2024. szeptember 23-án Schmidt Mária Az identitás mint politikai fegyver címmel megrendezett nemzetközi konferencián tartott előadásában azt a megállapítást tette, hogy „A művi terhességmegszakítás kérdése az elmúlt félszáz évben sem jutott nyugvópontra, sőt a mai napig éles politikai összecsapások terepe, választási küzdelmek tétje. Ma a haladók vezette Nyugaton, sőt már a lengyeleknél is arra törekszenek, hogy a gyermeket akár a kilencedik hónapban, sőt közvetlenül a megszületése után is megölhessék.” Az első mondat nem vitatott tény, ám a második baloldali-progresszív körökben – pestiesen szólva – „kiverte a biztosítékot”, ám cáfolatára csak közel három hónappal később történt kísérlet.

December 18-án a Lakmusz-portálra „Schmidt Mária szerint Nyugaton a terhesség 9. hónapjában, sőt születésük után is megölnék a csecsemőket” címmel került fel Balogh Boglárka írása. Első pillantásra szőrszálhasogatásnak tűnhet e címet azon okból kifogásolni, hogy nem ugyanazt jelenti, mint „a haladók vezette Nyugaton […] a gyermekeket akár a kilencedik hónapban, sőt közvetlenül a megszületésük után is megölhessék”, de a cikk elolvasása után egyáltalán nem tűnik annak: abban ugyanis egyetlen szó nem esik arról, hogy mire törekednek a „haladók”. Csak arról, ráadásul szelektíven, hogy mi a helyzet „Nyugaton”.

A lakmusz.hu céljaként a hamis és félrevezető információk terjedése elleni fellépést határozza meg. Ekként a Magyar Digitális Média Obszervatórium projekt részeként öt olyan szervezettel működik együtt, mint a Political Capital, a Mérték Médiaelemző Műhely, az AFP, az Idea Alapítvány és az Epresspack. (Társ)finanszírozója maga az Európai Bizottság. Tagja az Nemzetközi Tényellenőrző Hálózatnak (International Fact-Checking Network, IFCN) és az Európai Tényellenőrző Hálózatnak (European Fact-Checking Standards Network, EFCSN). Működésük során – mint az impresszumban olvasható – betartják előbbi etikai szabályzatát és az utóbbi által megfogalmazott szakmai, etikai és módszertani szabályokat. A Lakmuszt a Magyar Jeti Zrt., a 444 és a Qubit birtokolja.

Ennyiből is nyilvánvaló a progresszív-liberális-baloldali ideológiai elkötelezettsége. Akik ebben az irányban elkötelezettek, azok hitük szerint az igazság(osság) tudói, s tudásuk magától értetődő, kétségbevonhatatlan tényeken alapul. Az igazság(osság)ról másként vélekedők csupán azért vélekednek másként, mert az általuk tudni vélt tények – melyeket gonosz erők alantas céljaik érdekében terjesztenek – hamisak. A szebb új világ felé a tények ellenőrzésén és a hamisak leleplezésén keresztül vezet az út. A Lakmusz tehát ideológiai élcsapat, rohamosztag – kinek melyik tetszik. 

Balogh Boglárka tényellenőr szerint Schmidt Mária „kijelentéséből úgy tűnhet, mintha »Nyugaton« az lenne az általános törekvés, hogy a várandósság legvégén is lehessen abortuszt végezni, illetve újszülötteket ölhessenek meg”, ám ez a „félelmetesnek kirajzolódó kép […] nagyon messze áll a valóságtól”, mivel a „késői abortusz csak komoly orvosi indokok miatt lehetséges.” A „közvetlenül a megszületése után is megölhessék” kitétel esetén „nehezebb megfejteni, hogy pontosan mire gondolhatott”, mert „a szó szerint vett emberölés minden európai országban illegális, és nincs törekvés ennek megváltoztatására”. Balogh Boglárka azt valószínűsíti, hogy az előadó „a gyermekkori eutanázia lehetőségére utalt”, ám az csak a világ két országában, Hollandiában és Belgiumban engedélyezett. Újszülöttek esetén pedig kizárólag Hollandiában („ha a gyermek gyógyíthatatlan betegségben szenved”). 

De a tényellenőr nem lenne tényellenőr, ha nem kutatná fel a forrást, amit Donald Trump személyében meg is talált. Trump 2024 szeptemberében, az elnökválasztási kampány alatt azzal vádolta Virginia volt és Minnesota jelenlegi kormányzóját (előbbi Ralph Northam 2022-ig töltötte be e tisztséget, utóbbi, Tim Walz Kamala Harris alelnökjelöltje volt 2024-ben), hogy „támogatják a kilencedik hónapban végzett abortuszt és a születés utáni »kivégzést«”. Még júniusban, a Fox News televíziócsatornának adott interjújában több tagállamot, 2023 szeptemberében New York államot vádolta ezzel. 

Trump állításai – állapítja meg Balogh Boglárka – „minden esetben alaptalanok voltak”: a csecsemő-/újszülöttgyilkosság az USA minden államában bűncselekmény. New Yorkban egy 2019-ben elfogadott törvény tiltja az abortuszt a terhesség 24. hete után (a harmadik trimeszterben), „kivéve abban az esetben, ha a magzat nem életképes, vagy az abortusz szükséges az anya életének vagy egészségének védelme érdekében. Ez azonban nem legalizálja a születés utáni »abortuszt«, ennek ellenére a törvény elfogadása óta terjed a dezinformáció ezzel kapcsolatban.” Hasonló a helyzet Virginiában: a harmadik trimeszterben csak akkor engedélyezett, ha az anya életét fenyegető kockázat »jelentős és helyrehozhatatlan«.”

Eddig a Lakmusz tényellenőrzése, Trump leleplezése.

A tényellenőrzés tényellenőrzése

Azzal kell kezdeni, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága (mely az alkotmánybíróság feladatait is ellátja) 2022-ben hatályon kívül helyezte az abortuszhoz való jogot 1973 óta szövetségi szinten garantáló ítéletét. A Legfelsőbb Bíróság úgy találta, hogy 1973-as ítélete jogtechnikailag hibás volt, az abortuszhoz való jog nem levezethető a hatályos amerikai alkotmányból. A megoldás az alkotmány módosítása lenne (erre két és fél évszázad alatt mindössze huszonhétszer volt példa, legutóbb 1992-ben), vagy az, ha a kongresszus szövetségi szintű törvényt alkotna. (Az nem garantálná az abortuszhoz való jogot, „csupán” lehetővé tenné.)

Mindez azonban az USA jelenlegi – és különösen az abortusz kérdésében megnyilvánuló – polarizáltsága miatt elképzelhetetlen. Ezért nem marad más, minthogy azt a tagállamok saját alkotmányukba foglalják és/vagy államukra vonatkozó törvényt hozzanak. Mindezt felülírhatná az esetleges szövetségi alkotmánymódosítás és/vagy törvény elfogadása, de ennek – mint említettük – nincs realitása. A 2022-es döntéssel tehát visszaállt az 1973 előtti állapot: a tagállamok saját polgáraikra vonatkozó szabályozókat alkotnak.

 Egyik szerint az élet a fogantatással kezdődik, aminek legszigorúbb értelmezése szerint a terhesség csak akkor szakítható meg, ha az anya és a magzat élete között kell választani, s ez esetben az anya élvez elsőbbséget. Kevésbé szigorú értelmezés szerint a terhesség akkor is megszakítható, ha a terhesség kihordása az anya maradandó fizikai, sőt mentális károsodásával fenyeget, ha a magzat egészségkárosodott vagy a terhesség erőszak eredménye. Ez a Pro Life. Az életpárti oldal.

Ezzel szemben áll a Pro Choice. A választáspárti oldal. A terhesség megszakításáról a terhes nő dönt, ez a reproduktív szabadság, a reproduktív autonómia, ami a reproduktív igazságosságot biztosítja, s ezt a reproduktív jog védi. A politikai-mozgalmi jelszó: „az én testem, az én döntésem”. Nézetük szerint az élet a születéssel kezdődik, a magzat nem ember, hanem pusztán sejtburjánzás, amit nem illet meg jogi védelem. (Ezért szokása támadni a magyar Alaptörvény azon kitételét, miszerint „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”.) Mivel a magzat megszületéséig a nő testében él, ezért „az én testem, az én döntésem” jelszó alapján a születés előtti pillanatig vindikálható a döntés joga.

Ha azt tiltják az utolsó trimeszterben, az a Pro Choice értelmezése szerint a nőket megillető reproduktív jog korlátozása, ha a második trimeszterben is, az még inkább. Így a „haladóknak” addig van okuk folytatni a harcukat, míg születés előtti pillanatban is lehetőség lesz az abortuszra. És e harc nem is eredménytelen: kilenc tagállamban – Új Mexikó, Colorado, Oregon, Minnesota, Michigan, Vermont, Maryland, New Jersey és Hawaii – semmiféle megkötés és időkotlát nincs. Ez jórészt a 2022-es legfelsőbb bírósági döntés után alakult így. 

E ponton kerül képbe a gyermek-, pontosabban az újszülöttgyilkosság kérdése. A késői abortuszok esetén, amikor a magzat már a méhen kívül is életképes (elérte a kb. félkilós súlyt), technikai értelemben a szülés mesterséges megindítása a célszerű abortuszeljárás. Ez kíméli leginkább a nő testét, szemben a magzat méhben történő feldarabolásával és a feldarabolt részek eltávolításával. Ám a művi koraszülést a magzat túlélheti, így szembekerül egymással a nő – a magzat elpusztítását kívánó – „reprodukciós joga” és a rászorulókon segítés orvosetikai parancsa.

E konfliktus „haladók” általi megoldása a szóban forgó orvosetikai parancs érvénytelenítése, sőt törvénytelenné nyilvánítása. Hogy mi a gyakorlat, az Montana tagállam 2024. évi elnökválasztással egyidejűleg tartott népszavazási kérdéseiből derül ki. Az állam republikánus többségű törvényhozása népszavazással annak megerősítését kérte, hogy jogszabályba kerüljön: „a megindított szülés, császármetszés, abortuszkísérlet vagy más módszer után élve született csecsemők számára orvosi ellátást kell biztosítani”. Ezt 52,55 százalékos többség elutasította.

Ekkor 18 államban volt hatályban olyan törvény, amely az egészségügyi szolgáltatók számára előírta, hogy észszerű ellátást nyújtsanak az abortusz után/ellenére élve született csecsemő életének megőrzése érdekében, továbbá büntetőjogi és polgári jogi szankciókat helyeztek kilátásba azokkal szemben, akik ezt elmulasztják. Emellett az Egyesült Államok Kongresszusa még 2002-ben elfogadott egy képviselőházi határozatot (HR 2175), mely „Az élve született csecsemők védelméről szóló törvény” néven ismert, s mely a jogi védelmet kiterjesztette az abortusz után/ellenére élve született csecsemőkre. 

Ellátatlanul hagyásukkal. Azzal, hogy életben tartásukért nem tesznek semmit. Ez lényegében passzív eutanázia.

Lássuk Trump „minden alapot nélkülöző” vádjait! Minnesotában a terhesség teljes időtartalma alatt feltétel nélkül („kívánságra”) van mód a születendő élet megszakítására, amit Balogh Boglárka nem tartott fontosnak a Lakmusz olvasói tudtára adni. Virginia (a terhesség kívánságra a 25. hétig legális) Pilátusként került a krédóba, mert Trump az egyébként orvos végzettségű Ralph Northam (ex)kormányzó egy 2020-as, nagy visszhangot kiváltó megjegyzésére utalt, melyet konzervatív politikusok és médiaszemélyiségek a gyermekgyilkosság támogatásaként értelmeztek.

Két nappal később – és valószínűleg ezzel összefüggésben – nyilvánosságra került egy 1984-es medikuskori fotója, melyen feketére mázolt arccal látható (ez a woke szerint a „blackface”, a rasszista főbűnök egyike). Ezután demokrata párttársai kihátráltak mögüle, lemondásra szólították fel, amit ugyan nem tett meg, ám politikai karrierje véget ért, s Virginia 2021-ben republikánus kormányzót választott. Bár Northam abortuszügyben progresszív politikusként „jól teljesített”, azonban egy bő három évtizedes ügy miatt a woke-fagyi visszanyalt, és politikai vesztét okozta.

Amit Balogh Boglárka New Yorkról mondott, nos, az igaz: a 2019-ben elfogadott törvény tiltja az abortuszt a harmadik trimeszterben, az alól a magzat életképtelensége és az anya életének vagy egészségének védelme a kivétel, „ennek ellenére a törvény elfogadása óta terjed a dezinformáció ezzel kapcsolatban”. Ám ez nem véletlen: mivel a törvény a kivételeket nem határozza meg pontosan, és figyelmen kívül hagyásukat nem szankcionálja, ezért az abortusz gyakorlatilag a terhesség teljes ideje alatt legális.

Befejezésül arról, hogy miként látják az amerikai választópolgárok az egészségügyi okkal és nemi erőszakkal nem indokolható művi terhességmegszakítás kérdését. Bár 53 százalékuk „választáspárti” és csak 37 százalékuk „életpárti” (10 százalék bizonytalan), kétharmaduk (66 százalék) mégsem gondolja, hogy annak a terhesség harmadik hónapja után legálisnak kell lennie. (Csak 13-13 százalék helyesli a második, illetve harmadik trimeszterben, míg 8 százalék nem tudja/nem válaszol.) Ez azonos a magyarországi szabályozással. Csak „úgy jön ki a matek”, ha a Pro Choice és Pro Life híveinek nagy része lényegében ugyanazt gondolja. E kétharmad éles szembenállása csak optikai csalódás. Ugyanazt látják, csak éppen máshonnan nézik. 

A lakmusz.hu cikkét ismertető oldal ezt a címet választotta: „Schmidt Mária szerint Nyugaton már a születésük után is megölnék a csecsemőket. De tényleg? Nem”

Pedig igen.

A szerző közgazdász, szociológus.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép:  iStockphoto / Getty Images)