Viccesnek kéne most lenni, de nem lehet, mert komoly a téma.

Hibázott az Index, nagyobbat, mint Szekeres Imre egyéni rekordja gerelyhajításban.

Az történt, hogy a kiadóvállalat büntetőfeljelentést is meglebegtető ügyvédi felszólítást küldött két kisebb hazai weboldal fenntartójának, akiket a pokol villámaival fenyegettünk, ha nem szedik le az oldalukról azt a két kis szöveges fájlt, amelyek segítségével a júzerek behangolhatják a Firefox böngésző hirdetésblokkoló funkcióját. Az egyik érintett azonnal kirakta a levelet a blogjába, a téma pedig - bebizonyítva, hogy a magyar internetezők sokan vannak, és jól csinálják - órák alatt bejárta a hazai netet. Ha nem jártunk volna egyházi iskolába, azt is ki mernénk mondani, hogy futótűzként terjedve.

Essünk túl rajta hamar: ez az eljárás óriási hiba volt, amiért egyfelől elnézést kérünk, másfelől ezúton is jelezzük, hogy nem indítunk pereket az érintettek ellen. Vagyis misszió visszavonva. Másképp fogalmazva: döntő részben az Önök kattintásainak a jóvoltából elértük a jó nagy és jó hülye vállalat státuszát. Közös a felelősség, úgyhogy ne vihogjanak!

Azt is fontos viszont pár bekezdésben elmagyarázni, hogy ha egy pillanatig úgy is látszott volna, mi mégsem amolyan a csillogócsizmás-lovaglóostoros-dobermannos náci fazonok vagyunk, az eset ugyanis egy létező, nekünk és Önöknek is égető probléma rossz megoldása volt.

Az Index azért lehet független, saját tartalmat gyártó hír- + szórakoztató oldal most már nyolc éve, mert hirdetések vannak rajta. Ezeknek a bevételei teszik lehetővé, hogy ne a Köztársaság téren meg a Szentkirályi utcában átvett nejlonzacskók tartalmából éljünk, hanem a piaci szereplők tejeljenek, Önök pedig befolyásolásmentes, őszinte, kőkemény rocktartalmat kapjanak a retinájukra. Hiába utálják sokan az információk közé, fölé és mellé tapasztott reklámokat, ezek nélkül nem jönne létre tartalom, ami egyfelől az igazi függetlenséget jelenti, másfelől nagyságrendekkel unalmasabb, mint fasza cikkeket olvasni, nem is beszélve a videókról. Egyébként pedig a hirdetés mint olyan nem is feltétlenül hülyeség, ha jól csinálják.

Mi is pontosan éreztük persze, hogy meg kell találni az egyensúlyt az elkerülhetetlen hirdetések mennyiségében és kinézetében, mert egy öt helyen villogó, felpattanó ablakoktól és reklámanimációktól zsizsegő oldalt az az öntudatos kapitalista sem olvas szívesen, aki amúgy belátja a hirdetés mint műfaj szükségességét. Talán nem hangsúlyoztuk eléggé az elmúlt hetekben, de az Index kinézetének megújításakor pontosan ez volt az egyik legfontosabb szempont, mármint a szemkifolyatós hirdetések visszaszorítása, ami, jegyezzük meg, a hirdetőknek is hasznos, hiszen visszafogottabb környezetben a kevesebb reklám sokkal nagyobb hangsúlyt kap. Aljas kapitalisták vagyunk tehát, de tegye föl a Bon Jovi-s pendrájvját, aki nem. Aljas kapitalistaként mégis öncsonkításba fogtunk, és az új dizájnban jelentősen csökkentettük az egy oldalra jutó hirdetések számát. Tényleg csakis azért, hogy az olvasóknak jó legyen. Logikus volt, hogy ezt a pozitív folyamatot egy hatalmas öntökönszúrással zárjuk le.

Szóval mindenki elemi meglepetésére a reklámokból élünk, ezért húsba vágóan érinti a céget, hogy nem kis számú olvasó hirdetések nélkül olvas minket. Ez világjelenség, ki így, ki úgy próbál megküzdeni a drámával, lásd például a Mozilla elleni pert. Valami viszont azt súgja, hogy az olvasóbarátabb reklámok és szöveges hirdetések behozatala normálisabb megoldás, mint az internetezők fenyegetése, úgyhogy ezennel a Szerkesztőségi Sutba hajítjuk a Lamperth Mónika sziluettjével díszített gumibotot, és a jövőben megpróbálunk ezen a szofisztikáltabb ösvényen haladni. Azaz rádöbbenteni a hirdetőket arra, hogy nekik is az a jó, ha nem durran a reklámbomba.

Mit mondhatnánk még? Mi bénák voltunk, de próbáljuk helyrehozni, viszonzásul legyen Ön is jó fej. Például úgy, hogy ha a reklámjaink nem szemsértőek, hagyja őket békén, arra gondolva, hogy abból készül az a remek cikk Fekete Pákó inszeminátorának szomszédjáról. Különben ülhetünk együtt egy nagy, üres, fehér oldal közepén, lógó fejjel és egy tegnapelőtti Népszavával.