Sokan óvakodtak tőle, páran nagyon várták. Valósággá lett, hatályba lépett a német legalizációs törvény. Habár a német társadalom, szerény becslések szerint is, fele nem értett vele egyet, és a hivatalos szervek szószólói, ellenzéki és kormánypárti képviselők is óvtak tőle, a német kormány végigverte, amit a koalíciós szerződésben megígért. A benyújtó miniszter továbbra is hangoztatja azokat az érveket, amelyekkel a tervezet létjogosultságát indokolták, de már a hatályba lépés előtt kiderült, hogy ezek a józan ész logikája szerint sem helytállóak.

Nézzük először, mit is jelent a legalizálás a gyakorlatban. Az életbe lépett szabályok értelmében a köztereken is legálissá vált a kannabiszfogyasztás. Leszámítva az iskolák, óvodák, nyilvános játszóterek és a sportlétesítmények területét, illetve ezek 100 méteres körzetét, valamint a városközpontok gyalogos zónáit a reggel 7 és este 8 közötti időszakban. A törvénytervezet benyújtásakor jelezte a német rendőrség képviselője, hogy se emberük, se kapacitásuk nincs ezt ellenőrizni.

Ezzel összefüggésben pedig a Legfelsőbb Bíróság szóvivője jegyezte meg, hogy ez olyan szintű leterheltséget jelent számukra, ami önmagában cáfolja azt az érvet, hogy a hivatalos bűnüldöző és bírósági szervek leterheltsége csökkenne a legalizációval. Mivel a jogszabály csak a német állampolgárokra, sőt a helyben lakcímkártyával rendelkező személyekre vonatkozik, a többieknek továbbra is tilos, könnyen belátható, hogy ennek ellenőrzése egész egyszerűen lehetetlen. De akkor miért is gondolta bárki, hogy ez a kísérlet sikeres lehet? Nézzük az eddigi példákat.

Az egyik legkézenfekvőbb példa Málta. Érdekes, hogy a törvény 2021-ben lépett hatályba, és már ekkor is tartalmazta a kannabiszklubok létrehozására vonatkozó szabályokat, mégis csak 2023. február 28-a óta lehet kérelmet benyújtani az alapításra a hatósághoz, megjelölve az első három év működési tervét és a várható forgalom előrejelzéseit.

Ennek ellenére legálisan még ma sem működik ilyen szervezet. A Malta Cannabis NGOs Association elnevezésű Facebook oldal ugyan 2023 év eleje óta folyamatosan promotálja az engedélyezés megkezdését, de 2023. április 20-án, a kannabisz-fogyasztás „világnapján”, csalódottságuknak adtak hangot. Az oldalon linkelt cikk értelmében a máltai kormány csak próbálja utolérni magát a saját elhamarkodott intézkedései által okozott jogi űr betöltésében. Egyre többen látják úgy, hogy a parlament felelőtlenül és túlzott gyorsasággal fogadta el a szabályozást, semmi nem volt adott egy illegális tevékenység legális „gazdasági” folyamattá alakításához. Így aztán a feketekereskedelem él és virágzik. Ennek egyenes következménye, hogy a korábban deklarált célok egyike sem valósult meg Máltán.

így a fogyasztók meglehetősen szabályozatlan és emiatt veszélyes körülmények között szerezhetik csak be a terméket. Arról nem is beszélve, hogy a kábítószerkereskedők minden eddiginél nagyobb haszonra tesznek szert, hiszen a fogyasztók a félelmek ellenére is szabadabban keresik fel őket. Az otthoni termesztés pedig nem megoldás, mert a többségnek sem ideje, sem pénze nincs arra, hogy drága eszközök beszerzésével nevelgesse palántáit, ráadásul a magok beszerzése is törvénysértő.

Sokan gondolhatják azt, hogy ez a németek belügye, tegyék tönkre az életüket úgy ahogy akarják. Ez azonban koránt sincs így. Szakértők szerint ugyanis a német törekvések összeférhetetlenek mind a nemzetközi egyezményekkel, mind az EU szabályaival. Az unió egységes szabályozása szerint a növény csak egészségügyi célból, bizonyos betegségek esetén fogyasztható. A lakossági fogyasztás tehát alapvetően tilos és büntetendő. Nem véletlen, hogy a szomszédos és az unióban szintén komoly befolyással bíró Franciaország sem támogatja a marihuána legalizálását. A franciák a fogyasztást és a kereskedelmet súlyosan büntetik, szabályozásuk az egyik legszigorúbb a térségben. Ezen nem is terveznek változtatni: Macron francia államfő többször is jelezte, szóba sem jöhet a drogkereskedelem visszaszorítását bármilyen formában elősegítő szabályok fellazítása. Felmerül a kérdés, hogy Németország, mint az EU egyik legbefolyásosabb országa, nem fog–e kivédhetetlen nyomást gyakorolni az uniós intézményekre a saját szabályozásuk átvétele tárgyában. Bárhogy is nézzük, Magyarország nehezebb helyzetbe kerül, hiszen a schengeni szabályok miatt, azaz a határellenőrzés hiányában, a német turisták mindenféle kontroll nélkül hozhatják be a náluk legálisan vásárolt kábítószert, ellentétben például az ukránokkal, ahol a határellenőrzés ezt ki tudja szűrni.

Hazánkban a drogpolitika továbbra is a Nemzeti Drogellenes Stratégia hármas pillérét tekinti mérvadónak, azaz a prevenció elsődlegességét, a teljes felépülésközpontú kezelést és a zéró tolerancia elvét. Az igazi válasz azonban a német legalizációra, a prevenció minden feletti erősítése. Ugyanis, amennyiben az adott fiatalt (vagy régebb óta fiatalt) releváns információkkal látjuk el, akkor is nemet tud mondani, ha a német fesztiválozó barát az amúgy otthon legálisan vett füvét kínálja neki Magyarországon.

Nagy kérdés, hogy a folyamat visszafordítható-e. Az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelenlegi alelnöke, Alexander Dobrindt a törvény elfogadása után szinte azonnal kijelentette, ha ismét hatalomra kerülnek, akkor a legalizációs jogszabályt azonnal visszavonják. A német általános választásokig még bő egy év van. A politikai logika azt diktálná, hogy a pártok a társadalom igényeit veszik majd figyelembe. Ez esetben a törvényt vissza kell vonni. Ha a jelenlegi kormánypárti képviselők ragaszkodnak hozzá, nagyon valószínű, hogy a választók meg fogják őket büntetni.

A szerző a Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Tüntetők a kannabisz legalizálásért tartott demonstráción Berlinben 2023. május 6-án. Fotó:  Annette Riedl / picture alliance / Getty Images)