A magyar futballakadémiai rendszer megteremtését elsősorban külföldi, spanyol, holland vagy német akadémiák sikeres működése inspirálta. Az elmúlt tizenhárom év eredményei azonban azt mutatják, hogy ez nem hozta el a várva várt változást. A magyar utánpótlás ma sem termel ki több tehetséget, mint korábban. Ezt a tényt erősítette meg az MLSZ Professzionális futballkörkép című kiadványa is. Ezért érdemes kitekinteni a futballközegből és megvizsgálni azokat a társadalmi tényezőket, amelyek támogatnák a nemzetközi szintű futballisták nevelését.
Előtte azonban fontos tisztázni, milyen tulajdonságokra van szükség ahhoz, hogy egy futballista sikeres legyen a nemzetközi színtéren. A játékosoknak kiváló technikai készségekkel, megfelelő fizikai adottságokkal, taktikai érzékkel, mentális erősséggel, valamint fejlődési potenciállal kell rendelkezniük. Napjainkban a futballklubok egyre inkább felismerik, hogy a kognitív képességek kulcsfontosságúak a labdarúgók teljesítményében. Ezért
a tehetségek felkutatása és kiválasztása során nemcsak a fizikai képességek, hanem a játékintelligencia is fontos tényezővé vált.
Az intelligens játékosok rendelkeznek olyan kognitív képességekkel, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy gyorsan döntéseket hozzanak, megfelelően reagáljanak a változó játékmenethez, és hatékonyan kommunikáljanak a csapattársaikkal. Az intelligencia és a kognitív képességek kialakulása nem csupán genetikai adottságoktól függ, hanem a környezet és a tapasztalatok is jelentős hatással vannak rá.
Az adott ország oktatási rendszere és annak minősége jelentős befolyással van az egyén kognitív fejlődésére. Az oktatási környezet, a tanítási módszerek és a rendelkezésre álló tanítási anyagok mind olyan tényezők, amelyek meghatározzák, hogy az egyén mennyire tudja kibontakoztatni kreativitását, interaktív képességeit és problémamegoldó készségeit.
A futballban a kreativitás, az önálló gondolkodás és a csapatmunka kulcsfontosságúak. Ha az oktatási rendszer inkább a passzív tanulást és a szigorú szabályok követését ösztönzi, akkor ez korlátozhatja a játékosok fejlődését és képességeik kibontakozását. Azok az oktatási rendszerek, ahol a projektmunkákra és csoportmunkákra kellőképpen összpontosítanak, nagyban segítik a diákokat a problémamegoldó készségek és a csapatmunka fejlesztésében. Az ilyen típusú projektek általában valós problémákat vagy kihívásokat kezelnek, amelyekre a diákoknak kreatív megoldásokat kell találniuk. Tehát bátran kijelenthetjük, hogy az oktatási rendszer hiányosságai is azok között a tényezők között lehetnek, amelyek gátolhatják a futballutánpótlásunk fejlődését.
Az MLSZ legújabb (2020–2025) stratégiai tervében a futball fejlesztésének indokaként kiemeli a magyar lakosság rossz egészségi állapotát, hangsúlyozva, hogy az okokat elsősorban az egészségtelen táplálkozásban és a mozgásszegény életmódban kell keresni. Ugyanakkor a terv kevésbé részletezi a táplálkozással kapcsolatos intézkedéseket, noha ezek kulcsfontosságúak lehetnek. Az egészséges életmód és táplálkozás szintén fontos szerepet játszik a megfelelő idegrendszeri működésben és a kognitív teljesítményben. Az agynak szüksége van az olyan tápanyagokra, mint például az ómega-3 zsírsavak, antioxidánsok, vitaminok és ásványi anyagok, amelyek hozzájárulhatnak az agysejtek védelméhez és az idegi impulzusok hatékonyabb átviteléhez.
Az Eurostat legutóbbi (2017) adatai azt mutatják, hogy Magyarország a zöldség- és halfogyasztásban az európai országok között az utolsó helyet foglalja el. Az uniós átlagokhoz képest zöldségfogyasztásban 34 százalékkal, halfogyasztásban pedig 18,1 százalékkal maradunk el, ahol az EU-átlag 64 és 22,7 százalék. A gyümölcsfogyasztás terén kicsit kedvezőbb a helyzet, ott 40 százalékot értünk el, megelőzve ezzel Litvániát, Bulgáriát és Lettországot, bár ez még mindig elmarad az EU-átlagtól, ami 64 százalék. Az elmúlt években az élelmiszerárakat sújtó infláció miatt nemcsak hogy nem változtak a fogyasztási szokások, de tapasztalataim szerint tovább romlottak.
A zöldség- és gyümölcsfogyasztás mértéke szorosan összefügg a fogyasztói árakkal. Azokban az országokban, ahol könnyen elérhetőek és megfizethetőek ezek az élelmiszerek, általában nagyobb mennyiségben fogyasztják őket. Míg például Olaszországban és Spanyolországban alacsony (4 százalék) adókulcsokat alkalmaznak, illetve Nagy-Britannia, Írország és Málta nullás adókulcsot vezetett be, addig Magyarországon a legmagasabb, 27 százalékos adókulcs érvényes a zöldségekre és gyümölcsökre is.
A fent leírtakból következik, hogy a magyar gyermekek többsége tápanyaghiányos étrendet követ. Egy 2019-es hazai sporttáplálkozási konferencián ismertetett adatok szerint a magyar 16–18 éves labdajátékosok 20 százalékánál olyan vérképbeli eltéréseket találtak, amelyek közvetlenül és negatívan befolyásolják a sportteljesítményüket. Ennek hátterében pedig a hiányos táplálkozás állt. A beszámoló megállapította, mivel a sportolók fizikai fejlődésének 90 százaléka az utánpótláskor végére befejeződik, kiemelkedően fontos, hogy a fiatal sportolók elegendő kalóriát és tápanyagot kapjanak. Ennek hiányában jelentős hátrányba kerülhetnek, és nem lesznek képesek kihozni teljesítményükből a maximumot.
A táplálkozás szerepe tehát kritikus a fiatal sportolók fejlődésében és teljesítményük optimalizálásában.
A közétkeztetés ma sem tesz különbséget a sportoló és nem sportoló gyerekek között, ami tovább növelheti az energia- és tápanyaghiány kialakulásának kockázatát.
A hosszú távú stresszhelyzetek, legyenek azok családi, iskolai vagy társadalmi eredetűek, szintén negatív hatással vannak az idegrendszer fejlődésére és a kognitív képességek kibontakozására. A folyamatos stressz a kortizol nevű stresszhormon túlzott kibocsátásához vezethet, ami károsíthatja az agy szerkezetét és működését, különösen a fejlődő szervezetben.
A békétlenség, a politikai konfliktusok és az állandó ellenségképek generálása negatívan befolyásolhatják a társadalom egészét, ami komoly hatással van a gyermekekre és fiatalokra egyaránt. Ilyen környezetben nehezebben tudnak koncentrálni, kevésbé képesek a tanulásra és a fejlődésre. Az állandó félelem, stressz és bizonytalanság megakadályozhatja a normális fejlődésüket, ami hosszú távon kognitív és érzelmi problémákhoz vezethet. A megnövekedett stressz-szinttel élő emberek nagyobb valószínűséggel tapasztalják a kognitív funkciók csökkenését, rontják az emlékezési, koncentrációs és új dolgok megtanulásának képességét.
Tehát amennyiben a magyar labdarúgás stratégiájának valóban az a célja, hogy nemzetközi szintű futballisták sokaságát nevelje ki, akkor nem elég csupán a futballszakmai fejlesztésekre koncentrálni. A szélesebb társadalmi, kulturális, egészségügyi és oktatási fejlesztések is elkerülhetetlenek lesznek.
A szerző politológus, futballtáplálkozással és életmóddal foglalkozó szakíró, tanácsadó.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.