Kár volt a vasárnapi tüntetést megtartani. Meglehetősen kevesen mentek el a DK–MSZP–Momentum–Párbeszéd – Zöldek által meghirdetett demonstrációra. A tüntetésnek nem sikerült egységes, jól megfogható üzenetet közvetítenie, ellenben fenntartotta, sőt, talán még fokozta is az ellenzéki pártok közötti ellentéteket és bizalmatlanságot azzal, hogy Kunhalmi Ágnes MSZP-társelnök a nagyobbacska ellenzéki pártok kritizálását tartalmazó beszédével elvitte a show-t. Az LMP viszont jól járt, hogy nem adta a nevét a kudarcba fulladt demonstrációhoz. És bizony

a vasárnapi délután, és ezért a kormányoldalnak semmit sem kellett tennie, csak kárörvendően figyelnie. Ott voltam a tüntetésen, és volt alkalmam tapasztalni, hogy az Országház előtti területnek még a fele sem volt megtöltve demonstrálókkal, de még a színpad előtti terület egy részén is viszonylag kényelmesen lehetett sétálgatni, a parkos részeken csak néhány ember üldögélt vagy álldogált a tüntetést figyelve. Saját megfigyelésem alapján hihető a kormánypárti médiának azon állítása, amely mindössze pár ezer emberre saccolta a tüntetők létszámát. Karácsony Gergely főpolgármester beszédében elismerte, hogy bizony nem voltak elegen. 

Pedig akadtak figyelmeztető jelek. Már a témaválasztás velejéig elhibázott volt: a felkavaró pedofilügy, illetve annak eltussolása miatt elítélt személynek adott köztársasági elnöki kegyelemből kirobbant botrány közepette ugyan kit érdekel, hogy a nép választja-e az államfőt vagy az Országgyűlés?

elvégre a felnőtt nevelőknek kiszolgáltatott gyermekek elleni szexuális visszaélésekről, illetve azok elítéléséről és a hatalom tetemre hívásáról szólt a nagy pénteki tüntetés. Ehhez képest az érintett ellenzéki pártok abban a hiszemben voltak, hogy mivel a választóknak tetsző dolog lenne, ha ők választhatnák meg a jövőben a köztársasági elnököt, akkor ők szimpátiát tudnak majd szerezni a lakosság körében. Csakhogy figyelmen kívül hagyták, hogy nem a köztársasági elnök megválasztási módja, hanem annak kegyelmi döntése miatt robbant ki a botrány, másrészt ez a közjogi kérdés sem korábban (lásd az 1990-es nyári kudarcos népszavazást), sem később nem váltott ki nagy érdeklődést a magyar választópolgárokból. Lehet, hogy idővel változni fog a helyzet, de itt és most egy érzelmileg nagyon felkavaró botrány robbant ki (gyermekek elleni erőszak), ehhez képest a köztársasági elnök megválasztásának módja már-már száraz, unalmas kérdés. A tüntetést szervező ellenzéki pártok a témaválasztással akarva-akaratlanul azt üzenték, hogy őket hidegen hagyja, mi izgatja mostanában a választópolgárokat – ezzel pedig már eleve megágyaztak az alacsony részvételnek. Azon sem gondolkodtak el a pártok kellőképpen, hogy az influenszerek által szervezett, sikeres demonstráció után tudnak-e majd érdemi újdonsággal előállni. Azt pedig már jó előre lehetett tudni, hogy a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többség nem hajlandó a közvetlen elnökválasztásra, ragaszkodik az 1990 óta bevett Országgyűlés általi választáshoz. Ám az ellenzéki pártok úgy kalkuláltak, hogy a parlament február 26-i ülése előtti napon megtartandó tüntetés jelentős nyomást gyakorolhatna a kormányoldalra a köztársaságielnök-választás ügyében – a tüntetésen tapasztalt gyér részvétel miatt viszont a szervező ellenzéki pártok mostantól magyarázkodhatnak, ha tudnak. 

Igaz, a tüntetésen résztvevők száma még nem minden. Az ellenzék kudarca kisebb lett volna, ha lett volna olyan nagyszerűre sikerült beszéd, amely hetekre témául szolgált volna a nyilvánosság számára. Egy jó beszéd felkelti a figyelmet, utóélete van, és ha az interneten utólag nagyon sokan megnézik, és elgondolkodnak rajta, akkor majdhogynem mindeggyé válik, hogy milyen kevesen jelentek meg a tüntetésen. 

Ám nem volt ilyen beszéd. 

Ellenben akadt olyan beszéd, amely alkalmas a ballib ellenzéken belüli viszálykodás fenntartására. Kunhalmi Ágnes az MSZP képviseletében olyan szónoklatot tartott, amely sértő volt a tüntetést szervező másik két partner, a DK és a Momentum számára. A szocialista társelnök és képviselő megismételte a korábbi hónapokban már sokszor előadott összefogósdi-mantrát, vagyis, hogy legyen végre közös lista, különben Orbán Viktor fog győzni az európai és önkormányzati választáson. A politikus név szerint ugyan nem bírálta a partnereket, de korábbi médiaszerepléseikor éppen a közös listába való bele nem egyezés miatt ezt már megtette, így nem volt nehéz kitalálni, kiket kritizál most a tüntetésen. Félretéve az eredeti témát – a közvetlen köztársaságielnök-választást –, perceken át fejtegette a szocialista álláspontot a közös lista szükségességéről, olyannyira, hogy a közelemben már több DK-s aktivistánál elszakadt a cérna és bosszús arccal elkezdték kitapsolni Kunhalmit, hogy ugyan, hagyja már abba, úgy kellett lecsillapítani őket. Nem csoda: Kunhalmi a tüntetés örve alatt – az online közvetítést kihasználva, hogy nem csak a tüntetőkhöz szól – a saját és pártja politikai pecsenyéjét sütötte ropogósra, ezúttal is abban reménykedve, hogy mivel az összefogás szimpatikus az ellenzéki választók többségének és az MSZP ezt a szimpatikus álláspontot képviseli, akkor majd az MSZP mégis bejut az Európai Parlamentbe június 9-én. A pedofil erőszaknak kiszolgáltatott gyermekek helyzete mellékessé vált a beszédben, de sebaj, hátha bejön majd ez a csíny, a DK meg a Momentum pukkadjon meg, amiért nem hajlandók az MSZP-t a hátukon bevinni az Európai Parlamentbe. Márpedig ez van annyira fontos kérdés, mint a kiszolgáltatott gyermekek ügye, hiszen,

hiszen akkor az öt százalék elérésére sem lenne képes immáron a párt, ezt a problémát – akinek füle volt rá, meghallotta – Kunhalmi a demonstráció napirendjére emelte.  

Tehát a közvetlen köztársaságelnök-választás, a pedofilbotrány, a kormányfő felelőssége mellett az MSZP sorsa is hangsúlyosan jelen volt a tüntetésen, emellett hallhattunk a hatalom önkénye által sújtott Fekete-Győr András, Varju László sorsáról, de Iványi Gábor egyháza gazdasági igazgatójának őrizetbe vétele is szóba került. Ne feledkezzünk el a köztársaságról, ezt Karácsony Gergely főpolgármester emlegette többször is. Egységes, megjegyezhető üzenet? Aki keresi, nem találja. Legalábbis nem ezen az ellenzéki tüntetésen.  

Így aztán a kormányoldal, ha nem is nyugodhat még meg, de annyit elkönyvelhet, hogy az ellenzéki tüntetés szervezői méretes kudarcot könyvelhetnek el. Még néhány ilyen félresikerült ellenzéki akció és Orbán Viktor megmenekül a kegyelmezési botránytól. 

A szerző politikai elemző.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Kunhalmi Ágnes 2024. február 25-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)