Antiszemita rigmusok, az október 7-i terrorizmust éltető felszólalások és globális intifádára való felhívás. Nem, ez nem valamelyik Izrael-ellenes terrorszervezetről szóló hangulatjelentés, hanem az Egyesült Államok legnívósabb egyetemein hetek óta tüntető, magukat palesztinbarátnak nevező diákok mindennapjai. Több campuson is rendőri beavatkozásra volt szükség, miközben a nyugat-európai egyetemeket is megbénítanák a palesztinpárti tüntetők.
2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet átfogó támadást indított Izrael ellen, amely során legalább 1200 ember veszítette életét, és több mint 250 civilt hurcoltak el túszként Gázába. A Hamász támadására Izrael határozott választ ígért, és bevonult a Gázai övezetbe, hogy felszámolja a terrorszervezetet, és kiszabadítsa a túszait. A háború kezdete óta legalább 34 000 palesztin halt meg, és több mint 77 600 megsebesült a Gázai övezetben – állítja a Hamász által vezetett gázai egészségügyi minisztérium.
Izrael gázai offenzívájának megindulását követően azonnal megjelentek az Izraelt elítélő, palesztinpárti diáktüntetések, ezzel párhuzamosan pedig ugrásszerűen megnövekedett az antiszemita gyűlöletbeszéd és a zsidó diákok elleni atrocitások száma az egyetemeken.
Az ADL amerikai egyetemeken végzett felmérése szerint a zsidó diákok 73 százaléka szembesült valamilyen antiszemita megnyilvánulással az idei tanév kezdete óta.
Az antiszemita incidensek miatt decemberben több amerikai egyetem vezetője is lemondásra kényszerült, köztük a Harvard Egyetem és a Pennsylvaniai Egyetem elnöke is. Utóbbi, név szerint Elizabeth Magill azután nyújtotta be lemondást, hogy a Kongresszus oktatási bizottságának meghallgatásán azt monda, szerinte „kontextusfüggő” az, hogy szankcionálni kell-e a zsidók kiirtására buzdító diákokat.
Az Izrael-ellenes tüntetések újabb hulláma idén tavasszal a Columbia egyetemen kezdődött, majd országszerte elterjedt, beleértve a legelitebb egyetemi kampuszokat. A New York-i Columbia, a kaliforniai UCLA, a bostoni MIT és a Harvard mellett
legalább 80 egyetem érintett már a tüntetésekben.
Az egyetemek láthatóan nem tudják kontrollálni a helyzetet, így több helyen rendőrök oszlatták fel az iskola udvarán sátortábort kialakító, helyenként erőszakos, oktatási épületeket is megrongáló tömeget. Csak New Yorkban már legalább 280 embert állítottak elő, miután a Columbia Egyetem elnökének kérésére több száz rendőr vonult be az egyetem campusára, miután a tüntetők elfoglaltak egy egyetemi épületet. A kaliforniai UCLA egyetemen pedig legalább 200 embert vettek őrizetbe csütörtök este a rendőrök a tömegoszlatás során. A zavargások hatására
több egyetem online oktatást hirdetett, mert láthatóan képtelenek védelmet nyújtani azon diákjaiknak, akik zsidó származásuk miatt nem érzik magukat biztonságban.
Bár az országszerte elterjedt tüntetések intenzitása nyilvánvalóan egyetemenként változó, a diákok a palesztin civilek melletti szolidaritásnyilvánítás és a háború ellenzésének békés kinyilvánításától láthatóan igencsak messze kerültek. Az Izraelt népirtással vádoló, szabad Palesztinát kívánó, és a Hamász rémtetteit relativizáló szlogenek pedig csak a legenyhébb változatai a diákok által ismételt rigmusoknak.
Egy Columbiai Egyetemen tanuló amerikai zsidó diák beszámolója szerint, az egyetemen olyan skandálásokat hallott az elmúlt hetekben mint: „Égessük földig Tel-Avivot”; „Globalizáljuk az Intifádát”; „Mi vagyunk a Hamász”; „Október 7. újra és újra meg fog történni”, valamint „Menjetek vissza Lengyelországba”.
Khymani James, a tiltakozó diákok egyik vezetője januárban egy online bejelentkezés során azt mondta „a cionisták nem érdemlik meg, hogy éljenek”, és az embereknek „hálásnak kellene lenniük, hogy nem megy ki az utcára, és öli meg őket”. James, aki a Columbia University Apartheid Divest tagjaként a palesztinbarát, Izrael-ellenes tábor szóvivőjeként működött, visszavonta kijelentéseit, az egyetem pedig csak most, hónapokkal a videó nyilvánosságra kerülése után szankcionálta őt kitiltással.
Az egyértelműen antiszemita és zsidóellenes uszítások ellenére közel sem egyértelmű minden amerikai számára, hogy hol húzható meg a gyűlöletbeszéd határa a szólásszabadság tiszteletben tartása mellett. A Képviselőház 320–91 arányban szerdán elfogadta az úgynevezett antiszemitizmus tudatosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség antiszemitizmusra vonatkozó, szigorúbb definícióját alkalmazná szövetségi diszkriminációellenes törvények érvényesítésére. A törvényjavaslatot máris számos kritika érte, mondván, sérti a szólás- és véleményszabadságot, és korlátozza Izrael kritizálását.
A novemberi elnökválasztásra tekintettel az újrázásért küzdő Joe Biden igyekszik leértékelni az amerikai egyetemeken zajló rendbontásokat, míg az exelnök Donald Trump a Biden-adminisztráció kudarcaként próbálja narrálni az eseményeket. Ebből a szempontból egyáltalán nem mellékes, hogy mikor csillapodnak a tüntetések, és képesek-e jelentősen tematizálni a választási kampányt.
Az amerikai egyetemek után pedig a brit Warwick Egyetemen a francia Sciences Pón és az olaszországi La Sapienzán is hasonló diáktüntetések alakultak.
Miközben Izraelben aggódva figyelik a nyugati egyetemeken zajló eseményeket, egy rendkívül nyugtalanító jelenségnek lehetnek tanúi. Az amerikai fiatalok láthatóan hamar az új generációs emberi jogokért folyó harc zászlajára tűzték a palesztin szabadságjogokat, az izraeli-palesztin viszonyt pedig az elnyomó-elnyomottak dichotómiájában értelmezve felhatalmazva érzik magukat a történelem legsötétebb időszakát idéző cselekedetekre is. Ezzel szemben a Hamász által különös kegyetlenséggel meggyilkolt civilek, a szexuális erőszak áldozatává vált nők, valamint a továbbra is túszként fogva tartott izraeliek méltatlanul kevés figyelmet kapnak.
A szerző USA szakértő, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Tüntető diákok, miután a rendőrség jogellenes gyülekezést hirdetett a Virginia Egyetem területén lévő tiltakozók táborozásának feloszlatására 2024. május 4-én a virginiai Charlottesville-ben. Fotó: Justin Ide / forThe Washington Post / Getty Images)