Nemzeti identitásunk, a magyar büszkeség egyik alapja, hogy Magyarország a méretéhez képest kiemelkedően jól szerepel az olimpiákon, így idén is csodálattal várjuk az újabb sikereket, ahogy reménykedve szurkolunk a fociválogatottnak is az Eb-n. Ez eddig rendben is van, de mi kell ahhoz, hogy a 2024-es nyár a nemzet büszkesége mellett az érdekét is szolgálja?

Belegondolnak-e azok, akiknek ezzel feladatuk van? Miközben elkeserítően rossz a magyarok egészségi állapota, öt évvel kevesebbet élünk, mint egy átlagos európai, azt is tudjuk, hogy az aktív, mozgásban gazdag életforma lenne az egyetlen megoldás, ami hatalmas változást hozhatna az egészségünkben. Semmi mással nem lehet jobban megmozgatni, mozgásra ösztönözni az embereket, mint a nagy sporteseményekre és sportsikerekre épített projektekkel. Ez a nyár nemcsak lehetőség, hanem feladat és felelősség is sokak számára.

Kütyü vagy futás? Számítógépezés vagy egy rövid séta? Kanapé és sorozat, vagy bringa és friss levegő?

Mindennapos dilemma: mivel töltsük azt a néhány órát, ami szabadon marad az esztelen rohanásban. A szülőknek duplán is dönteniük kell: sportoljon a gyerek? Jó az neki? Mitől lesz boldog, egészséges? Okos legyen vagy erős?? (sic!)

Szabad órából és percből egyre kevesebb van, miközben egyre többen „pályáznak” rá. Gyerekkorunkban – némileg leegyszerűsítve – csupán az volt a kérdés, hogy iskola után edzésre menjünk, vagy maradjunk otthon tévét nézni.

Ma nagyobb a kísértés! Száz tv-csatorna között szörfözhetünk, a kedvenc sorozatát mindenki akkor indítja el, amikor akarja, az internetet végtelenségig lehet nyomkodni, és kegyelemdöfésként órákon át pörgethetjük a közösségi oldalakat. Ingyen van, otthon van, megmozdulni sem kell... Miért választaná bárki az edzést, az izzadást, ami elsőre kínlódásnak tűnhet!?

A lakosság egészségi állapota elkeserítő, a várható élettartam csaknem öt évvel marad el az EU átlagától, még fájdalmasabb, hogy az egészségben megélt évek számát tekintve is valahol a sor végén kullogunk.

Tízből négyen saját bevallásuk szerint is rossz egészségi állapotban vannak, az elhízottak aránya jóval meghaladja az uniós átlagot, a halálesetek majdnem felét a helytelen táplálkozás, a dohányzás és az alkohol mellett a mozgásszegény életmód okozza.

Pedig az elmúlt 15 évben számos fontos döntést hozott a kormány (mindennapos testnevelés bevezetése, dohányzás visszaszorítása...), hasznos programok indultak (futókörök, pumpapályák, vándortáborok...), jelentős turisztikai fejlesztések történtek (kilátók, túraútvonalak, kerékpárutak...), de átütő eredményt – egyelőre – nem sikerült elérni: a rendszeresen sportolók száma és aránya nem, vagy csak nagyon kis mértékben emelkedett, még mindig fényévekre vagyunk a kívánatostól.

Úgy is fogalmazhatunk, hogy 2024-ben Magyarországon a sportolás, a mozgás, az aktív kikapcsolódás vesztésre áll a szabad órákért zajló küzdelemben. A kütyük állnak nyerésre.

Mit lehet tenni?

Csábító ajánlatok, profin becsomagolt „termékek” kellenek ahhoz, hogy az emberek – gyerekek, fiatalok, idősebbek – úgy érezzék, megéri letenni a telefont, lecsukni a laptopot, kikapcsolni a tévét, felkelni a fotelből és megtenni az első lépést, majd szépen sorban a többit is. Olyan élményt kell ígérni és adni, amely segít legyőzni önmagunkat.

Jó példaként megemlíthetjük a tavalyi budapesti atlétikai világbajnokságot felvezető Hétköznapi hős kampányt. Sok munkával, kreatív ötletekkel, tudatos kommunikációval tízezrével vettünk rá embereket szerte az országban, hogy sportoljanak. A média segítségével fél év alatt milliókhoz jutott el az üzenet: a rendszeres testmozgás jobbá teszi az életet!

A siker egyik kulcsa persze – mint az élet más területein is – a profi kommunikáció. Sokan még mindig csak azt ismételgetik, hogy „ha sportolsz, tovább élsz”. Ez egy buta érvelés! Számos kutatás bizonyítja, hogy a távoli célok nem mozgatják meg az embereket. Soha senki nem kapcsolta még ki a tévét és kelt fel a kanapéról azért, hogy tovább éljen.

Ehelyett azt kell tudatosítani mindenkiben, hogy a mozgás segítségével amíg él, jobban él. Nem fáj majd reggelente minden porcikája. Nyugdíjasként is tud majd focizni az unokával, sétálni az erdőben vagy a Balaton partján. Nem jelent gondot, ha fel kell menni a lépcsőn, futni kell a busz után, esetleg le kell hajolni, bekötni a cipőt. Ezért jó a sport, a mozgás, az aktív kikapcsolódás!

Most jön a lényeg: túl vagyunk a foci- és a női kézi BL-döntőkön, jön az Európa-bajnokság, majd a párizsi olimpia és paralimpia. Egész nyáron fókuszban, az érdeklődés középpontjában lesz a sport. (Nyolc éve volt ilyen legutóbb, a koronavírus-járvány miatt ugyanis legutóbb 2016-ban rendeztek „normális” foci-Eb-t és olimpiát.) Ha minden jól megy, június közepétől milliók követik a közvetítéseket, élnek át felejthetetlen pillanatokat, ismernek meg új hősöket, fedeznek fel példaképeket, szeretnek bele sportágakba, versenyszámokba. Ez egy kivételes lehetőség, ki kell használnia mindenkinek, aki feladatának, küldetésének érzi, hogy aktívabban éljenek, többet mozogjanak, egészségesebbek legyenek a magyar emberek.

A sportolóknak, edzőknek „egyszerű” a dolguk: a legjobbat kell kihozniuk magukból, becsületesen, sportszerűen. Utána már „csak” okosan, intelligensen, szimpatikusan kell megjelenniük a médiában. (Persze erre is készülni kell!)

A szövetségeknek, egyesületeknek, sportmárkáknak és üzleteknek, konditermeknek, aktív kikapcsolódást nyújtó cégeknek, személyi edzőknek a legszebb, legbarátságosabb arcukat kell mutatniuk. Meg kell szólítaniuk a kezdőket, a ma még nem sportolókat, akiknek az első lépéshez kell az erő, bátorítás.

Az ismert embereknek, politikusoknak, újságíróknak, influenszereknek példát kell mutatniuk (Igen, mozogni kell, nem elég okoskodni öltönyben, nyakkendőben...) és százszor, ezerszer kell elmondaniuk, miért kell mozogni.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint heti legalább 300 perc (5 óra) mérsékelt vagy 150 perc (2,5 óra) intenzív testmozgásra, fizikai aktivitásra van szükség. Ezzel védjük az egészségünket és csökkentjük a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát.

Ráadásul lényegében ez az egyetlen, de mindenképpen a legkézenfekvőbb eszköz az egészségi állapot javítása céljából. Minden más csak megőrizni vagy gyógyítani tud. A sport viszont képes egy más szintre emelni az emberek egészségét és életminőségét.

Ha rajtam múlna, tévében, plakátokon, interneten, újságokban is hirdetném: mozogj, mert jobb lesz az életed! A kommunikációra fordított forintok kamatostul megtérülnek: a kluboknál tagdíj, a sportszergyártóknál és boltokban új vásárlók, a szabadidős eseményeken új nevezők, a meccseken új nézők formájában. A végén pedig egész Magyarország nyer. Végre eljuthatnánk oda, hogy nem a krónikus betegek gyógyítására költ százmilliárdokat az állam, hanem az összeg töredékét megelőzésre, szemléletformálásra, a közösségi sportolás és az aktív kikapcsolódás támogatására.

2024 nyarán le lehet győzni a kütyüket. Mozgassunk meg mindent, hogy minél többen megmozduljanak! Hajrá, magyarok!

A szerző Németh Balázs, a 2023-as atlétikai világbajnokságot szervező cég vezetője, a Best Ever sportkommunikációs ügynökség alapítója.

(Borítókép: A z olimpiai gyűrűk az Eiffel-torony előtt 2017. szeptember 18-án Párizsban. Fotó: Julien Mattia / NurPhoto / Getty Images)