2024 a varázstalanítás éve volt. Orbán Viktor 2008-tól a társadalom egészében érezhető módon alakította ki a győztes és kompetens vezető képét. Ma már elfelejtjük, de Gyurcsány Ferenc kormányzásának utolsó éve már a Fideszre való tekintgetéssel telt el. Bajnai Gordon 2009-től ezen nem tudott és nem is akart változtatni. Valójában Gyurcsány Ferenc bizonyult bénának, amikor a kormányfői poszttól megszabadulva, de még mindig a legképesebb politikusként nem formálta az MSZP felkészülését a választási kampányra és az esetleges ellenzéki szerepre.
Űr támadt a magyar politikában és Orbán Viktor betöltötte ezt az űrt. Ma már mindenki tudja, hogy Putyin elnökkel 2009-ben találkoztak, egy szentpétervári fórumon, s állítólag ott egyeztek meg a világ dolgainak baráti alapú menedzselésében.
Ez nagyon szokatlan fejlemény volt. Látjuk, Trump elnök nem tárgyalhat hivatalba lépése előtt senkivel. Amíg be nem iktatják be, addig csak fecserészhet. Putyin 2009-es találkozója arra utal, hogy a világ egyik leghiúbb kormányzata már a magyarországi választások előtt egy évvel Orbán Viktor győzelmében volt biztos. Ráadásul egy olyan exkormányfővel szemben, aki érdemes volt arra, hogy Putyin orosz elnökként személyesen meglátogassa néhány évvel korábban.
A magyar társadalom megadta magát Orbán Viktornak 2010-ben. A baloldali magyar ellenzék pedig egymást követően 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben – és három európai parlamenti választáson – segítette a Fidesz remekebbnél remekebb választási győzelmeit.
Orbán Viktor sorozatos győzelme inkább köszönhető az ellenzéki pártoknak, mint saját eredményeinek.
Az ellenzéki kudarcok sorozata önfeladások sorozata. Orbán Viktor totális győzelmet aratott, de nem csak a földön, hanem a lelkekben is. Ha igaz a városi pletyka, hogy talált néhány vagy sok árulót az ellenzéki politikusok közt és a hátulról támogatók körében, akik a maguk módján segítették erőtlenné tenni az ellenzéket, az egyénileg jellemhibák sorozata, de együtt csak azt mutatja, hogy Orbán Viktor mágussá lett, aki olyan erőt, energiát tudott sugározni, amely lehengerelte az immunitásukat elvesztett ellenzéki erős embereket. Ha a folyamatot forint-, euró- és dollárkötegek is segítették, akkor ez újabb önfeladásra adott okot: a pénz mindenkit lehengerel, az erősebb kutya nemi vágya eredményesebben érvényesül.
Ennek a tudati lecsapódása sokfajta jelzőben megjelent. 2024-ig Magyar Bálint volt SZDSZ-es politikus, szakmája szerint szociológus, ellenzéki körökben messze hangzó szava a „maffiaállamról”, a politológusok hazai és külföldi körének szavai a diktatúra különböző változatairól vagy a semlegesebbnek hangzó hibrid rendszer jelzőjéről, amelyben az egyik összetevő mindig a demokrácia korlátozása volt.
Kialakult egy iparág, amely tetőtől talpig újraöltöztette az Orbán-fóbiát, és a Mágus személyes sikerét a Fátum, azaz a Sors csapásának minősítette. Orbán Viktor, mint egy fantasyregény hőse, képessé vált a Demokrácia Ellenségeinek összes eddig felhalmozott tudását magába szívni, s e tudás minden átkát és gyakorlatát elterjeszteni Magyarföldjén. Ellenállhatatlan hőssé vált.
Senkinek nem tűnt fel az ellenzéki térfélen, hogy Orbán Viktor azért válik Kisgömböccé, majd egyre nagyobb gömböccé, amely mindent magába foglal, mert az ellenzék nem kiköpte őt, hanem egyre inkább eggyé vált azzal, amit Orbán Viktor projektált. Orbán Viktornak nem csak az ereje nagy, hanem a projekciós képessége is. Ha Orbán Viktor ereje az adott pillanatban X, akkor helyzettől, időszaktól függően 5-10- szeresen nagyobbá teszi őt az a Projekciós Erő, amelyet képes magából kibocsátani. Én ezt nem csak kormányfőként tapasztaltam az esetében. Már a kilencvenes években, amikor még csak kis, majd közepes méretű pártot vezetett, és még volt néhány riválisa is más párvezetők személyében, már akkor is képes volt a Fideszhez kötődők között elérni, hogy minimum konzultáljanak vele arról, ha a Fideszen kívüli világban vállaltak közéleti szerepet. A nem politikai szereplők is úgy érezték, hogy vele vagy képviselőivel egyeztetniük kell egyes döntések meghozatala előtt. Orbán Viktor már akkor tekintélyes és erővel rendelkező közéleti szereplő volt, amikor még elég messze volt a miniszterelnöki poszttól, meg attól a domináns szereptől, amelyet 2010 után a választási győzelmekkel kivívott.
Az Orbánt övező tekintély lényege nem az, hogy ezt kikövetelte magának. 1998-tól 2002-ig mindenki, aki nem volt a híve, azon röhögött, hogy az időközben egyre tegeződősebbé váló országban a fiatal, 35 éves miniszterelnök meglett ötvenes, hatvanas korú emberektől is megkövetelte, hogy felállva fogadják a beérkező miniszterelnököt a kormányülések elején. Akkor hiába követelte azt, amit politikusi tekintélyével azóta elért.
Kétségtelenül egy olyan emberi és politikusi teljesítmény van mögötte, amely őszinte elismerést váltott ki az emberekből.
2010 után kiderült, hogy ez a teljesítmény hivatásos ellenfeleit, a baloldali ellenzéket nem csak elismerésre késztette, de le is fegyverezte.
Ilyenkor, egy éve, 2024 elején mindenki úgy tartotta, hogy a Fidesz győz a 2024-es európai parlamenti választáson, s még egyszer győz majd 2026-ban is. A baloldali ellenzéket egyetlen kérdés osztotta meg: a DK vezetőjeként Gyurcsány Ferenc működteti-e a politikai szereposztó díványt, vagy a Momentum Gyurcsány-ellenes politikája sikeresen ellensúlyozza az Orbán Viktor után második legnagyobb utálkozást kiváltó politikus törekvését az ellenzéken belül domináns pozíció elérésére.
2025-re minden megváltozott. Magyar Péter, majd pártja, a Tisza Párt sikere mindent megváltoztatott. Senki nem beszél már arról, hogy Magyarország egy diktatúrává vált. Már csak Orbán Viktor diktatúrájáról lehet beszélni; a koncepció érvénye már csak az orbáni rendszerre vonatkozik. De már létezik egy másik világ is, amely ugyan egyelőre csak remény, de tagadhatatlan, hogy alternatív társadalmi és politikai erővel hat a magyar emberek között. Az igazodás mint évszázadok sara most sem szűnt meg, de már legalább két igazodási pont alakul ki: Orbán Viktoré mellett a Magyar Péter körüli pólus delejező ereje is egyre inkább hat.
Ha létezhet Magyar Péter, akkor már nem olyan egyszerű egyeduralomról beszélni. Ha a rendíthetetlen Kastély ura és maga a Kastély is egyre többször reagálni kénytelen Magyar felvetéseire, politikai sikerére, akkor a Kastély uralma sem átható többé. Legalábbis nem lehet rá olyan egyértelműséggel hivatkozni, mint eddig. Ha igaz, hogy a kihívó és pártja népszerűbb, mint a sokáig verhetetlennek tűnő Fidesz, akkor
sok százezren, akár már milliónyian is el tudják képzelni, hogy két kapufára kell játszani, mert lehet, hogy 2026-ban nem az örök nyertes, hanem az új kihívó lesz a befutó.
Mindezt a változást egy ingerlékeny, nárcisztikus, hiú, önző, nagyképű, sértődékeny, ki-ha-én-nem botcsinálta politikus, Magyar Péter érte el. Őszinte teljesítményt nyújtva. Személyisége összes rossz tulajdonságát megismerhette a választóközönség. Ezért is sorolhattam fel személyisége rossz vonásait, hiszen mindenki ismerheti azokat. Nem biztos, hogy választóinak jelentős része a barátja is lenne egyben. Másutt azt hangsúlyoztam, hogy nem Magyar Péternek vannak választói, hanem a választóknak van Magyar Péterje. De az is igaz, hogy ez a helyzet is csak úgy alakulhatott ki, hogy Magyar Péter összeszedte azokat a szavakat és gondolatokat, kisugározta azt az összefogásérzetet, amelynek köszönhetőn a választók ma már jelentősnek számító része talált magának egy olyan politikai vezetőt, akiben megbízik. Hogy mit bíz rá erre a politikai vezetőre, az valószínűleg eltérő az egyes választók fejében. De háromnegyed éves tevékenysége során olyan sok ember talált egy Varázstalanítót a személyében, ami minden korábbi ellenzéki politikusi teljesítménynél nagyobb, ha 2008 óta szemléljük a magyar belpolitikát.
Ha megkérdeznének, e teljesítmény okán nálam Magyar Péter lenne az Év Embere.
Ha azt is megkérdeznék, miért, akkor azt válaszolnám: aki képes volt a magyar politika legnagyobb Mágusának, Orbán Viktornak a varázstalanítására, az mindenképpen megérdemli ezt a címet. Az elmúlt évi, 2024-es teljesítményéért.
A Projekciós Erőt hordozó gyűrű azonban még mindig Orbán Viktor kezében van. 2025-ben azt kell megszereznie Magyar Péternek. Ez kétszer akkora feladat lesz, mint ami előtt 2024-ben állt. Így aztán 2025-ben ismét elindulhat az Év Embere címért. Meglátjuk, mire jut majd.
A szerző volt újságíró, ma üzleti coach.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Orbán Viktor 2010. december 6-án. Fotó: Eric Vandeville – Vatican Pool / Getty Images)