Hiába volt 2010-ben kormányváltás, az ügyészség máig nem volt képes érdemi nyomozati munkát végezni, feljelentést tenni, vádiratot írni a 2006-os véres atrocitások felbujtóinak és tettleges elkövetőinek szélesebb köreivel szemben. Az a néhány eljárás, amit megindítottak, a rendőrök hamis tanúskodásába torkollott (erre több bizonyíték is volt, például Fábián Gábor pere, de az Átlátszón is megjelent ezt igazoló rendőri beszámoló). A szóban forgó bűncselekmények azóta elévültek (kivéve a Balsai-jelentés szerinti terrorizmust tételező vádak esetében), mi pedig itt állunk nagyokat pislogva, hogy akkor ezek szerint nem működik az igazságszolgáltatás?!
Több száz bűncselekmény maradt felelős nélkül…
2006-ban a civilek, de jómagam is ökölbe szorított kézzel hallgattuk barátaink rémtörténeteit. Kit hogy vertek meg, lőttek meg, csuktak börtönbe. Úgy éreztük, hogy valamit tenni kellene.
Ekkor alakult a Hunnia Mozgalom, Toroczkai László és Budaházy György vezetésével, akik nyilvános eseményeken toboroztak tagokat, ellenállást hirdettek a rendszer ellen, razziaprogramot indítottak az állam által elkövetett bűncselekmények feltárására. Többek közt a Sukoró-ügyet ők derítették fel.
Közben Magyarok Nyilai néven egy fantomszervezet is alakult, amely magára vállalta különböző politikusok házainak megrongálását. Legtöbbször lábtörlők gyulladtak fel, Hiller István ablakán belőttek.
Személyi sérülés nem történt. Egyedül Csintalan Sándor sérült meg, akit hatan (a vád szerint négyen) vascsövekkel vertek meg egy parkolóban. Az ellene elkövetett bűncselekmény azonban nem illett a sorba, mert egy ellenzéki tévének volt abban az időben a műsorvezetője.
2008-ban kezdődött a Hunnia-per, amiben Budaházy Györgyöt és 16 társát terrorizmussal vádolták meg.
A per 15 évig tartott, de ennyi idő alatt sem sikerült bizonyítani az elkövetéseket.
Csintalan Sándor megverésével először nem is őket, hanem egy másik csoportot vádoltak.
Az egyetlen ujjlenyomat egyikükhöz sem tartozott, nem stimmelt a magasságuk sem. Egy szemtanú szerint ugyanolyan magasak voltak, miközben az egyik vádlott jóval magasabb a többinél.
A koronatanú pedig csupán annyit állított, hogy azt hallotta, ők az elkövetők, azaz csak egy hallomás volt az összes bizonyíték.
A koronatanú bevallottan és dokumentáltan azért tanúskodott a többiek ellen, mert megzsarolták, hogy a terhes feleségét börtönbe zárják…
Nagyon sok furcsaságot tartalmazott a vád, mások mellett egy olyan robbantásos videót, amihez, kiderült, hogy a vádlottaknak nincs közük.
A per 15 évig tartott, megjárta az első-, majd a másodfokot is, végül megsemmisítették. Egy bíró nem volt hajlandó írásba foglalni az ítéletet, inkább otthagyta a bírói pályát.
Közben a megvádolt fiatalok fél élete ráment, teljes bizonytalanságban éltek, hol börtönben, hol házi őrizetben, hol szabadlábon. Diplomáztak, dolgoztak, gyerekeik születtek, vagy egyedül maradtak, és féltek.
„Nem is tudom, hogy lehetett ezt ép ésszel kibírni!” – mondta Csintalan Sándor sértett, de ne fussunk ennyire előre.
Sajnos ki kell mondjuk, hogy ezekben az ügyekben nem működött az igazságszolgáltatás: 2006-nak nem lett felelőse, közben bizonyíték nélkül vagy igencsak kétes bizonyítékok alapján hurcoltak meg 15 éven át embereket. Ezen a helyzeten pedig sem a kormányváltás, sem a legfőbb ügyész váltása nem változtatott.
2021-ben készítettük el Bodoky Tamással a 2006-os filmünket. Az Index akkori főszerkesztő-helyetteseként rengeteg leleplezés, illetve a Túlkapások című könyv is az ő nevéhez volt köthető. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a rendőrség és a belügyminisztérium nyilatkozatstoppot rendelt el a filmünk készítésével kapcsolatban, ami egyébként a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, és az M1 mutatta be.
Háttérbeszélgetéseken azt magyarázták rendőrségi szakértők, hogy a kormányváltás nem rendszerváltás, és a teljes rendőrséget, ügyészséget, a titkosszolgálatokat, bíróságokat nem lehet felelősségre vonni.
2006-ban azonban nem egy-egy túlkapás volt, abban nagyon sokan érintettek.
Megismerve a Hunnia-ügy elképesztő eljárási hibáit és bizonyítatlanságát, egyre több jogász, Schiffer Andrástól Gaudi-Nagy Tamásig és egyre több közéleti ember, Szikora Róberttől Csókay Andráson és Fábry Sándoron át Andrásfalvy Bertalanig állt ki a 15 éve perbe fogott áldozatok mellett.
Hatalmas lelki megkönnyebbülés volt az országnak, hogy Novák Katalin köztársasági elnök volt olyan bátor, hogy szembemenve a 15 éve tartó igazságtalansággal, kegyelmet adott a vádlottaknak 2022 karácsonyán és 2023-ban, a pápa látogatásakor. Három vádlott azonban még ekkor sem kapott kegyelmet, az ő ügyük harmadfokra került, mert őket vádolták Csintalan megverésével.
2023 nyarán Novák Katalin köztársasági elnök azt nyilatkozta, hogy a Csintalan megverésében részt vevő elítélteknek nem ad kegyelmet, mert a többi esetben nem történt személyi sérülés, de itt egy embert csoportos elkövetés során véresre vertek.
Az események csodája, hogy Csintalan Sándor a megkeresésemre azt nyilatkozta, hogy kegyelmet kér a megverésével vádlottakra, és személyesen el is ment Novák Katalinhoz ennek érdekében. Sikerrel járt, kérésére az államfő az utolsó három elítéltet is kegyelemben részesítette.
A köztársasági elnök nyilván nem mondhatja azt, hogy koncepciós perek vannak Magyarországon, ennek megfelelően ő nem tekinti ártatlannak a Csintalan megverésével vádlottakat. Én azonban behatóan ismerem őket és az ügyük részleteit. Az egyik vádlott annyira abszurdnak tartotta, hogy őt ártatlanul elítélik, hogy az utolsó percig hitt az igazságszolgáltatásban, és az ítéletet hallva teljesen összeroppant.
Szerencsére a történetnek ez az aspektusa kedvező fejleményekkel zárult. Mindenki szabad, Csintalanról kiderült, hogy jellemóriás, rengeteg tisztességes magyar, híres és kevésbé híres ember összefogott, a köztársasági elnök pedig bebizonyította, hogy szuverén és bátor.
Miért nem lehet most mégsem ünnepelni? Mert itt állunk a 2006-os ügy borzalmait és annak hátterét nagyrészt ismerve, érdemi igazságszolgáltatás nélkül. Ez erős hiányérzetet szül, mert az mégsem elfogadható, hogy az ügyvédek, újságírók feltárják az igazságot, és utána nem történik semmi.
A jó közérzethez kell a jogbiztonság, ahhoz pedig az, hogy a feltárt bűncselekményeknek megtalálják a valódi felelőseit.
Unalmas erről beszélni, de sajnos mivel még mindig itt kísértenek minket a történtek, a témát felszínen kell tartani. Nem fogadhatjuk el, hogy a felelősök büntetlenül megússzák, mert ez újra és újra rányomja pecsétjét a közhangulatra és a közérzetünkre.
Erre utal, hogy most épp emlékművet szeretnének állítani Szilágyi Ákos (a közismert költő névrokona) kezdeményezésére a 2006-os áldozatoknak.
A Hunnia-per koncepciós jellegét és bizonyítatlanságát ismerjük. Ha velük megtehették ezt, bármelyikünket elítélhetnek holnap ártatlanul. Nagyon nyomasztó ebben a tudatban élni!
Az EU a magyar igazságszolgáltatással szemben számos dolgot kifogásol, de 2006 igazságának felderítetlenségét pont nem. Pedig ez sokunk vágya, úgyhogy saját házunk táján kellene rendet tenni, erre pedig mi, igazságszerető magyarok képesek is vagyunk.
A szerző az Áldozatok 2006 című film rendezője.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Csintalan Sándor érkezik a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és 16 társa ellen indított büntetőper tárgyalására a Fővárosi Bíróságon. Fotó: Kovács Tamás / MTI)