Teljes átalakulás indult el a humán erőforrás területén a munkaerőpiac vállalati szegmensében. A legújabb fogalmak főszereplésével – mint mikrotanúsítvány, készségalapú toborzás, újgalléros munkavállaló, a reskilling dominanciája – sokkal nagyobb transzformáció előtt állunk, mint eddig bármikor. Fontos ugyan a kékgallérosok hiánya és a párhuzamosan emelkedő fizetésük éppúgy, mint a harmadik országbeli munkavállalók helyzete vagy a top 10 készséglista aktuális állapota. A készségalapú ökoszisztéma azonban paradigmaváltást hoz.
2023 őszén az Egyesült Államokban a világ legnagyobb foglalkoztató vállalata, a Walmart bejelenti, hogy átáll a készségalapú munkaerő-felvételre, átírja készségfókuszúra a munkaköri leírásokat, így a bentonville-i központban már számos fehérgalléros munkakör betöltéséhez nem lesz szükség klasszikus, felsőoktatásban megszerezhető végzettségre. „Közös célunk: egy olyan világ megteremtése, ahol minden tanulás számít” – közölte a Walmart saját weboldalán. Ehhez a megközelítéshez tartva magát a Walmart vállalja, hogy 2026-ig önerőből 1 milliárd dollárt fektet képzésbe és fejlesztésbe. Tervei között szerepel, hogy biztosítja a készségfejlesztést és az emberek oktatáson kívüli egyéb tapasztalatainak hasznosítását is. Ebbe beleértik a rövid távú tanúsítványt adó programokat (Európában ezt hívják mikrotanúsítványnak), a munkaköri leírások átírását a készségekre összpontosítás érdekében, a munkahelyi tanulást, a technológia felhasználását a munkatársak karrierlehetőségekkel való összekapcsolására, valamint a „készségalapú ökoszisztéma” finanszírozását.
A Walmart az Egyesült Államok legnagyobb kiskereskedelmi lánca, amely több mint 11 ezer áruházzal rendelkezik. Hazánkban a Walmart nincs jelen ezen a területen. Elsőre meglepőnek tűnhet, hogy egy ilyen nagyvállalat, mint a Walmart, összehasonlítható egy egész országgal. Azonban ha megvizsgáljuk a két entitás néhány releváns adatát, érdekes párhuzamokat találhatunk.
Vagyis a legfőbb ok a nemrég indult projekt kapcsán a Walmartnak a munkaerőhiány csökkentése és a hatékonyság növelése lehetett.
Nem csak a világméretű nagyvállalatok fektetnek egyre nagyobb hangsúlyt a munkavállalók képzésére. A tovább- és átképzések mellett a vállalati képzések azt is lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy akár a saját munkakörükre vonatkozó (korábban nem teljes körű) ismeretet sajátítsák el.
Amikor volt megfelelő munkaerő, akkor csak válogattak a munkáltatók, most viszont kénytelenek az emberre fókuszálni és megnézni, hogy kinek milyen erőssége van, és ki hova illeszkedik be a környezetbe – mondta egy interjúban Hammer Attila, a Prettl Electronics Hungary ügyvezetője.
Hazánkban egyre több KKV ismeri fel azt, hogy a munkavállalóinak érdemes megtanítani a vállalati kultúrát, a vállalati munkavégzés alapjait, valamint számos olyan készséget, amelyekre a munkahelyükön szükségük van és lesz.
Szerencsére ezt a magyar kormány és az EU is maximálisan támogatja, de az sem véletlen, hogy 2023 és 2024 a készségek (skills) éve lett az unióban. Az már csak hab a tortán, hogy van olyan világcég (IBM), amelyik 30 millió nem saját munkavállaló készségfejlesztésére tett 2030-ig, 155 országban ígéretet.
A technológia fejlődése, a munkaerőpiac globalizálódása és a munkakörülmények rugalmassá válása miatt a felsőfokú végzettség nélküli munkaerő iránti igény egyre növekszik. A vállalatok és az állam is fel kell készüljön erre a változásra, és biztosítaniuk kell a felsőfokú végzettség nélküli munkavállalók számára a szükséges képzést.
A felsőoktatás hagyományos modellje egyre kevésbé felel meg a munkaerőpiac igényeinek. A vállalatok többsége a gyorsan tanuló és alkalmazkodó munkavállalókat keresi, akik rendelkeznek a szükséges készségekkel. Természetesen az egyetemek reagálnak is erre a változásra, és egyre több olyan képzési programot kínálnak, amelyek rövidebb idő alatt és gyakorlatorientáltabb módon biztosítják a munkavállalók számára a szükséges készségeket. Ezzel párhuzamosan a felnőttképzés szerepe is növekszik a végzettség nélküli munkaerő képzésében. A felnőttképzés lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy a munka mellett, rugalmasabb módon képezzék magukat.
Az amerikai Lightcast legfrissebb kiadványa bemutat néhány érdekes statisztikát ezzel kapcsolatban. Amerikában jelenleg 10 millió nyitott munkahely van, és ezek közül nagyjából 6 milliót felsőoktatási végzettséggel nem rendelkező emberek fognak betölteni. A szakképzést igénylő szakmákra támaszkodó vállalkozásoknak meg kell szólítaniuk ezt a közönséget. A diákok 66 százaléka egyetért vagy teljesen egyetért azzal az állítással, hogy az egyetemi tanulmányaik sokkal inkább a felsőoktatási élményekről/létről szólnak, mint magáról a diploma megszerzéséről. Valamint a hallgatók 53 százaléka érzi a nyomást, hogy alapdiplomát szerezzen, szemben a szakiskolával.
A mikrotanúsítványok lényegében olyan rövid, önálló tanulási programok, amelyek egy adott készség vagy tudás elsajátítására fókuszálnak; rugalmasan elvégezhetőek, és a munkavállalók egyéni igényeihez igazíthatók.
Magyarország az EU-tagállamok között elsők között vezette be jogrendszerébe az új elvárásokat, sőt már pilotprojektek is zajlanak. A mikrotanúsítványok egyre népszerűbbek a magyar munkavállalók körében. Egyrészt a technológia fejlődése miatt egyre több olyan készségre van szükség a munkaerőpiacon, amelyeket rövid idő alatt is meg lehet tanulni. Másrészt a munkaerőpiac egyre rugalmasabbá válik, ezért a munkavállalók számára fontos, hogy olyan készségekkel rendelkezzenek, amelyeket rugalmasan tudnak alkalmazni. Nem véletlen, hogy a felnőttképzők, a szakképző intézmények és a felsőoktatás is egyre komolyabban készül az igények kielégítésére.
A kiválasztás, a felvételiztetés szerepe, az önéletrajzok léte és értéke sok más mellett gyökeresen átalakul, melyet jól szemléltet a McKinsey 2021-es ábrája is. A cég kutatásából az derül ki, hogy a legfontosabb munkaerő-felvételi és tehetséggondozási kihívások a készségek, kompetenciák és referenciák érvényesítése, a megfelelő készségekkel rendelkezők felkutatása és felvétele, valamint a dolgozók hatékonyságának és sikerességének értékelése.
A kiválasztás és a felvételiztetés átalakulása új kategóriákat is létrehozott a munkaerőpiacon. Az egyik ilyen kategória a new collar (újgalléros) munkavállalók.
New collar munkavállalóknak hívjuk azokat, akik nem rendelkeznek hagyományos oktatási rendszerben szerzett végzettséggel, de rendelkeznek a munkaerőpiacon keresett készségekkel.
A new collar munkavállalók száma egyre növekszik. A technológiai fejlődés és a globalizáció miatt egyre több olyan készségre van szükség, amelyeket nem hagyományos oktatásban lehet elsajátítani. Az újgalléros munkavállalók számára fontos, hogy folyamatosan fejleszthessék készségeiket.
A munkáltatók számára pedig fontos, hogy olyan képzési programokat kínáljanak, amelyek segítenek a munkavállalóknak abban, hogy elsajátítsák a szükséges készségeket. Kiemelt kérdés persze, hogy hogyan lehet valid módon értékelni a készségeket és képességeket egy időben az attitűdjükkel/személyiségjegyekkel, illetve a munkaérdeklődéssel, különösen nem irodai újgalléros munkavégzés esetén. Akár az egyén (milyen munkakörökre alkalmas), akár a vállalat aspektusában (hova illeszthető be mindenki számára a legjobban).
A cégeknél gyakran kiaknázatlan az úgynevezett „belső munkaerőpiac” (a meglévő munkavállalók), ahol törődésre, a vezető meggyőződéséből fakadó, nem pedig „csak” megvásárolt employer brandingre vagy szavak szintjén létező CSR és ESG kommunikációjára, hanem LEAN-szemléletre, a dolgozó saját önismeretének támogatására, a karrierútban a segítség megadására, vagyis valós értékek biztosítására is lehetőség nyílik a munkavállalók felé. Az új és állandóan változó szakmákra, területekre és tudásigényre tekintettel mindezt az eddiginél lényegesen több tovább- és átképzéssel lehet elérni. A klasszikus tartalmú CV-k helyett a mért és valid értékek lesznek hangsúlyosabbak, s ebben az esetben még a fluktuáció is csökkenhet, a hatékonyság növekedésével együtt.
A szerző munkaerőpiaciskill-szakértő, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Egy Walmart-dolgozó feltölti a polcokat. Fotó: Chris Hondros / Getty Images)