A Gellért-hegy népszerűsége töretlen. Ezt nem csak a temérdek látogató, de a megannyi turistabusz is mutatja. Az idegenforgalmi főszezonban átlagosan 400 turistabusz is megfordulhat Budapest egyik legkedveltebb nevezetességénél. Ezzel összefüggésben azonban azt is látni kell, hogy ez a városrész közúti forgalmának rendkívül megterhelő. Az ott lakók számára – finoman fogalmazva – sem a legideálisabb, hiszen a rengeteg busz jelentősen rontja a környező településrészek levegőjének minőségét, az állandó zajról nem is beszélve. Ezekre a problémákra is megoldást nyújtana a Gellért-hegyi sikló megépítése, hisz segítségével
a Gellért-hegy környezetbarát módon kapcsolódhatna be a főváros vérkeringésébe, úgy, hogy közben egy több mint százéves terv is megvalósulhatna az új és izgalmas közlekedési attrakció révén.
Magyarországon ritka egységes, mégis meddő egyetértés övezi a Gellért-hegyi sikló megépítésének tervét. Mindenki elismeri, hogy a régóta várt felvonó megvalósítását és a turistabuszokra vonatkozó behajtási korlátozás elrendelését követően a városrész útjai biztonságosabbak lennének, és a levegő minősége is érzékelhetően javulna, miközben Budapest turisztikai kínálata is gazdagodna.
Régi tervről van szó. A Gellért-hegyi sikló több mint egy évszázados előzményre tekint vissza. Közel másfél évtizede, 2009-ben a Gellérthegyi Sikló Kft. és a Fővárosi Önkormányzat között létrejött szerződés szándékolt célja az volt, hogy végre kezdődjék el a megvalósítás. Az évek múlásával azonban a tervek az előkészítési fázisban ragadtak.
A hányattatott sorsú beruházásra néhány éve újra rávilágított az a kormányhatározat, mely a Citadella fejlesztése kapcsán kiemelt figyelmet fordított a Gellért-hegy tetején álló Citadella környezetére, azaz a közparkra és a megújuló erődítmény megközelíthetőségére is. A kormányhatározat akkor felszólította az (akkor még működő) Budapest Fejlesztési Központot, hogy kezdje el kidolgozni a sikló koncepcióját, és megszervezni a finanszírozását.
Csakhogy a projekt megvalósítására létrehozott (25 százalékban a főváros, 75 százalékban magánbefektetők tulajdonában álló) Gellérthegyi Sikló Kft.-nek nem csak hogy a siklót illetően volt már ekkor kidolgozott koncepciója, de időközben minden szükséges engedélyt is megszerzett a beruházáshoz, sőt, az évek során elkészültek a kiviteli tervek is. Ennek okán a kormányhatározat szerint erre elkülönített másfél milliárd forintot végül nem kellett felhasználni, a BFK előkészítő munkájából pedig semmi nem valósult meg, mert a Gellérthegyi Sikló Kft.-nek csak le kellett emelnie a polcról a kész portékát.
Miközben a Gellérthegyi Sikló Kft. a Fővárossal és a Budavári Önkormányzattal karöltve 2020 nyarának elején új lendülettel haladt a sikló megvalósítása felé, váratlanul megjelent az említett kormányhatározat. E nem várt jogszabály pedig 180 fokos fordulatot eredményezett a kisebbségi tulajdonostárs attitűdjében. Sutba dobva a korábbi együttműködést és közös munkát, a kormányhatározat megszületését követően a Főváros új kommunikációs irányt választott, azt hangsúlyozva, hogy a sikló nem magánberuházás (PPP-projekt) formájában, csak közberuházásként valósulhat meg. Végül a Főváros 2022 februárjában a sikló megépítését célzó 2009-es szerződést is felmondta, amely értelemszerűen perhez vezetett a felek között. Úgy tűnt, a siklóberuházás aprólékosan kidolgozott tervei újra hosszú évekre az íróasztal fiókjában maradnak.
Egy új jogszabály azonban most segíthet kimozdítani a projektet a holtpontról és tisztázni a félreértéseket. A 2023 szeptemberében megjelent friss kormányhatározat ugyanis rögzíti, hogy a Gellért-hegyi sikló rajta marad a kormány által támogatott beruházások listáján, mi több, azt is megerősíti, hogy nincs arról szó, hogy a fejlesztésnek közberuházás formájában kellene megvalósulnia.
Mind a három évvel ezelőtti, mind a most kiadott kormányhatározat fontos tézise, hogy „a kormány a Gellért-hegy közösségi kapcsolata megteremtésének és hosszú távú közterületi megújításának előkészítése és megvalósítása érdekében egyetért a Tabánból induló, a Gellért-hegy új kötöttpályás megközelítését lehetővé tevő, a turistabuszok forgalmát kiváltó, környezetbarát és akadálymentes közlekedést biztosító sikló megépítésével…”
Az új jogszabály törölte az arra vonatkozó pontot, amely szerint a Gellért-hegyi közpark fenntartási költségeit a Gellért-hegyi sikló működéséből származó nyereségből kellene finanszírozni, és meghagyja azt az eredeti elképzelés szerint a Fővárosi Önkormányzat hatáskörében, hogy a földhasználati díjként és osztalékként szerzett bevételét mire fordítja.
A Citadella felújításának előrehaladása nyilvánvalóan egyre közelebb hozza a kérdést, hogy az elkészült létesítményt hogyan lehet majd megközelíteni. A Citadella terveinek készítése során egyeztettünk az illetékesekkel azzal a céllal, hogy az állami beruházásban megvalósuló Citadella-fejlesztés és a többségi magánberuházásban megvalósuló siklóprojekt illeszkedjen egymáshoz, kiegészítse egymást.
Nyilvánvaló volt, hogy az állami beruházást kiegészítendő a privát beruházás biztosítja a tömegközlekedés, azaz a tömeges megközelíthetőség megoldását. Másként fogalmazva:
egyedül a Gellért-hegyi sikló tudja megteremteni a „környezetkímélő kapcsolatot” a Citadella és a város között. A Citadella tervezési feladatai közt ugyanis nem szerepelt a közlekedési kapcsolat kidolgozása, ebben az előkészítők a siklóberuházásra támaszkodtak.
A budapestiek által jól követhetően halad a Citadella rekonstrukciója, a jelenlegi információk szerint pedig 2025 vége felé el is készül. A friss kormányhatározat most jó alapot kínál arra, hogy a felek visszatérjenek a kiindulási ponthoz, és a korábbi szerződéses struktúra mentén együtt valósíthassák meg a közös célt, a Gellért-hegyi siklót. Beruházóként bízunk a Fővárosi Önkormányzattal és a Budavári Önkormányzattal való együttműködésben. Reméljük, hogy felismerik a sikló megépítésében rejlő közérdeket és politikai megfontolások nélkül melléállnak.
A finanszírozás történhet Európai Beruházási Banki hitelből, kereskedelmi banki hitelből vagy akár beruházási támogatás bevonásával is, mindez a lényegen nem változtat. A cél egy új, egyszerre értékes és izgalmas beruházás megvalósítása, amely látványos és környezetbarát megoldással kapcsolná be az ikonikus városrészt Budapest közlekedésébe. E fejlesztés környezetvédelmi, idegenforgalmi és közlekedésfejlesztési szempontból is fontos mérföldköve lehetne a XXI. századi Budapestről kialakított kép pozitív formálásnak.
A szerző a Gellérthegyi Sikló Kft. ügyvezetője.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: A Gellért-hegyi sikló látványterve. Fotó: Építészfórum / Bozsó Barna)