Egy évvel ezelőtt még minden település lelkesen készült a nyár eleji választásokra. Egy kampányokkal teli tavasz, majd egy eseménydús választás után most, alig néhány hónappal az új mandátumok kezdete után ismét középpontba kerülnek az önkormányzatok. A kormány ugyanis egy új program bevezetésére készül. A kérdés csak az, hogy a januárban induló Versenyképes Járások Program valóban egy, a hazai források minél szélesebb körű fejlesztési célú felhasználását lehetővé tevő lehetőséget jelent-e a hazai települések számára, vagy a szolidaritási hozzájárulás után egy újabb rejtett hatáskör- és forráscsorbító mechanizmus van kialakulóban?
Mi ez tehát: támogatás vagy kivéreztetés?
A 2025 januárjában induló Versenyképes Járások Program fő célja, hogy mérsékelje a területi egyenlőtlenségeket, valamint támogassa a magyarországi járások fejlesztését. A program az infrastrukturális beruházások mellett a helyi vállalkozások támogatását, az innováció ösztönzését, valamint az oktatási, egészségügyi és egyéb közszolgáltatások fejlesztését helyezi előtérbe. A program alapkoncepciója szerint e sokrétű beavatkozások révén csökkenthetők az ország különböző régiói közötti különbségek, miközben hozzájárulhatnak az életminőség javításához és a helyi közösségek megerősítéséhez.
Bár a program ambiciózus célokat fogalmaz meg, nem mentes a kihívásoktól és kritikáktól sem. Egyes elemzők rámutattak arra, hogy a fejlesztési források elosztása nem mindig igazodik a tényleges szükségletekhez, és a program eredményessége régiónként eltérő lehet. A helyi döntéshozatal szerepe és a közösségi részvétel szintje szintén vitatott kérdés, hiszen ezek meghatározzák, mennyire tudják a projektek valóban tükrözni a helyi igényeket. Emellett felmerül az is, hogy a fenntarthatóság és a hosszú távú hatékonyság szempontjai mennyire érvényesülnek a végrehajtás során. Az egyensúly megteremtése a helyi igények, a fenntarthatóság és az országos stratégiai célok között kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy a program valódi változást hozzon Magyarország járásaiban.
2025-ben a Pénzügyminisztérium (PIM) előrejelzése szerint az iparűzési adó (IPA) 2024-hez képest 110 milliárd forinttal növekszik. Ebből az összegből 65 milliárd forintot különítenének el, amely közvetlenül pályázható lesz az ország 174 járása számára. Azokban a járásokban, ahol a várható IPA-többlet nem éri el a 250 millió forintot – összesen 135 ilyen járás van –, a kormány a pályázható összeget 250 millió forintig kiegészíti. Ez azt jelenti, hogy ezekben a régiókban minden önkormányzat, amely az adott járáshoz tartozik, részesülhet ebből a kiegészített összegből. Hat olyan járás is van az országban, ahol az IPA-többlet előreláthatóan 250 és 500 millió forint között alakul. Ezekben az esetekben a központi költségvetés a rendelkezésre álló keretet 500 millió forintig egészíti ki.
Az ország fennmaradó járásaiban, ahol az IPA-többlet meghaladja az 500 millió forintot – a becslések szerint 33 járás tartozik ide –, a teljes többletösszeg megmarad és pályázhatóvá válik. Ez azt jelenti, hogy a magasabb gazdasági teljesítményű régiók a saját többletükből tudják finanszírozni a helyi fejlesztéseket, ösztönözve ezzel a gazdasági növekedést. Az elosztás célja, hogy Magyarország minden régiója, legyen az kisebb vagy nagyobb gazdasági potenciállal rendelkező, megfelelő forrásokhoz jusson a fejlesztési tervei megvalósításához. A kormányzat ezzel az intézkedéssel igyekszik biztosítani az országos szintű egyensúlyt és a helyi önkormányzatok gazdasági mozgásterének bővítését.
A Versenyképes Járások Program célja a gazdaságilag hátrányos helyzetű járások fejlesztése, a magyarországi regionális különbségek csökkentése. A program keretében
az Európai Unió átlagos fejlettségét 120 százalékkal meghaladó települések nem részesülhetnek pályázható forrásból. Magyarország esetében ennek a kitételnek egyedül Budapest felel meg.
A főváros ugyanis jelentős gazdasági és társadalmi központ, ahol az egy főre jutó GDP az EU átlagának 145 százaléka, míg Pest megye több mint 45 százalékkal elmarad attól. A fővárosban a gazdasági aktivitás és a vállalkozások koncentrációja kiemelkedő, így a versenyképesség javítására irányuló programok nem indokoltak, tehát a főváros (és kerületei) számára nem áll majd rendelkezésre a pályázati lehetőség.
A Járási Fejlesztési Fórum tagjai azok a polgármesterek, akik a kétezer fő feletti lélekszámú településeket vezetik, illetve a kétezer fő alatti települések polgármesterei, akik közös hivatalt irányítanak.
A Járási Fejlesztési Fórum működése során az elnök szerepe kulcsfontosságú, mivel ő látja el a fórum koordinálásával kapcsolatos legfontosabb feladatokat. A fórum elnöke jellemzően a vármegyei közgyűlés elnöke, aki a fejlesztési fórum működéséért és a különböző feladatok végrehajtásáért felelős. Megyei jogú városok esetében szintén javaslatként került felvetésre, hogy a megyei jogú városok polgármesterei társelnökként kapjanak szerepet a Járási Fejlesztési Fórumok lebonyolításakor.
A Járási Fejlesztési Fórum elnökének többszintű és komplex feladatai vannak, amelyek biztosítják, hogy a fejlesztési folyamatok zökkenőmentesen haladjanak előre, és minden érintett fél időben és megfelelő formában részesüljön az információkban. Az elnök munkájának köszönhetően a járás szintjén megvalósuló fejlesztések hatékonyan hozzájárulhatnak a helyi közösségek fejlődéséhez és a térségi együttműködések erősítéséhez.
A Járási Fejlesztési Fórum működése során végzett tevékenységek legnagyobb része ügyviteli jellegű. Az elnök feladatai közé tartozik a fórum működéséhez szükséges szervezeti és adminisztratív háttér biztosítása, a fórum összehívása, a beérkezett projektkoncepciók adatlapjainak továbbítása a tagok felé, valamint az egész járás szempontjából legfontosabb projektkoncepciók kijelölése. Ezt követően az elnök az azokat legmagasabb prioritásúként értékelt projekteket továbbítja a főispán részére, biztosítva ezzel a szükséges információáramlást és döntéshozatali folyamatot.
A főispánok sem maradnak ki a folyamatból,
ők szintén szerephez jutnak a Versenyképes Járások Program keretében. Az indokolás szerint miután a vármegyékben a területi közigazgatás számos szegmensét a kormányhivatalok bonyolítják, valamint ők rendelkeznek a megfelelő adminisztratív kapacitással is, ezért „ügyviteli segítési feladat” hárul rájuk, valamint az ezeket vezető főispánokra a folyamatban.
A Versenyképes Járások Programja kapcsán fontos kiemelni, hogy a program költségvetésének tervezése jelenleg az iparűzési adó növekedésének pontos mértékére várva, mindössze előrejelzésekkel és kalkulációkkal alapozva történik. Mivel az adó mértéke csak márciusban lesz ismert,
a településvezetők kénytelenek bizonytalan körülmények között, pontos tervezés és kiszámíthatóság nélkül dolgozni,
ami hátráltatja a hosszú távú fenntarthatóságot és a stabil működést. A költségvetési tervezés ezen elhúzódó bizonytalansága különösen problémás, mivel a legtöbb település az inflációval és növekvő működési költségekkel szembesülve szinte teljes mértékben feléli az iparűzési adó növekményét.
Ez a helyzet most különösen aggályos, mivel a helyi önkormányzatok számtalan nehézséggel küzdenek a folyamatosan emelkedő kiadások mellett. Többen felvetették, hogy a Versenyképes Járások Program bevezetése lehetőséget adna arra, hogy újragondolják a szolidaritási hozzájárulás rendszerét, amely jelenleg nem biztosít megfelelő egyensúlyt a helyi költségvetések fenntarthatósága és a központi elvárások között.
Dr. György István, a KTM Területi Közigazgatásért felelős államtitkára egy polgármestereknek tartott tájékoztató alkalmával úgy fogalmazott, a Versenyképes Járások Program az „együttműködések projektje” lehet, hiszen sikeres projektkoncepciók csak abban az esetben kerülhetnek kijelölésre a fórumok által, ha megvan a döntések megszületéséhez szükséges összhang. Ahogy az államtitkár fogalmazott, „ahol széttartás, egyet nem értés van a tagok között, ott nagyon nehéz lesz a pályázati források felhasználása”.
Az együttműködés kétségkívül fontos tényező, azonban a szomszédos települések közötti versenyhelyzet – különösen a fejlesztési források megszerzése kapcsán – gyakran akadályt jelenthet. Továbbá a települések eltérő járási vagy régiós stratégiái tovább bonyolíthatják a közös célok kialakítását. Ezért lényeges kérdéssé válik, hogy valójában kinek az együttműködéséről beszélünk: milyen szinten és milyen szereplők között valósulhat meg a partnerség? Felmerül továbbá, hogy a polgármesterek politikai hovatartozása mennyiben befolyásolja az ilyen együttműködéseket, illetve mennyire lehet elválasztani a szakmai programokat a pártpolitikai érdekektől az új intézkedések megalkotása során.
A Versenyképes Járások Program tehát egy ambiciózus kezdeményezés, amely egyfelől lehetőségeket kínál a magyar települések fejlődésére, másfelől azonban számos kérdést és kihívást is felvet. Bár a célja a területi egyenlőtlenségek csökkentése és a helyi közszolgáltatások fejlesztése, a program forrásainak elosztása, a helyi döntéshozatal szerepe, valamint a fenntarthatóság kérdései továbbra is heves viták tárgyát képezik. A program kapcsán érdemes szem előtt tartani, hogy
a felvázolt tervek, a kapcsolódó félelmek és kihívások hátterében elsősorban a politikai, szakpolitikai és gazdasági összefüggések állnak.
A program megvalósításának egyik alapvető mozgatórugója az uniós források hiánya, amely meghatározó szerepet játszik az intézkedések indokoltságában és irányában. A program előre jelzett forráskerete és a pályázható források elosztása ugyanakkor az iparűzési adó növekedésével együtt komoly alapot adhat a járások számára.
Azonban a bizonytalan körülmények és az előrejelzésekre épülő költségvetés megnehezítheti a hosszú távú tervezhetőséget, és sok helyi önkormányzat számára továbbra is kérdéses, hogy a program mennyire biztosít stabilitást és fenntarthatóságot. Az „együttműködés projektjének” nagy kérdése tehát az, hogy képes-e végül valódi változást hozni a helyi közösségek életében, vagy csupán újabb adminisztratív terhet jelent majd számukra.
A szerző településfejlesztési szakértő, az Élhető Települések Országos Szövetségének alapítója.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Tövissi Bence / Index)