Index Vakbarát Hírportál

Ezért lesz egy számjegyű a magyar infláció

2023. augusztus 23., szerda 18:37

Az MNB és a magyar kormány sikeresen állította meg az inflációs folyamatokat. Az adatok pedig egyértelműen megmutatják, hogy decemberre szinte biztosan el fogjuk érni az egy számjegyű inflációt. 

Amikor az éves mutató átver minket

A gazdasági folyamatok értékelésekor általában éves mutatókat szoktunk használni. Ennek a megszokásnak több oka is van. Egyrészt vannak olyan mutatók, melyeknek csak éves vagy negyedéves értékeit ismerjük. Így, ha teljes képet akarunk kapni, akkor nem nagyon van más választásunk, mint azt az időtávot venni, melyre minden szükséges információ rendelkezésre áll. Emellett a havi adatokat sokszor torzíthatja szezonalitás vagy egyszeri események. Ilyenkor stabilabb, pontosabb képet kaphatunk, ha hosszabb időtávot veszünk figyelembe az elemzésünk során. Végül nagyon sok mutatót eleve teljes évre szokás kiszámolni és megadni. Ilyen a kamatláb vagy a bérek változása. Hogy összehasonlító elemzést tudjunk végezni, ajánlott a többi adatot is éves értékként meghatározni. 

Vannak azonban olyan helyzetek, amikor pontosan ez a megszokás vezet vakvágányra. Ennek egyik tipikus esete, amikor jelentős trend van a folyamatokban, azaz a vizsgált mutató szisztematikusan adott irányba mozog. Ebben a helyzetben az éves átlag torzítani fogja az aktuális dinamikát. 

Hasonló ez ahhoz, mint amikor autópályán vezetünk. Ha folyamatosan stabil ütemben haladunk, akkor van értelme kiszámolni azt, hogy mennyi volt az átlagsebességünk az elmúlt egy órában. Ám ha éppen előzünk, akkor azt kell figyelnünk, hogy a pillanatnyi sebességünk mennyi. Ha ugyanis pont akkor haladunk el egy traffipax előtt, akkor a rendőrt nem az elmúlt egy óra átlagsebessége fogja érdekelni, hanem az adott másodpercben mért gyorsaságunk. Hasonló a helyzet a gazdaságban is. Ha a külső és belső folyamatok stabilak, akkor az éves mutató az, amit érdemes figyelnünk. Ám amikor gyorsan változik a környezet, akkor ezek a hosszú távú átlagok nem hasznosak számunkra, mert nem adnak pontos képet az aktuális helyzetünkről. 

Európa – és különösen a mi régiónk – komoly inflációs sokkot élt meg az elmúlt bő másfél évben. Ennek fő okai a háború, a szankciók miatti kereskedelmi korlátozások, az ezekkel összefüggő energia árának drámai megemelkedése, a brutális aszály, valamint az ellátási zavarokra visszavezethető jelentős élelmiszerár-emelkedés volt. Ezek a negatív hatások azonban szerencsére nem állandósultak. Az árak egyszeri, jelentős megugrása után a helyzet konszolidálódni látszik. Ezt segítette az is, hogy a kormányok és a jegybankok is igyekeztek fellépni az inflációs sokk kezelése érdekében. 

Mindezek alapján az éves inflációs mutatók jelenleg lényegében használhatatlanok.

Sem azt nem mutatják meg, hogy a külső tényezők mekkora egyszeri hatással jártak a tavalyi év során, sem pedig azt, hogy aktuálisan mekkora az áremelkedés üteme. Ilyen helyzetben a közgazdászok – a rendőrhöz hasonlóan – a pillanatnyi helyzetet jobban leíró, rövidebb időtávú mutatókat veszik elő. 

Gyors és hatékony dezinfláció

Magyarország esetében különösen releváns az egy évnél rövidebb elemzési időszak alkalmazása. Ukrajna szomszédjaként a negatív sokkok minket – hasonlóan sok más régiós országhoz – még intenzívebben érintettek. Emellett az elmúlt bő fél-háromnegyed évben koncentrált jegybanki és kormányzati intézkedések is születtek az infláció letörése érdekében. Ezek sikerességét pedig csak akkor tudjuk megítélni, ha a folyamatokat közelebbről és részletesen vesszük górcső alá. 

Mivel az egy számjegyű inflációs célt Orbán Viktor miniszterelnök 2023 elején határozta meg, így egyértelmű, hogy az idei év fejleményeit külön is szükséges elemezni. Az 1. ábra az európai uniós országok árszintjeinek idei változásait mutatja. A görbék az árak alakulását a 2022. december végi állapothoz képest mutatják be, a tavaly év végi árszinteket egységként kezelve. 

Ahogyan a grafikonok megmutatják, az év elején, az infláció letörésének bejelentése idején még valóban erős volt a magyar árdinamika. Ám az ábráról az is világosan kiolvasható, hogy a mai napig újra és újra felbukkanó, Európa-bajnok magyar inflációt hangoztató sommás véleményeknek már ekkor sem volt valóságalapjuk. 

2023 januárjában a magyar drágulási ütem még dobogós sem volt. A Cseh köztársaság, Szlovákia és Lengyelország esetében is magasabb inflációt mért az OECD, mint hazánkban.

A listavezetőket tanulmányozva az is egyértelműen látszik, hogy az inflációs sokk valóban régiós jelenség volt, hiszen az első négy helyen a V4-es államokat találjuk. Ám hazánk ezek közül a legjobb, legalacsonyabb mutatóval rendelkezett. 

Az 1. ábra azt is megmutatja, hogy az infláció letörésére tett lépések már februárban megmutatták hatásukat. A magyar árdinamika ugyanis egyértelműen megtört, és elvált a többi V4-es ország trendjétől. Sőt, a februári 0,8 százalékos hazai inflációs mutató gyakorlatilag azonos volt a többi európai uniós ország átlagos drágulási mértékével. 

A magyar dezinflációs politika a grafikonok alapján egyértelműen sikeres volt. Februártól kezdve ugyanis a mi havi áremelkedési ütemünk minden egyes hónapban ott volt az EU-s átlag környékén, sőt, februártól júniusig a Magyarországon mért teljes infláció már alacsonyabb volt, mint az Európai Unió átlagos értéke. 

Kiváló részidő

Ha 2023 első hat hónapját vizsgáljuk, akkor kijelenthető, hogy a magyar kormány célkitűzése időarányosan teljesült. Ahogyan azt a 2. ábra megmutatja, az első félévben a hazai árak 4,6 százalékkal emelkedtek. Ez kevesebb mint fele az éves célnak. Ha az idei év második részében is hasonló lesz az árdinamika, akkor az éves inflációnk picivel 9 százalék feletti értéket fog majd mutatni decemberben. Azaz jó ütemben haladunk az egy számjegyű drágulási ütem elérése felé vezető úton. 

A 2. ábra emellett azt is megmutatja, hogy nemcsak Európa-bajnokok nem vagyunk, de kifejezetten jó inflációs mutatónk van régiós szinten. Az itteni országok közül Lettország és Litvánia kivételével minden államban magasabb volt az árak emelkedésének mértéke, mint nálunk. A csehek mutatója pedig több mint másfélszerese volt a magyar értéknek. 

Úton az egy számjegy felé

Ám ahogyan egy év túl hosszú időtáv a mostani gazdasági környezetben, így a fél éves időablak sem tekinthető megfelelőnek a folyamatok dinamikájának megértéséhez. Nézzük így inkább a negyedéves számokat. 

A 3. ábra 2023 első negyedévének inflációs mutatóit tárja elénk. Magyarország ekkorra már egyértelműen levált a rangsort vezető többi V4-es államról, ám a kormányzati céltól még messze voltunk. Ha évesítjük a háromhavi inflációs mutatónkat, azaz ha feltesszük, hogy 2023 minden negyedévében pontosan 4,0 százalékkal emelkednek az árak, akkor az idei év egészére 15 százalék feletti drágulási ütemet kapunk. Így kijelenthetjük, hogy bár a gazdaságpolitika már ekkor sikereket ért el az infláció letörésében, a kormányzati céltól még messze voltunk. 

 Az idei év második negyedéve azonban már egyértelműen igazolta a magyar kormány és a jegybank antiinflációs politikájának sikerességét. Ahogyan azt a 4. ábra megmutatja, 2023 második három hónapjában Magyarország már az alacsony inflációs mutatóval rendelkező országok elit csoportjába tartozott. 

A magyar 0,6 százalékos háromhavi drágulási ütem már nemcsak a régiós átlaghoz, de az EU 0,9 százalékos átlagos mutatójához képest is kifejezetten kedvezőnek számított. Az utolsó két grafikont összevetve azt is láthatjuk, hogy három hónap alatt 3,4 százalékpontot sikerült lefaragnunk az inflációs mutatónkból. Ez pedig uniós szinten is jelentős sikernek számít. 

A magyar antiinflációs politika sikerét mi sem mutatja jobban, mint az a tény, hogy ha 2023 utolsó két negyedévében is sikerül tartanunk a 0,6 százalékos háromhavi drágulási ütemet, akkor a teljes évre az infláció mértéke 6 százalék alatt lenne. Azaz nem csupán az egy számjegyű inflációt sikerülne elérni, de karnyújtásnyi távolságra lennénk az MNB 2-4 százalékos inflációs célsávjától is. Ebben a tekintetben is kifejezetten biztató a legfrissebb, júliusi inflációs adat is, mely havi szinten csupán 0,3 százalékos drágulást mutatott. 

Összegzés

Az éves mutatók sok esetben hasznosak és könnyen értelmezhetők, azonban nagy turbulenciák, gyorsan változó gazdasági környezet esetén becsapnak minket. A fél éves és három hónapos inflációs mutatókat elemezve egyértelműen kijelenthető, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a magyar kormány sikeresen törte le az inflációt hazánkban. A rövid dinamikák tanulmányozása alapján az is világos, hogy szinte biztosnak tekinthető, hogy decemberre elérjük a miniszterelnök által kitűzött célt, sőt, nemcsak hogy egy számjegyű, de bőven 10 százalék alatti lesz az áremelkedés mértéke hazánkban. 

A szerző az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)

Rovatok