Ferenc pápa Magyarországra érkezése előtt már hetekkel tele voltak a jobboldali sajtóorgánumok olyan címekkel, mint hogy Ferenc pápa – a világon egyedül – minket már másodszor látogat meg, sőt olyat is olvasunk, hogy Csíksomlyó és a 2021-es budapesti látogatása után igazából most harmadszorra is találkozni akar a magyarokkal. Az is „nyilvánvaló”, hogy bár lelkipásztori látogatásra érkezik, ám nem kis szerepe van jövetelében a magyar kormány számos általa is elismert intézkedésének, mint amilyenek az üldözött keresztények támogatása világszerte, az „életpárti” magyar családpolitika, az ökumenizmus és az ökológiai kérdések iránti érzékenység.
A lelkipásztori látogatás egyértelmű, hiszen Ferenc aktuális érkeztének valóban ez a hivatalos oka és a látogatás is ebben a formában zajlik; ahogy erről olvashatunk a vatikáni híroldalakon,
s Pietro Parolin bíboros-államtitkár, a Vatikán „miniszterelnöke” is megerősítette, hogy alapvetően nem a háború miatt jön a pápa Magyarországra.
Az ellenzéki lapok pedig arról cikkeznek, hogy bár szavakban hasonló, tartalmilag azonban mégis mennyire különböző a Vatikán és a magyar kormány álláspontja például az ukrajnai háború fényében. A magyar kormány azonnali békét akar és a fegyverszállítások leállítását (ami nyilvánvalóan a jelenlegi nyertes orosz pozíciók bebetonozását jelentené), míg a Vatikán a megtámadott államnak a védekezéshez való jogát elismerve nem ítéli el, ha a nemzetek fegyvert szállítanak egy megtámadott országnak, amely meg akarja védeni magát az agresszortól. Csak akkor erkölcstelen a fegyverek szállítása egy megtámadott országnak, ha a szándék további háborút provokál. Arról is olvashatunk itt, hogy bár a Vatikán elismeri a magyar kormánynak az üldözött keresztények megsegítéséért tett lépéseit, ugyanakkor például a menekültekkel kapcsolatosan homlokegyenest más álláspontot képvisel az olasz menekült családba született argentin pápa. További eltérés, hogy a szentatya nagy általánosságban nem ítéli el a homoszexuálisokat.
A sort folytathatnánk, s aszerint, hogy melyik oldal nézeteire vagyunk kíváncsiak, önfeledten szemlézhetünk a lapokban, biztosan meg fogjuk találni kedvenc álláspontunk alátámasztását. Annak is igaza lesz, aki azzal érvel, hogy Ferenc pápa ugyan valóban már harmadszor találkozik „a magyarokkal”, ugyanakkor az első alkalommal Csíksomlyón vett részt egy magyar misén, amire romániai lelkipásztori látogatása alatt kerített sort, s az is igaz, hogy ha az eucharisztikus kongresszust 2021-ben nem Magyarországon rendezik, akkor a pápa most először járna Magyarországon.
Másik oldalról vizsgálva leszögezhetjük, hogy az üldözött keresztények támogatását valóban elismeri a pápa, s a Fratelli tutti c. enciklikája (egyebek mellett) elsődleges célként fogalmazza meg, hogy mindenki a szülőföldjén boldoguljon, valamint, hogy a kormányoknak abban van felelősségük, hogy ezt lehetővé tegyék – márpedig a magyar kormány tevékenysége éppen ebben segít. Nem hallgathatjuk el azonban azt sem, hogy ha már menekültekről van szó, akkor az ő esetükben a pápa álláspontja némiképp különbözik a magyar kormányétól – erről tanúskodik Ferenc megválasztása utáni egyik első programja, amikor demonstratív módon látogatást tett Lampedusán, az Afrikából érkező menekültek között.
Természetesen a családok támogatásának magyar politikája egybeesik a Katolikus Egyház álláspontjával, s az ökumenizmus is „működik” Magyarországon, ahol az első két közjogi méltóság nem a többségi katolikus vallást követi, hanem református, ráadásul a református miniszterelnöktől az sem áll távol, hogy katolikus misére menjen. Az ökológiai kérdések iránti érzékenység inkább az előző államelnök prioritása volt, de a pápa 2021-es budapesti látogatása alkalmával minden bizonnyal erről is beszéltek a Szépművészeti Múzeumban megszervezett rövid találkozón Áder János akkori köztársasági elnökkel.
Sokatmondó ugyanakkor Parolin bíboros-államtitkár kijelentése: miközben cáfolja, hogy a pápa elsősorban az ukrajnai háború miatt jönne Magyarországra, tulajdonképpen ezzel a kijelentésével elismeri, hogy ez is szerepet játszik a jövetelében.
Na de akkor miért jött a pápa Budapestre, s miért „találkozik a magyarokkal” néhány év alatt már harmadszor? Nos bizonyára nem azért, mert minket jobban szeret, mint más népeket. Jól esik ezt gondolni, de a pápa nem ismer minket jobban, mint a többi európai kis népet, ráadásul spanyol-olasz anyanyelvű, így ha valamelyik európai néphez jobban vonzódna, akkor azok valószínűleg nem mi lennénk. Nem is engedhet meg magának ilyen részrehajlást: neki minden nép felé egyformán kell képviselnie Krisztus evangéliumát.
S a bíboros-államtitkár szavai? Minden bizonnyal megfelelnek az igazságnak, hiszen a látogatás a lelkipásztori látogatások forgatókönyve alapján történik, s mivel hivatalosan ez egy lelkipásztori látogatás (mint ahogy nem az volt a két évvel ezelőtti), ezért Parolin szavai szó szerint veendők: a pápa elsősorban nem az ukrajnai háború miatt érkezik.
Ha azonban nem csupán a magyarországi sajtó és a magyarországi hírek alapján akarjuk megérteni Ferenc pápa látogatását, akkor érdekes fejleményekre találunk.
Mintegy két hete még arról írtak mérvadó, nyílt forrásokat használó sajtóorgánumok, hogy a pápa Magyarországon szeretne találkozni az ukránok és az oroszok képviselőivel, s erre jó lehetőséget teremtene Magyarország különutassága, amennyiben eltér a NATO és az Unió országainak fő politikai vonalától, így az oroszok is szívesebben vállalkoznak egy ilyen helyszínen a találkozóra. Ezt erősíti az a tény is, hogy Kirill orosz pátriárka korábbi „külügyminisztere”, Hilarion metropolita Budapesten él, s bármikor elérhető politikailag is, mivel bár a hivatalos magyarázatok szerint ugyan kegyvesztett lett Moszkvában, ugyanakkor más források tudni vélik, hogy a kegyvesztettség csak álca, ő továbbra is Kirill fontos embere maradt, ráadásul egy uniós országban szabadon mozog és dolgozik, mi több, jó kapcsolatban van az ország egyházi és politikai vezetőivel. Kézenfekvő volna tehát az a következtetés, hogy akár rajta keresztül is folyhatnának a tárgyalások.
Egy hete azonban arról már tudósítottak a fenti források, hogy mégsem fog megvalósulni a budapesti találkozó, mivel az orosz küldöttek nem érzik eléggé elkötelezettnek a magyar kormány semlegességét, mert bár szavakban távolságot tart a mainstream európai politikától, ám gyakorlatilag együtt mozog a NATO-val. Nem bíznak abban, hogy a magyar kormány garantálná az orosz küldöttség védelmét. Következésképp
a találkozóra mégsem Magyarországon, hanem a Vatikánban kerülhet majd sor, s a tárgyalók a francia és az orosz elnök fő külpolitikai tanácsadói lennének.
Az amerikai sajtóban jelent meg a hír, hogy a pápa még a pénteki indulása előtti napon, csütörtökön találkozik az ukrán miniszterelnökkel a Vatikánban. Még ha igaz is a hír, hogy az orosz küldöttek lemondták az utazást Budapestre, Hilarion jelen van.
Aki tehát a sorok között olvas, annak nyilvánvaló lehet, hogy Ferenc pápa a béke embere. Elismeri a megtámadott nép jogát a védekezésre, erkölcsösnek minősíti, amikor a háború eszkalálódásának kockáztatása nélkül fegyvert szállítanak más nemzetek a megtámadott félnek. Nos, ez a Ferenc pápa partnert találhat a szintén békét hirdető magyar kormányban, még ha esetleg nem is mindenben egyeznek a két fél békével kapcsolatos elképzelései. Lehet, mégsem csak azért jött tehát Ferenc Magyarországra, hogy „harmadszorra is találkozzon a magyarokkal”? Útja hivatalosan lelkipásztori, de hát az ne lenne lelkipásztori cél, ha a béke érdekében is utazik? - „Boldogok a békességszerzők, mert őket Isten fiainak fogják hívni”. (Mt 5,9).
A szerző a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, teológus, vallástörténész
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
A pápalátogatással kapcsolatos cikkeinket ide kattintva találja.
(Borítókép: Ferenc pápa (b) és Kirill orosz pátriárka a havannai José Martí Nemzetközi Repülőtér tranzitvárójában 2016. február 12-én. Fotó: MTI / EPA / Reuters pool / Alejandro Ernesto)