A választási körzetek újrarajzolását már nem lehetett halogatni. Volt olyan budapesti választókörzet, amelynek szavazója 1,66-szor akkora képviseletet kapott, mint az egyik Pest vármegyei szavazóköré. 

„Választási atombomba”, „a Fidesz megint módosítani akarja a választási szabályokat”, „a Fidesz hatalma megtartása érdekében teljesen átrajzolná a választási körzeteket”, „erősen manipulációgyanús” – ilyen, és ehhez hasonló szalagcímekkel, valamint kommentárokkal értékelték egyes hírportálok, illetve politikusok azt, hogy a parlamenti képviselők 134 igen, 52 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztést. 

Az előterjesztés legnagyobb visszhangot kiváltó eleme az volt, hogy Budapesten az eddigi 18 helyett csak 16 választókerület, míg Pest vármegyében az eddigi 12 helyett 14 választókerület lesz a jövőben. Az ellenzéki hírportálok és politikusok szerint a kormánypártok egyértelműen büntetik a budapesti szavazókat, és támogatják a vidéken élőket. 

Ezek közül legfontosabb az egyenlő választójog elve, mely szerint biztosítani kell, hogy minden szavazat nagyjából egyenlő súlyú legyen. Ezt a számok nyelvére is lefordítva a 2011. évi CCIII. törvény Magyarország országgyűlési képviselőinek választásáról egyértelműen megszabja, hogy az egyéni választókerületek lakosságszámának a lehető legnagyobb mértékben közel azonosnak kell lennie (igaz, megenged egy legfeljebb 15 százalékos – kivételes esetekben pedig 20 százalékos – eltérést az országos átlagtól). 

Ezt a korlátot azonban már bőven túlléptük. 2022. áprilisi adatok alapján egy átlagos magyar választókörzetben 73 207 szavazásra jogosult állampolgár lakott. Ehhez képest a budapesti 5-ös választási körzetben (azaz a VII. kerületben) csupán 58 914 választópolgár élt, azaz 20 százalékkal kevesebb, mint az országos átlag. A skála másik végén a Pest vármegyei 5-ös választókerület (Dunakeszi) található, ahol 97 639 állampolgár kapott egy képviselőt. Ez az érték 33 százalékkal magasabb, mint az országos átlag. 

Mindezzel összhangban van az is, hogy 2022-ben a budapesti 5-ös választási körzetben dr. Oláh Lajos (a DK–JOBBIK–MOMENTUM–MSZP–LMP–PÁRBESZÉD közös jelöltje) 20 561 szavazattal jutott parlamenti helyhez (ennél kevesebb érvényes szavazattal csak egyetlen jelölt tudott győzni), míg a Pest vármegyei 5-ösben Tuzson Bence (a FIDESZ–KDNP jelöltje) 34 390 szavazattal került be az országgyűlésbe (ennél több voksot csak négy képviselő tudott begyűjteni). Azaz elmondható, hogy Tuzson Bence közel kétszer annyi szavazásra jogosultat, illetve közel kétszer annyi támogatót képvisel a parlamentben, mint dr. Oláh Lajos. Durván sérült tehát az egyenlő választójog alkotmányos elve. 

Az alábbi ábra vizuálisan is jól mutatja, hogy mennyire aktuális volt a választókerületek lakossághoz szabása. A legnagyobb nyolc választókörzet mind Pest vármegyei volt – Pest 01. (87 054 fő), Pest 11. (89 136 fő), Pest 07. (90 638 fő), Pest 06. (90 850 fő), Pest 08. (92 212 fő), Pest 03. (92 307 fő), Pest 02. (94 355 fő) és Pest 05. (97 639 fő). A másik oldalon a legkisebb választókörzetek közül több is a fővárosban volt található – Budapest 05. (58 914 fő), Budapest 01. (59 754 fő), Budapest 03. (64 378 fő). 

A választókörzetek fenti aránytalanságainak egyik fő oka a Budapestiek évek óta tartó kiköltözési hulláma volt. Csak 2021-ben 16 600 fővel többen költöztek Budapestről Pest megyébe, mint fordítva. A folyamatos elvándorlás pedig felborította a korábban még nagyjából érvényesülő egyenlő választójog elvét. 

Egyértelmű tehát, hogy Budapestet nem a kormánypártok, hanem a magyar szavazópolgárok „büntetik”. Egész pontosan a lábukkal szavaznak, elhagyva az egyre kevésbé élhető fővárost, és tömegesen választva a jobb körülményeket biztosító agglomerációt. 

Nemcsak jogelméleti, de komoly politikai és igazságossági kérdés is, hogy amennyiben egy választókörzet képviselői nem képesek saját választókerületüket vonzóvá tenni saját szavazóik számára, és ezek elhagyják otthonaikat, hogy jobb, szebb, vonzóbb perspektívát nyújtó településekre költözzenek, akkor miért kellene az ő szavazataiknak elveszni, illetve milyen alapon kellene ezen szavazatoknak egy olyan képviselőt erősíteni, aki nem tett értük eleget. 

A választókerületek átszabása tehát egy olyan atombomba, melyet nem a kormány dobott az ellenzékre, hanem a választóikat megtartani nem tudó jelöltek dobtak a saját választókerületükre. 

A szerző az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. 

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép:  Képviselők a Svédország NATO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló javaslat szavazása után az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI)