Múlt hétvégén véget ért a hazai másodosztályú labdarúgó bajnokság is, így kialakult az NB I jövő évi mezőnye. A Nyíregyháza magabiztosan, tíz pont előnnyel végzett az élen, a másik feljutó helyről azonban csak az utolsó forduló döntött. Helyesebben fogalmazva az utolsó előtti. A Győri ETO akkor hazai pályán 3–2-re legyőzte a Vasast, így hiába győzött 4–0-ra az utolsó fordulóban Gera Zoltán együttese, az Ajkán győzedelmeskedő nyugat-magyarországi csapat lehet ott a legjobbak között a következő kiírásban.

A futballtámogatások öntözése által az elmúlt években gyökeret eresztő, majd villámgyorsan fakó virágokat is hozó két futballképződmény, a 2016-ban első osztályú tagságát kiváltó Mezőkövesd és a 2018-ban feljutó Kisvárda helyett így két korábbi, számos szimpatizánssal rendelkező vármegyeszékhely csapata került a legmagasabb polcra. De nem arra a polcra, amelyről a Ferencváros az edzőit válogatja...

Azokat az edzőket, akikből az elmúlt egy év folyamán négyen is leülhettek a zöld-fehérek kispadjára. Leandro de Almeida utolsó fordulós segítő jobbja azt jelentette, hogy történelmi csúcsot állított fel ezzel a Ferencváros. Pedig a tavaly nyáron rögtön a szezon elején, a BL-selejtezős búcsút követően Sztanyiszlav Csercseszovot a kispadon váltó Máté Csabával való álomutazás farvizén a csónakba mászó Dejan Sztankovics antréja látványosra sikeredett. Feltűnően látványosra:

Ígérem a hűséget, a tiszteletet, és hogy soha nem adjuk fel. Higgyetek nekem! Feladni soha! Hajrá, Fradi!

A szurkolói szívhúrokat kifinomult kéztartással, lágy érintéssel folyamatosan megszólaltató szerb szakember munkásságát erős ambivalencia kísérte. Az Európa-konferencialiga csoportköréből való továbbjutás, az ismételt tavaszi, kieséses szakaszban való szereplés és a rebrovi pontmagassággal megnyert bajnoki cím imponáló is lett volna, ha a kupadöntő küszöbén nem esik orra, és a szimpatizánsok számára legfontosabb mérkőzés, az Újpest elleni derbi előtt nem mászik ki a Gorupama Aréna gyúrószobájának hátsó ablakán. Sztankovics 300 napos magyarországi „nyaralásának” és annak a be nem fejezett szezonnak a statisztikai értékelése, amelyet el sem kezdett, nem egyszerű, azonban számok világában überelte külföldi elődjeit.

A Ferencváros vezetőedzői az elmúlt hat évben
Dejan Sztankovics	2023. szept. 4. – 2024. május 16.	42	2,07	2,16
Máté Csaba	2023. júli. 19. – 2023. szept. 4.	10	2,7	4,3
Sztanyiszlav Csercseszov	2021. dec. 20. – 2023. júli. 19.	74	1,84	1,73
Peter Stöger	2021. júli. 1. – 2021. dec. 13.	31	1,81	2,23
Szerhij Rebrov	2018. aug. 22. – 2021. júni. 4.	133	2,08	1,89

1: név; 2: időszak; 3 mérkőzésszám; 4: mérkőzésenkénti pontátlag; 5: mérkőzésenkénti gólátlag

Az igazi különbséget azonban az jelenti, hogy amíg Szergej Rebrovnak még közel húszmillió eurós kerettel kellett harcba indulni, addig napjainkban már ötvenmillión felüli csapatnak kell maga mögé utasítani a vetélytársakat. Az elmúlt évek statisztikái pedig azt mutatják, hogy a második helyezett csapatok csak addig tudtak 60 pont fölé pillantani a végső elszámolásnál, amíg közel hasonló értékű kerettel és megegyező nagyságú büdzsével álltak rajtvonalhoz. A legutóbbi négy kiírásban, a Fehérvár fokozatos elfogyásával és lemaradásával erre már egyik klubnak sem volt esélye. A kérdés így továbbra is csak az volt: hány ponttal nyeri a Ferencváros a bajnokságot?

Az NB I elmúlt hat idényének dobogósai és kiesői, pontszámmal
2023–2024.: 1. FTC, 74	2. Paks, 58	3. Puskás Akadémia, 55	15. Kisvárda, 31	16. Mezőkövesd, 21
2022–2023.: 1. FTC, 63	2. Kecskemét, 57	3. Debrecen, 54	15. Honvéd, 33	16. Vasas, 26
2021–2022.: 1. FTC, 71	2. Kisvárda, 59	3. Puskás Akadémia, 54	15. MTK, 36	16. Gyirmót, 32
2020–2021.: 1. FTC, 78	2. Puskás Akadémia, 58	3. Fehérvár, 56	15. Diósgyőr, 33	16. Budafok, 27
2019–2020.: 1. FTC, 76	2. Fehérvár, 63	3. Puskás Akadémia, 54	15. Debrecen, 39	16. Kaposvár, 14
2018–2019.: 1. FTC, 74	2. Fehérvár, 61	3. Debrecen, 51	15. MTK, 34	16. Haladás, 30

Amikor a zöld-fehérek egyeduralmáról és az egyre inkább kinyíló ollóról beszélünk, akkor nem szabad megfeledkeznünk ennek hátteréről sem. Az elmúlt évek tudatos építkezésének és a leginkább nemzetközi porondról leeső bevételek visszaforgatásának eredményeképp a Ferencváros keretének értéke közel ötszöröse lett az üldözőkéhez mérten. A tavaszi bajnoki hajrára szinte rendszeresen munka nélkül maradó harminc főn felüli keret összehasonlíthatatlan előnyöket biztosít az amúgy sem hasonló súlycsoportban indulókkal szemben. A keret kialakítására, évenkénti vérfrissítésére költött tízmilliók pedig sokszorosan meghaladják az összes többi NB I-es csapat összköltését.

A Ferencváros transzferei az elmúlt hat évben
2023–2024.	5,67	9,3
2022–2023.	4,6	4,65
2021–2022.	4,9	10,9
2020–2021.	1,2	6,97
2019–2020.	2,6	3,4
2018–2019.	0	3,19
Összesen: -19,44	18,97	38,41

1.: idény; 2.: bevétel; 3.: kiadás (millió euróban)

Az idei három edzőváltás, a négy kispadot koptató edző leülése és felállása ebből a megközelítésből is vethet fel kérdéseket. Mindannyian mást gondolnak a futballról, más taktika mentén képzelik sikeresnek a Fradit, más karakterisztikájú játékosokat állítanak csatasorba a céljaik megvalósításához, másokat raknak az oldalvonalon kívülre, mások neveit írják a cetlire egy-egy átigazolási időszakot megelőzően. A IX. kerületiek eddig minden évben minimum tíz külföldi labdarúgót igazoltak az elmúlt időszakban. Voltak nagyszerű kiszemeltek és kevésbé jó választások. Azonban a megszokott tudatos építkezés hosszabb házasságot kívánna a kispadon, és kisebb számú, posztspecifikus minőséget a zöld gyepen. Számtalan név, Rafael Beníteztől kezdve Phillip Cocun és Alessio Dionisin át Szergej Jakirovicsig, már előkerült a kis noteszból, azonban kinevezés még nem történt. A „nem kell kapkodnunk” kommunikációnak azonban valamelyest ellentmond az a nem elhanyagolható tény, hogy a Fradinak közel negyven nap múlva Bajnokok Ligája-selejtezőt kell játszania. 

Azzal, hogy a Ferencváros kettős vereséget szenvedett az Ekl-döntőjébe jutott, ott végül győztes görög Olympiakosztól, a saját dolgát nehezítette meg. A nyáron teljes ráncfelvarráson áteső nemzetközi kupaporondon az útja az esetleges csoportkörös szerepléig így jóval hosszabb lesz. Ezen az úton és a későbbi küzdelmek során hatalmas segítség lenne a szinte egyedüli magyar koefficienspont-halmozónak, ha a többi hazai szereplő is a minőségi fejlődés útjára lépne. A magyar pontvadászat javított egy-két helyet az elmúlt években pozícióján, de ez kizárólag a zöld-fehérek szereplésének és a korábbi deficites évek pontszámításból való kiesésének köszönhető. A cseh bajnokság fejlődési ívétől és példájától egyelőre fényévnyi távolságra elhelyezkedő NB I fejlődése sokkal kisebb mértékű, mint amekkorát igényelne az európai középmezőnyhöz való felzárkózásunk vagy az elmúlt évek ráfordításainak mértéke. A táblázat továbbra is azt mutatja (mint hosszú ideje), hogy a hazai utánpótlás-nevelésnek tükröt tartó külföldi munkavállalók aránya nagyon magas, nem sikerült 40 százalék alá vinni. Ráadásul továbbra sem csak az a gond, hogy sok a légiós, hanem még a legöregebb bajnokság is a miénk. Magyarul még a külföldiek terén sem sikerült minden esetben a fiatalabb, piacképesebb verziót szerződtetnünk.

A közép-európai térség első osztályú bajnokságai
OTP Bank Liga (magyar)	24.	40,2	26,5	143,97 (12)
Bundesliga (osztrák)	13.	40,4	25	460,05 (38,5)
HNL (horvát)	20.	32,5	25,3	233,71 (23,7)
Super liga Srbija (szerb)	19.	25,5	25,3	267,82 (16,7)
SuperLiga (román)	26.	38,3	26,2	225,13 (14,1)
Nike Liga (szlovák)	29.	41,9	25,8	81,04 (6,8)
Ekstraklasa (lengyel)	21.	38,8	25,8	269,40 (15)
Fortuna Liga (cseh)	10.	29,7	26,3	276,88 (17,3)

1.: UEFA-rangsorban elfoglalt hely; 2. légiósok aránya százalékban; 3.: átlagéletkor; 4.: összérték (csapatonkénti átlag) millió euróban

Szerencsére vannak olyan tündérmesék bizonyos időközönként, amelyek igen közel állnak a szurkolók szívéhez. Ilyen a Leicester City 2016-os Premier League-győzelme, a Honvéd 2017-es hazai bajnoki címe, vagy a Paks idei szereplése és teljesítménye. A csak magyar futballistákat alkalmazó klub 2006-os feljutása óta a legsikeresebb évét produkálta, Bognár György vezetésével. A többi induló, versenytárs lehetőségeivel, az adott fizetéseikkel vagy bármilyen egyéb feltételrendszerükkel összehasonlítva még lendületesebb kalapemelést és a legpozitívabb jelzőket érdemlik a tolnaiak. 2011-ben már állhattak a dobogó második fokán az akkor még 16 csapatos bajnokságban, emelhették magasba a sokak által annyira komolyra nem értékelt ligakupa-győzelemért járó serleget, de ez az év mindent felülmúlt. A Magyar Kupa elhódítása a teljesen más fegyverarzenállal rendelkező Ferencvárossal szemben, valamint a történelmi pontrekorddal elért bajnoki második pozíció még a legvadabb álmokat is felülírta. Az akarat és a hit a legnagyobb különbségeket is eltüntetheti olykor. 

A Paks legutóbbi öt idénye
2023–2024.	2.	58	51–42
2022–2023.	5.	49	57–57
2021–2022.	6.	43	75–63
2020–2021.	4.	50	76–64
2019–2020.	10.	41	46–53

1.: idény; 2.: helyezés; 3.: szerzett pont; 4.: gólkülönbség

Jár a gratuláció és az elismerés tehát a Paksnak, a Nyíregyházának, a Győrnek és a Ferencvárosnak, azonban fájó pillantások esnek Szombathely és Pécs irányába.

„Tudunk egymásról, mint öröm és bánat. Enyém a mult és övék a jelen.” – szavalhatnák József Attila sorait, de ez sem gyógyítja a sebeket.

A szerző 24-szeres válogatott labdarúgó, játékosként a Ferencvárossal háromszor, míg a német Kaiserslauternnel egyszer nyert bajnokságot.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Dejan Stankovic a Ferencváros szerb vezetőedzője a labdarúgó OTP Bank Liga 11. fordulójában játszott Ferencvárosi TC – Újpest FC-mérkõzésen a Groupama Arénában 2023. október 29-én. Fotó:  Koszticsák Szilárd / MTI)