Harcos, vagány szereplőnek ismerte meg a fiatalok Orbán-rendszerrel szemben álló része Magyar Pétert tavaly tavasszal. Olyannak, aki más, mint a többi. Aki őszinte. Aki kimondja, amit gondol. Aki nemcsak hirdeti a NER leváltását, de sokat és hatékonyan is tesz érte.
Amikor viszont a kormánytöbbség a parlament elé terjesztette a Pride betiltására irányuló Alaptörvény-módosítást, majd a gyülekezési jog módosítását, Magyar Péter harcossága elillant. Hol „gumicsontot” emlegetett, hol megkerülte a kérdést, hol meg azt mondta, hogy egy ilyen tiltás amúgy is alkotmányellenes lenne.
Csakhogy Magyar nem állt ki a Pride ez évi megtartása mellett. A kedd esti, Momentum által megszervezett tüntetésre nem is volt hajlandó elmenni. Vélhetően attól tartott, hogy ha egyértelműen kiáll a Pride mellett, akkor szavazókat veszít – a nagyra nőtt tábora jobboldali része (pl. az egykori mi hazánkos vagy fideszes szavazók) elpártolhat tőle, és lehetetlenné válik, hogy a mostani kormánypárti szavazótáborból újabb részeket nyerjen meg. Ezért inkább hallgat vagy olyan keveset beszél az LMBTQ-közösségről és a Pride-ról, amilyen keveset csak lehet. Ez a magatartás – minél több szavazót összegyűjteni minél több oldalról – már egy professzionális politikus sajátja.
Csakhogy amit Magyar Péter megmenthet a jobboldalon, feszültséget, értetlenséget válthat ki szavazótábora liberálisabb, fiatalosabb részén.
Azok a nagyvárosi fiatalok/középkorúak, akiket a Pride témája érdekel, akik a filmstreaming-szolgáltatásokon nőttek fel, továbbá azok a nyugati országokban élők és dolgozók, akikre Magyar számos alkalommal hivatkozott első országjárásakor, jobban hozzá vannak szokva a Pride felvonuláshoz és a melegjogok bővüléséhez. Több nyugat európai országban a homoszexuális személyek közötti házasság évek óta engedélyezett, a nagyvállalatok pedig fontosnak tartják a sokszínűség fenntartását és a nemi alapú diszkrimináció tilalmát. (Habár Trump hatalomba való visszatérése óta tapasztalható némi visszafordulat a diverzitás terén, de itt most a nyugat-európai országokban élő magyarok számára releváns folyamatokra gondolok.)
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a nyugati magyarok mindegyike támogatja az LMBTQ-közösséget, de vélhetően fogékonyabbak a másság elfogadására, hiszen ezzel a gyakorlattal vannak körülvéve. Ők kormánykritikusabbak is, nem véletlen, hogy tavaly a Tisza elnöke több alkalommal is beszélt arról, hogy a következő országgyűlési választások idején nagyon számít az ő számottevő részvételükre.
A nyugati magyarok szavazni hajlandó része (ez egyelőre a kisebbség) és a Magyarországon aktívan politizáló fiatalok jelentős része keményen Fidesz-ellenes és radikálisabb. Több külföldi Tisza-sziget – túllépve a párt óvatoskodó állásfoglalásán – egyértelműen elítélte a gyülekezési jog LMBTQ-közösséget ért szigorítását. „Mi, az alábbi nemzetközi Tisza-szigetek, kiállunk a gyülekezési jog fideszes korlátozása ellen demonstrálókkal. Lélekben veletek vagyunk!” – szó szerint ez olvasható a Talpra Magyarok! – Tisza Nemzetközi Közössége Facebook-felületén. A felhíváshoz csatlakozott a Walesi Bárdok Tisza Sziget Bristol és Dél-Wales UK, Szabadság híd TISZA Sziget Stockholm, Szent-Györgyi Albert TISZA Sziget München és mások.
Tehát A Tisza Párt elnökének Pride-hoz fűződő viszonyulása máris okozott némi zavart a szavazótáborban.
Az sem volt szerencsés, hogy Magyar Péter – ahogy erről az Index beszámolt – éppen a Pride parlament általi betiltásának napján posztolt fényképet új barátnőjéről, több támogatója kifogásolta, hogy eközben a Tisza elnöke nem tiltakozott az Országgyűlés döntése ellen.
És, hogy a probléma kellően komoly legyen, kiderült: Magyar Péteren kívül is van élet az ellenzéki oldalon, más is képes látható tömeget összegyűjteni. Igaz, a témaválasztás és az időpont most szerencsésnek bizonyult, ráadásul az ellenzéki szavazók körében ismert Hadházy Ákos is felszólalt. Vélhetően az ügy maga, és nem a haldokló Momentum csábított több ezer embert a Kossuth térre.
Mégis, magam is láttam a helyszínen, hogy a tömeg nagy része fiatalokból és középkorúakból állt, és ők bizony nem Magyar hívására mentek az utcára. Látszott, nekik nagyon is tetszettek a „Nem hagyjuk!” és más keményebb rigmusok, mondatok. Ők immáron nem Magyar Péter-i mismásolásra vágynak, hanem a kormányt a Pride ügyében meghátrálásra kényszerítő akciókra (a tüntetés végén nem mentek egyből haza, hanem pár órára lezárták a Margit hidat).
Magyar Péter érezhette, hogy valami meginoghatott a közte és a fiatalabb szavazói közötti eddig nagyon jó kapcsolatban,
ezért szerda reggel részletesebb posztban magyarázta meg a Pride-al kapcsolatos álláspontját. Ellenezte az gyülekezési jog szigorítását, és az elvett szabadságjogok visszaadását ígérte meg győzelme esetére – szó szerint azonban nem ígérte meg, hogy a gyülekezési jogot úgy fogja liberalizálni egy Tisza-többség az Országgyűlésben, hogy a Pride-ot ismét szabadon meg lehessen tartani.
Az óellenzéki módszerek (legyenek akár füstgránátok, akár konfrontáció a rendőrséggel) csak és kizárólag Orbánék hatalomban tartását szolgálják. Sem a rabszolgatörvénynél, sem a választási vagy egyéb jogszabályok módosításánál nem értek el semmilyen eredményt, sőt a hatalmat erősítették, és aztán néhány hét alatt elhaltak
– írta még Magyar Péter, és ez a megfogalmazás nem biztos, hogy jólesett azoknak a fiatal tüntetőknek, akik egy időre – a rendőrség felszólításával is dacolva – a Margit hídon maradtak, és készek újabb hídfoglalásokra.
Magyar Péter óvatoskodik, és próbára teszi szavazói lojalitását.
A szerző politikai elemző.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját.
(Borítókép: Magyar Péter 2025. március 15-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)