A piaci innovációk feltérképezése, az EU-s szabályozás hiányosságait kiaknázó termékfejlesztések, illetve a várhatóan a következő években Magyarországra is begyűrűző trendek megismerése érdekében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) küldöttsége 2024. szeptember 19–21. között részt vett a világ legnagyobb dohányipari szakkiállításán, a dortmundi InterTabacon. Az eseményen idén több mint 800 kiállító mutatta be termékeit és szolgáltatásait a világ különböző részeiről érkezett szakmai látogatóknak, miközben a kiállítást kiegészítő konferencián a dohányipar trendjeibe és kihívásaiba nyerhettek mélyebb betekintést az érdeklődők.
Globális tendencia, hogy – néhány feltörekvő piacot leszámítva – az elmúlt öt évben töretlenül csökkent a cigarettafogyasztás, ugyanakkor ez a csökkenés nem olyan mértékű, ahogyan azt elsőre feltételeznénk. Az Euromonitor International adatai szerint 2022-höz képest 2023-ban világszinten 2,1 százalékos volt a visszaesés, a cég előrejelzése szerint a lefelé tartó trend a következő években is jellemző lesz, 2028-ra 3 százalékos csökkenést prognosztizálnak.
A világ különböző régiói közül továbbra is az ázsiai és csendes-óceáni térség cigarettafogyasztása a legnagyobb, amely stabilan tartja a méretét, ahogy Latin-Amerika piaca is.
Ezzel szemben a fejlett országok elöregedő társadalmaiban folyamatos csökkenés tapasztalható. Kelet-Európához és Észak-Amerikához képest elütő tendenciát mutat a nyugat-európai régió. Előbbiek cigarettapiaca nagyobb ütemben zsugorodott az elmúlt öt évben, mint Nyugat-Európáé, amelynek eredményeit Törökország torzítja. Törökországban a cigarettapiac fellendülése volt tapasztalható 2023-ban, amelyre elsősorban a fiatal török populáció, valamint az elmúlt években az országba áramlott bevándorlók fogyasztása volt hatással. Az észak-afrikai és dél-ázsiai országokban a cigarettafogyasztás növekedését szintén jellemzően a nagyobb arányú fiatalabb népesség hajtotta fel, és általánosságban is igaz, hogy a születésszám, átlagéletkor és a dohányzók arányának változása korrelációt mutat.
A csökkenő trend lassítása érdekében a hagyományos dohánytermékek gyártói polarizált árakat alkalmaznak, amelynek eredményeként elsősorban a gazdaságosabb, 20 szálasnál nagyobb kiszerelésű cigaretták jelennek meg a piacon, illetve olyan innovációkat vezetnek be, amelyek támogatják a fenntarthatóságot, mint például a lebomló filterrel gyártott, komposztálható csomagolásban forgalmazott cigaretták. De találkozni olyan gyártói innovációval is, amely a cigaretták ízesítési tilalmának kijátszására alkalmas – ám Magyarországon ez utóbbiak nem tudnak gyökeret verni a szigorú szabályozás miatt.
Az új generációs, alternatív termékek (zárt rendszerű elektronikus cigaretták, e-cigaretta-utántöltő folyadékok, hevített dohánytermékek, nikotintasakok) forgalma folyamatosan növekszik. Ezen termékek növekedésének a fő mozgatórugója a hevített dohánytermékek térnyerése, amelyek globális forgalma az elmúlt öt évben 31 százalékkal emelkedett.
Ugyanakkor az alternatív termékkörök gyártóinak is szembe kell nézniük kihívásokkal a globális piacon. Az eldobható, egyszer használatos e-cigarettákat 30 országban tiltották be a környezetvédelmi megfontolások és az addikció megelőzése miatt. Ennek hatására a gyártók kénytelenek voltak újratervezni a termékeiket, az új modelleket újratölthető vagy cserélhető patronokkal ellátni, hogy megfeleljenek a környezetvédelmi elvárásoknak. Az EU-ban a hevített dohánytermékek ízesítési tilalma ugyanakkor nem érinti a dohánymentes, hevítésre szánt gyógynövénytermékeket, ami lehetőséget teremt ezek innovációjára és forgalmazására. Ezzel szemben a nikotintasakok jogi státusza számos országban továbbra is bizonytalan, ami újabb akadályokat gördít a piacra lépése és forgalmazása elé.
A dortmundi kiállítótérben is éles volt a kontraszt a hagyományos dohánytermékek és az új generációs termékek installációi és pozicionálása között. Nem véletlen, hiszen az utóbbi gyártók tagadhatatlanul a fiatalabb generációt célozzák a termékeikkel, amelyek annak ellenére, hogy dohányt nem tartalmaznak, nikotintartalmuk miatt függőséget okoznak. Ez különösen nagy kockázatot jelent, mivel az alternatív termékek kiskereskedelme kevésbé szabályozott, mint a dohánytermékeké, így a fiatalok könnyebben hozzájuthatnak az őket célzó, addiktív termékekhez. Magyarország azonban kivételt képez, ugyanis hazánkban a dohánytermékek és a dohányzási célú gyógynövénytermékek kiskereskedelme szigorú felügyelet alatt áll. Ennek köszönhetően a fiatalkorúak sem hagyományos, sem alternatív dohánytermékekhez, sem pedig dohányzási célú gyógynövénytermékekhez nem férhetnek hozzá.
Magyarország dohány-kiskereskedelmi rendszere egyedülálló sikertörténet. Az immár több mint 10 éve működő magyar trafikrendszer egyik legjelentősebb eredménye, hogy az ellátást zárt mederbe terelte, egységes alapokon és elven működő kiskereskedelmi rendszer került felépítésre annak érdekében, hogy a dohánytermékeket a fiatalok elől elzárt módon értékesítsék, és fiatalkorúak ne juthassanak ezekhez a termékekhez. Az SZTFH kiemelten ellenőrzi a dohányboltokat annak érdekében, hogy ezt a jogalkotói szándékot érvényre juttassa.
Nemcsak a fiatalkorúak védelme, hanem a fogyasztók érdekeinek biztosítása és az egységes, magas színvonalú szolgáltatás garantálása is kiemelt prioritás a rendszer működésében. Az országban működő mintegy 5800 trafiknak köszönhetően a magyar fogyasztók az ország bármely pontján egységesen magas színvonalú szolgáltatást vehetnek igénybe, amikor dohánytermékeket vásárolnak.
Ezek a dohányboltok a kiskereskedelem meghatározó szereplői, jelentős forgalmat bonyolítanak le, hiszen az idei év első fél évében a teljes magyar kiskereskedelmi forgalom közel 8 százalékát adták. A trafikok bruttó értékesítési forgalma az idei év első fél évében meghaladta a 700 milliárd forintot, amely mintegy 6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A globális hatások Magyarországon is éreztetik hatásukat, aminek eredményeképp jelentős átrendeződés zajlott le az utóbbi években a hazai dohánypiacon, és ez a folyamat az idei évben is folytatódott.
A hagyományos cigaretta értékesítéséből származó bevétel egy év alatt 7 százalékkal esett vissza. Azonban a cigaretta továbbra is a legnagyobb bruttó értékesítési forgalmat generáló termékkategóriát jelenti a kizárólag dohányboltokban értékesíthető termékeken belül: 2024 első fél évében a dohánytermékek bruttó értékesítési összforgalmának 47 százalékát tette ki, ami 289 milliárd forintot jelent. Ugyanakkor a cigaretta értékesített mennyisége 2021 óta több mint 18 százalékkal csökkent: az első féléves adatok alapján 3,3 milliárd szálról 2,7 milliárd szálra esett vissza. Ezzel szemben a hevített dohánytermékek iránti kereslet dinamikusan növekszik, követve a nemzetközi trendeket. A forgalmuk az előző év azonos időszakához képest közel 14 százalékkal bővült, elérve az 1,65 milliárd szálat.
Különösen fontos, hogy az állami szervek hatékonyan lépjenek fel a hagyományos és új típusú illegális dohánytermékekkel szemben, hiszen ezek a bizonytalan eredetű termékek nemcsak kiemelt egészségügyi kockázatot jelentenek, hanem törvénybe ütköző kereskedelmük kárt okoz mind az államnak, mind pedig a jellemzően hazai családi vállalkozások által üzemeltetett trafikoknak is.
A németországi tapasztalatok megerősítik, hogy Magyarország szigorú szabályozása garantálja, hogy a nemkívánatos termékek ne juthassanak be a hazai piacra. A cigaretta ízesítési tilalmának kijátszására alkalmas eszközt forgalmazók jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet valósítanak meg, amit az SZTFH súlyosan büntet. Az újragondolt eldobható elektronikus cigaretták sem léphetnek piacra nálunk, tekintettel arra, hogy e termékkör kizárólag ízesítés nélkül (lenne) forgalmazható, és kizárólag a dohányboltokban. A magyar szabályozás kiterjed a nikotintasakok, valamint a dohányt nem tartalmazó hevített gyógynövénytermékek forgalomba hozatali és kiskereskedelemi feltételeire is.
Összefoglalva, az SZTFH nemcsak figyelemmel kíséri a piaci innovációkat és trendeket, hanem gyors és hatékony intézkedésekkel biztosítja, hogy a fiatalkorúak védelme a legmagasabb szinten valósuljon meg – ahogyan ez az illegális eldobható elektronikus cigaretták esetében is történt –, hiszen jól látható, hogy a piaci innovációk elsősorban a fiatalabb nemzedéket veszik célkeresztbe.
A sikeres trafikrendszer, a gyors szabályozói reagálás és az új piaci kihívásokra adott válaszok biztosíthatják, hogy hazánk a jövőben is megőrizze előnyét a nemzetközi versenyben.
A szerző az SZTFH általános elnökhelyettese.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Dohányzó férfi. Fotó: Ian Waldie / Getty Images)