Donald Trump célja minden bizonnyal nem csekélyebb, minthogy elnöksége alatt az Egyesült Államok kifejlessze az Általános Mesterséges Intelligenciát (AGI). Már a Stargate-projekt bejelentése előtt is megkérdőjelezhetetlen volt az Egyesült Államok dominanciája a globális AI-fejlesztésekben, most azonban feladta a leckét a versenytársaknak. Kína biztosan nem marad adós a válasszal.
Alig kezdődött el az év, Donald Trump máris ledobta az „AI-atombombát”. A Stargate nevű mesterséges intelligencia (MI) projekt célja az ország MI-infrastruktúrájának és vezető szerepének megerősítése a globális technológiai versenyben.
A Stargate felveti a kérdést, hogy milyen válasszal készülhet az Európai Unió és Kína az USA lépésére. Az MI globális vezető pozíciója a jövő technológiai versenyének kulcseleme: gazdasági, katonai és politikai dimenziókat egyaránt érint.
Az Európai Unió eddig megkésve és nem túl hatékonyan reagált az MI-fejlesztések globális versenyére. Az EU, úgy tűnik, inkább a szabályozásra koncentrál, mintsem a piacszerzésre. Az átlátható és etikus MI-keretrendszerek (pl. az „AI Act”) elfogadása ugyanakkor biztonságosabb és megbízhatóbb technológiákat biztosíthat. Az EU teljes kutatási és fejlesztési költései 2023-ban elérték a 400 milliárd dollárt, de az MI-hez kötött összeg csupán 15 százalék volt. Az EU-nak többet kellene MI-kutatásra fordítani, miközben tagállamainak MI-kutatásait centralizált finanszírozással (pl. Horizon Europe program) lenne érdemes összehangolni, hogy versenyképesek maradjanak az USA és Kína gigaprojektjeivel szemben.
Kína viszont már most is az USA legnagyobb versenytársa a mesterséges intelligencia terén. A következő stratégiák segíthetik Kínát a globális MI nagyhatalmi szerep elérésében:
A globális MI-nagyhatalom végső soron az lehet, akinek először sikerül elérni az Általános Mesterséges Intelligenciát (AGI). Donald Trump célja bizonyára nem kevesebb, amikor 500 milliárd dolláros AI-befektetésről beszél.
Az AGI olyan rendszert jelent, amely emberi szinten képes megoldani bármilyen intellektuális feladatot, és amely képes önmaga fejlesztésére is.
Az olyan gigaprojektek, mint a Stargate, hatalmas erőforrásokat biztosítanak a kutatás és fejlesztés számára. A Stargate projekt induló befektetése 100 milliárd dollár, amelyet az eljövendő években további 400 milliárd dollár követ. A finanszírozás nagy része magánszektorból érkezik, de jelentős részben támaszkodik nemzetközi partnerekre. A projekt keretében számos új adatközpont épül az Egyesült Államokban, amelyek közül az első texasi létesítmény már építés alatt áll. Az infrastruktúra magában foglalja az energiatakarékos adatfeldolgozási megoldásokat, nagy teljesítményű számítástechnikai rendszereket, valamint az MI fejlesztéséhez szükséges modellek támogatását. Cél, hogy 100 ezer új munkahelyet teremtsenek, különösen a technológia és mérnöki szektorokban.
Fontos látni, hogy az USA-ban 2022-ben a teljes R&D-költés meghaladta a 880 milliárd dollárt, amelyből csaknem 35 százalék irányult mesterséges intelligenciával kapcsolatos projektekre, miközben az amerikai MI-szakemberek száma bőven 350 ezer felett jár, ami kétszerese az összes európai szakemberének.
Az USA mellett szól, hogy képes vonzani a legjobb kutatókat és fejlesztőket a világ minden tájáról. A Stanford, az MIT és az amerikai egyetemek az MI-oktatás élén járnak, miközben a vezető technológiai vállalatok, a Google DeepMind, OpenAI és Meta, hatalmas befektetésekkel és kutatási kapacitásokkal dolgozik az AGI eléréséért.
Azonban Kínát sem szabad leírni. Kína dinamikusan fejlődő technológiai ökoszisztémája és állami támogatása erős alapokat teremt az AGI-kutatáshoz. Kína 2023-ban csaknem 260 milliárd amerikai dollárt fordított MI-fejlesztésekre, amelyben szerepeltek katonai és polgári projektek. Kína a világ egyik legnagyobb adatforrásával rendelkezik, amit hatékonyan használhat az MI-rendszerek fejlesztéséhez. Ráadásul az MI-kutatás kiemelt nemzeti prioritás, amelyhez jelentős állami források és stratégiai iránymutatás társul. Ha pedig a kínai állam valamibe beleássa magát és fő prioritássá teszi, akkor azzal számolni kell: nem véletlen, hogy az elektromosautó-forradalomban ma már ők viszik a prímet. Mindeközben Kína jelentős erőfeszítéseket tesz az AGI katonai alkalmazásainak fejlesztésére, ami gyorsíthatja az áttörést, technológiai exportjával pedig globális befolyását növeli, amely hozzájárulhat az AGI-kutatási kapacitások bővítéséhez.
Az AGI eléréséhez vezető verseny jelenleg az Egyesült Államok és Kína között zajlik, miközben az EU lemaradásban van. Az USA technológiai infrastruktúrájával és tehetségeivel, Kína pedig adatelőnyével és állami támogatásával van jobb helyzetben. Annyi biztos, hogy Kína nem nézi tétlenül a Stargate-projektet. De egyáltalán nem mindegy, ki éri el először az AGI-t, hiszen annak az országnak olyan mértékben erősödik meg a globális pozíciója, amibe ma még belegondolni is nehéz.
A szerző a Hiflylabs alapítója, igazgatóságának elnöke.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Németh Emília / Index)