Január közepére, ha lassan is, de  beindulni látszik a politikai szezon. Időközi választást tartottak Dombóváron, Rogán Antalt kitiltották az Egyesült Államokból és Donald Trumpot éppen ma, január 20-án hétfőn iktatják be a hivatalába Washingtonban. Vessünk hát egy pillantást arra, hogy ez az izgalmasnak és fordulatokat hozónak ígérkező 2025-ös év hogyan is kezdődik.

A január 12-i dombóvári időközi választást a pártok és elemzők is kommentálták és természetesen minden lényeges szereplő a saját döntésének az igazolását látta az eredményben. Mivel évtizedek alatt számtalan időközi választást láttam közelről, szeretnék néhány megfontolásra javasolt észrevételt tenni az eddig ismert megnyilatkozásokhoz. Egyrészt fontos leszögezni, hogy az időközi választás nem jelzi vissza tökéletesen az ország egészére jellemző hangulatot, és az eredménye sem mutatja pontosan, hogy mire lehetne számítani egy teljes körű megmérettetésen. De ezzel együtt azért a fő tendenciákat és más, lényeges információkat  kiolvashatjuk a végső számokból. 

A kilencvenes évek elején – amikor még tanultuk a demokratikus politikai rend működését – elemzést és gondolkodást igényelt megértenünk azt a helyzetet, hogy a Fidesz 40 százalék körüli eredménnyel toronymagasan vezette a pártok népszerűségi listáját, mégsem sikerült egy közbülső választást sem nyernünk. (A választókörzeti sajátosságok mellett ennek a fő oka abban rejlett, hogy a szavazók elsősorban ifjúsági pártot láttak az akkori liberális Fideszben, és nem szívesen adták a voksukat az egyéni körzetben egy tapasztalatlan fiatalra.) Ez a példa korán megtanított minket arra, hogy

A dombóvári körzetben a Fidesz jelöltje, Csibi Krisztina 64 százalékos szavazatarányt ért el, ami impozáns siker a számukra. (Nem érdemes a 33,5 százalékos részvételi arányt kritizálni, mert ez nagyjából átlagosnak tekinthető, semmi kiugró nincs benne. Ilyesmire lehetett számítani.) A másik nagy győztes a Mi Hazánk, amely szélsőjobboldali párt színeiben Dúró Dóra 19 százalékos eredményt produkált. Az ő szereplésük azért is figyelemre méltó, mert ez a voksolás megmutatta, hogy a Tisza potenciális szavazóinak egy része gond nélkül leszavaz rájuk, ha nem indít a pártjuk jelöltet. Tehát a Mi Hazánk, bár vesz el szavazatot a Fidesztől is, mégis a vártnál nagyobb mértékben tud az ellenzéki szavazók támogatására számítani. A harmadik párt, amelyik ha szerény mértékben is, de sikert tudott felmutatni a megmérettetésen, az a Demokratikus Koalíció. Az ő mostani 11 százalékos produkciójuk – Takács László vett részt a megmérettetésen – egy másik helyzetben, amikor a Tisza is indul, azt vetíti előre, hogy a parlamentbe kerüléshez szükséges 5 százalékot esetleg elérhetik.

A jelenlegi legerősebb ellenzéki tömörülés, a Tisza Párt nem könyvelheti el a választást sikerként, viszont valószínűleg elkerült egy kellemetlen kudarcot azzal, hogy nem indult el a versenyben. A tapasztalat és az előzetes felmérések is azt mutatták, hogy itt nem tudnak nyerni. Ezért Magyar Péter két rossz közül választhatott: elindul és bezsebel egy kínos vereséget, vagy nem indul, így elkerüli a látványos bukást, de hallgathatja egy darabig, hogy megfutamodott a megmérettetés elől. Ő azt a stratégiát választotta, hogy kiterjesztette a bojkottot az összes várható időközire mondván, ők nem indulnak el csak akkor, ha országosan előrehozott választást tartanak. Ezzel a lépéssel tényleg elkerüli az esetleges látványos pofont, de közben egyre nyilvánvalóbbá teszi, hogy sem a társak kiválasztásában, sem a programban, sem a szervezettségben nem tartanak még ott, hogy vállalni merjenek egy nyílt küzdelmet. Ezzel együtt a Fidesz hibát követne el, ha azt hinné, hogy jelenleg is kétharmad közeli sikerre számíthat mindenhol. Magyar Péterék pedig akkor hibáznának, ha komolyan gondolnák, hogy a szerintük alacsony részvételi arány a kormányzópártok gyengülését jelzi. Lényegében a dombóvári voksolás azt mutatta meg, hogy változatlanul vezet a Fidesz, az egyetlen kihívója a Tisza, viszont a Mi Hazánk jelenléte az eddiginél jobban befolyásolhatja a végeredményt.

A dombóvári szavazást azonban úgy tűnik nem érintette az a hír, amely bombaként robbant január elején itthon: Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető minisztert tiltólistára helyezte az Egyesült Államok. E lépés szokatlanul barátságtalannak számít az USA távozó kormányzata részéről. Fontos itt aláhúzni a kormányzat szót, mivel a hazai jobboldali sajtó egy része a leköszönő nagykövet, David Pressman személyes bosszújának tekintette az ügyet. Az amerikai politikai rendszer működésével kapcsolatos tapasztalataim azt mutatják, hogy ez a helyzet félreértése.

Az ún. Magnyickij-törvényt 2012-ben fogadták el Amerikában és a korrupció, a pénzmosás és az emberijog-sértések elleni küzdelem fontos elemévé vált. Nevét arról az orosz Szergej Magnyickijról kapta, akit a Vlagyimir Putyin vezette ország elitjét érintő korrupció leleplezése miatt börtönöztek be, majd gyilkoltak meg. Mivel nem lehetett számítani rá, hogy tisztességes eljárásban felelősségre vonják a halálában bűnrészeseket, ezért alkották meg azt a jogi szabályozást, amely kifejezetten azon országok polgárai számára jelent szégyenlistát, ahol nincs esély egy bűncselekmény fair felderítésére és a bűnösök megbüntetésére. A különböző tengerentúli adminisztrációk elkötelezettségét mutatja e témában az, hogy még Barack Obama elnöksége idején 2016-ban bővítették, majd Donald Trump első elnöki periódusában 2017-ben kiterjesztették a használatát. Jelentőségét növeli, hogy azóta számos ország megalkotta a maga hasonló szabályozását, így például az Európai Unió is létrehozta a maga Magnyickij-törvényét. (Mivel Magyarország is az Unió tagja, így valójában mi is rendelkezünk ilyen szabályozással.)

Az Egyesült Államokban a pénzügyminiszter hozza meg a döntést a listára kerülésről, de előtte konzultálnia kell a külügy- és az igazságügyminiszterrel. Fel sem merülhet, hogy egy nagykövet személyes bosszúja, vagy sértettsége okán kerüljön ide valaki. Az elnök bármikor levehet róla bárkit, azonban a szenátus külügyi bizottságában a külügyminiszternek évente be kell számolnia a listát érintő változásokról. Aki ebben a névsorban szerepel, azt kitiltják az USA-ból és az ottani vagyonát befagyasztják. Semmilyen amerikai cég és magánember nem üzletelhet vele, nem amerikai szereplők pedig büntetésre számíthatnak az ilyen esetekben. A szégyenlistára kerülésről nyilvános, illetve titkosszolgálati információk alapján döntenek. Egyértelmű, hogy kiemelkedően barátságtalan és udvariatlan lépés egy leköszönő kormányzat részéről a hatalomátadás előtt két héttel ilyen döntést meghozni, viszont az is világos, hogy a végső igent hosszas vizsgálat és mérlegelés előzte meg. A cél valószínűleg az volt, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák az Orbán-kormányt és a Trump adminisztrációt is. Ez sikerült, hiszen

Szerinte ugyanis ez a példátlan lépés azt mutatja, hogy Rogán Antal jól végzi a dolgát. Amerikában és az Európai Unióban valószínűleg nem osztják ezt az álláspontot, így a szövetségeseinkkel fennálló konfliktusaink megint szaporodtak.

Tehát lesz mit beletenni abba a csomagba, amely meg fogja alapozni a magyar miniszterelnök által prognosztizált „aranykorszakot”. Hasznos lenne, ha ez valóra válna, hiszen már a korábbi írásaimban említettem, hogy Donald Trump győzelme végre elhozhatja azt az állapotot, ahol a magyar kormány normalizálhatja a kapcsolatainkat ez egyik legfontosabb szövetségesünkkel, az Amerikai Egyesült Államokkal. Trump sikere dominószerűen indította el a változások folyamatát, pedig még csak ma lép hivatalba. Az oroszok feladták Szíriát és bábjuk, Basar el-Asszad Moszkvába menekült, miközben a törökök által támogatott lázadók váratlanul elfoglalták az országot. A Hamász végre hajlandó belemenni a tűzszünetbe Izraellel, így talán végre kiszabadulhatnak a még életben lévő túszok. A rendezés felé kezd elmozdulni a közel-keleti konfliktus. Az orosz-ukrán fronton tovább folytatódik a véres küzdelem, de már mindenki a béke és a tűzszünet feltételeiről beszél. (És hogy mindez ne legyen elég, a leendő amerikai elnök néhány napja beszállt a kriptavaluta-üzletbe, és az általa kibocsátott kriptopénz értéke egy nap alatt 600 százalékkal nőtt. E meglepő hír jól mutatja, hogy nemcsak a politikai, hanem a gazdasági várakozások is felfokozottak vele kapcsolatban.)

A magyar kabinet vezetője szerint keddtől egy más nap kel majd fel a nyugati világ felett Trump elnök hivatalba lépése miatt. Orbán Viktor úgy látja, hogy a vereséget szenvedett amerikai demokraták ugyanúgy, mint 2016-ban, Trump első elnöksége idején most is átmenekülnek majd Európába, „bevackolják” magukat Brüsszelbe. Ezért az idei év legfontosabb külpolitikai célja a Soros-birodalom kiszorítása Európából. Ez a magyar kormány vezetőjének eltökélt szándéka, és itthon a tavasz erről fog szólni. Tehát a miniszterelnök ezt a két vezérfonalat kívánja követni az idei évben: egyrészt amerikai segítséggel dinamizálni a magyar gazdaságot, másrészt Magyar Pétert beleszorítani a „bukott demokraták brüsszeli ügynöke, ráadásul még áruló is“ szerepbe. A Tisza Párt vezetője pedig úgy tűnik, hogy egyrészt készül a kegyelmi botrány februári évfordulójára, másrészt az előrehozott választások – egyébként politikailag megalapozatlan – felvetése azt valószínűsíti, hogy tavasszal ő is a híveit megmozgató akciókkal kíván jelentkezni.

A döntő kérdés viszont továbbra is a magyar gazdaság helyzete lesz. Az adatok – például a fogyasztás lassú emelkedése, az újautó-eladások növekedése – apró elmozdulást jeleznek, de ez még távol áll a miniszterelnök által ígért „repülőrajttól”. Az általános közérzet, a magyar polgárok anyagi helyzete döntően befolyásolja majd a választások eredményét. Akárcsak Amerikában: a mozgósított szavazók hozzák a kötelező választókerületeket, de az eredmény a billegő körzetekben – a „csatatér  államokban” – alakul majd ki. Itt pedig azok a választók döntenek majd, akik érzékenyebbek az anyagi helyzetükre, nem elszánt hívők egyik oldalon sem, gyakran hatnak rájuk intellektuális és morális problémák, hangulati tényezők is. A feladat viszont változatlan, bármilyen köntösbe is csomagoljuk: végre normalizálni a viszonyt a szövetségeseinkkel – Amerikával és az Európai Unióval –, hozzájutni a minket megillető pénzekhez és lendületet adni a magyar gazdaságnak. Reméljük, hogy nekünk ezt hozza majd az az új nap, ami 21-én felvirrad.

A szerző a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője, jogász, liberális politikus, volt miniszter.

A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.

(Borítókép: Rogán Antal 2024. december 2-án. Fotó:  Tövissi Bence / Index)