágyazódik a kulturális és a szellemi életbe. Gramsci eszméi napjainkban nem véletlenül örvendenek népszerűségnek, hiszen azon politikai mozgalmak, amelyek radikális változásokat szeretnének elérni, a kultúrharc során nagy hasznát veszik Gramsci iránymutatásainak. 

A közösségi médián keresztül terjesztett ezoterikus, okkultista képek és mémek dinamizálják a „kollektív pezsgés” folyamatát is. Ez a fogalom Émile Durkheim szociológus nevéhez fűződik, aki a kollektív pezsgést egyfajta pszichés mechanizmusként azonosította, amely adott esetben komoly társadalomstrukturáló erővel rendelkezik. A jelenség tulajdonképpen olyan kollektív élményt jelöl, amely összekovácsolja az embereket egy közös cselekvés vagy gondolat mentén, ezzel közös identitást adva nekik. 

A kollektív pezsgés és a karizma között feltehetően kapcsolat van, mivel a karizma részben a kollektíva energiájából táplálkozik. A karizmatikus vezető be tudja fogadni a tömeg affektív energiáit, illetve artikulálni tudja a közös gondolatokat, amivel folyamatosan motiválni tudja az embereket. A karizma – ez a különleges tekintély – jelentősen különbözik a tekintély hagyományos formájától, és gyakran kapcsolódik olyan vezetőhöz, akinek célja a status quo megdöntése. 

Tény, hogy Trump színre lépésétől kezdve folyamatosan támadta a status quót. Szíve szerint az egész politikai elitet leváltotta volna, a jelenlegi politikai rendszert pedig átalakította volna egy kevésbé intézményközpontú, autokratikusabb berendezkedéssé.

A megválasztását követő legitimációs válság, a szélsőséges politikai megosztottság kedvezett a kollektív pezsgés és a karizmatikus varázs kialakulásának, ami akár segíthette is volna őt elképzelései megvalósításában. Sokszor azonban a céltalan kommunikációt részesítette előnyben a cselekvés helyett, elnöksége pedig egybeesett a Covid-járvány időszakával, ami kabinetjének és támogatóinak figyelmét is másfelé terelte. 

Trump és Orbán két jó barát

Közismert, hogy Trump jó viszonyt ápol Orbán Viktorral, a miniszterelnök és holdudvara pedig már most letették Trump mellett a voksukat. Azonban nemcsak ezen a téren figyelhető meg azonosság, hanem abban is, hogy a hazai politikában is jelen vannak ezoterikus, illetve a pogányság mágikus világához kapcsolódó elemek. Míg korábban a MIÉP, majd a Jobbik körül gyülekeztek a különböző ezoterikus vagy a pogánysággal szimpatizáló szubkultúrák, addig ezek a csoportosulások ma már a Fidesz körül összpontosulnak. 

A radikális jobboldal átigazolásával a politikai táborhoz köthető szemlélet és mentalitás is integrálódott a kormánypárt irányvonalába. Ennek egyik példája, hogy a táltosok mágikus világa és a pogány szimbolika egyre erőteljesebben van jelen a közoktatási tananyagokban, a különös szellemiség elemei az utóbbi időben a rendszer egyes kurzusfilmjeiben is megjelentek. 

Az ezoterikus szemlélet egyik nagy rajongója Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet vezetője, aki előszeretettel támogatja az ezoterikus megközelítésű kutatók munkáját.

Bár a kollektív pezsgés fokozása és a mémmágia területén a tengerentúlon egyelőre előrébb járnak, az utóbbi egy-két évben a fideszes kommunikációs gépezet is igyekszik fokozottan kihasználni a képekben, videókban és mémekben rejlő potenciált. 

Az, hogy Orbán Viktor és köre jó helyre tették-e a voksukat, Trump pedig lesz-e újra amerikai elnök, még a jövő zenéje. Az mindenesetre már most leszögezhető, hogy az okkultizmus és ezotéria megjelent a politika területén is, az ezzel kapcsolatos tartalmak egyre inkább kezdenek politikai erőforrássá válni. Ez a tendencia pedig nem csak az Egyesült Államokra jellemző.

A szerző politikai tanácsadó.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. 

(Borítókép: Donald Trump 2023. március 25-én. Fotó: Brandon Bell / Getty Images)

Rovatok