Megjelent az európai drogmonitorozó intézet (EMCDDA) éves jelentése. A legtöbb ezzel kapcsolatos magyarországi sajtóhíradás azt emelte ki, hogy „hátul állunk” a drogfogyasztásban, a magyar viszonylag keveset drogozik. Nincs itt kérem semmi probléma, lehet napirendre térni és tovább kortyolni a legális reggeli drogot, a kávét. Pedig ez a nyugalom – hamis nyugalom. Valójában okunk van az aggodalomra.
A jelentés táblázataiból valóban kiderül, hogy az európai átlaghoz képest nálunk jóval kevesebben szívnak marihuánát és kevesebben szúrnak heroint, mint a hanyatló Nyugaton. Magyarországon azonban 2007 óta nem készült megfelelő módszertannal felmérés a felnőtt lakosság drogfogyasztási szokásairól. Valószínűleg ez a hír már önmagában is okot adhat némi kényelmetlen fészkelődésre, ugye? A mostani adatok egy 2013-as vizsgálat adatain alapszanak, amellyel kapcsolatban maguk a kutatók figyelmeztettek arra, hogy akár jelentősen torzíthatja a valóságot. Nyolc év óta (!) először idén márciusban végezték az első olyan vizsgálatot, amely megnyugtató adatokkal szolgál a valós drogfogyasztási trendekről. Az adatok publikálására azonban még legalább őszig kell várnunk. De ha a 2013-as adatok nézzük, azok is igen aggasztó trendeket tükröznek. Azt mutatják, hogy
2007 és 2013 között mintegy 50%-al nőtt az illegális szereket kipróbálók aránya Magyarországon.
Ha ehhez hozzávesszük e szerek első kipróbálásának életkorát, akkor azt látjuk, hogy egyre fiatalabban kísérleteznek a magyarok a drogokkal. Lehet, hogy a felnőtt lakosság körében mért drogfogyasztási értékek tekintetében az európai átlaghoz képest még mindig lemaradunk a nyugati országoktól – de náluk már a 60-as évek óta tömeges a drogfogyasztás, nálunk pedig csupán 25 éve jelentkezett tömeges formában. A növekedés tehát nálunk jóval jelentősebb, különösen, ha a fiatal generációkat nézzük.
A középiskolásokra vonatkozó vizsgálatok (pl. az ESPAD legutóbbi, 2011-es felmérése) azt mutatják, hogy a magyar fiatalok az európai átlagnál magasabb arányban fogyasztanak illegális szereket, így kannabiszt is. Míg Európában átlagosan a 16 éves diákok 29%-a vélte úgy, hogy a kannabisz könnyen beszerezhető, Magyarországon a 35%-a. A marihuánát kipróbáló 16 évesek aránya Európában átlagosan 17%, Magyarországon 19%.
Ezekkel az adatokkal azonban még mindig csupán a probléma felszínét karcoljuk. Vajon valóban a kannabisz-szívás okozza a legtöbb problémát az európai társadalmaknak? Nem éppen, és itt említhetném az alkoholfogyasztást, ami jóval nagyobb károkat okoz. De említhetném azokat az új gyógynövénybe áztatott szintetikus szereket is, amelyeket „biofűként” és „herbálként” fogyasztanak a fiatalok. Mind a 2013-as felnőtt lakossági vizsgálat, mind a rendőrségi lefoglalási adatok szerint
a szintetikus füvek elterjedtsége európai összehasonlításban is igen magas Magyarországon.
Márpedig ezek a drogok egyre nagyobb arányban vezetnek kórházi beutalásokhoz (hogy miért veszélyesebb a szintetikus fű mint a természetes, arról itt írtam). Hollandiában, ahol a természetes kannabisz fogyasztóit nem üldözik, elenyésző a szintetikus füvek elterjedtsége.
Önmagában jó hírnek tekinthető, hogy a heroin fogyasztása Magyarországon fokozatosan visszaszorult az elmúlt 15 évben, és jelenleg már elszigeteltnek mondható. Azonban ettől sajnos nem lett kevesebb intravénás droghasználó. A hagyományos heroin- és amfetamin-injektálás helyét Magyarországon az új szintetikus drogok injektálása vette át. Ezek a szerek pedig jelenleg a szakemberek egybehangzó véleménye szerint összességében jóval súlyosabb kárt okoznak, mint a heroin. Az új szintetikus szerek hasonlóan masszív injektáló fogyasztására alig akad példa más európai országban.
A heroint naponta 3-4-szer, az új szereket akár naponta 15-ször is beszúrják maguknak a függők. Ez növeli a fertőzések kockázatát. A most megjelent európai drogjelentés még a 2013-as adatokon alapszik, azonban az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb adatai szerint 2011 és 2014 között közel duplájára nőtt a hepatitis C fertőzött drogfogyasztók aránya Magyarországon. Míg a heroinfogyasztó békésen sztondulgatott, addig az új szintetikus drogok fogyasztói gyakran paranoid állapotba pörgetik fel magukat és pszichiátrai kezelésre szorulnak. Míg a heroinfüggőséget lehetett hatékony gyógyszerekkel kezelni (pl. metadon terápia), addig az új szintetikus szereknél nincsen hasonló módszer. A opiát-túladagolások száma csökkent, azonban európai szinten is magas az új szintetikus drogok által okozott túladagolásos halálesetek száma (14 eset 2013-ban).
Sajnos keveset foglalkoznak az EU jelentésének azon részével, amely a bizonyítékokon alapuló megoldásokról szól. Magyarország ebben a tekintetben jóval rosszabbul teljesít, mint az átlag. A növekvő kezelési igény ellenére európai szinten is kevés drogfogyasztó jut ellátáshoz. Még a két legnagyobb tűcsere program bezárása előtti adatok szerint is jóval kevesebb steril tűt osztottunk ki, mint a legtöbb európai országban.
Idén először az EU drogmonitorozó intézete az éves jelentéshez részletes elemzést csatolt az ellenőrzött drogfogyasztói szobákról, amelyek hazai bevezetését a Szoba a Nyolcban kampányban mi javasoltuk először a döntéshozóknak. Az EMCDDA oldalán közétett bizonyítékok szerint az ilyen helyiségek hatékonyan csökkentik az utcai drogfogyasztást, a fertőzéseket és a haláleseteket. A legutóbb Dánia kormánya tette közzé a drogfogyasztói szobák 2012-es bevezetése óta felgyűlt pozitív tapasztalatait: 301 megelőzött túladagolásos haláleset, 354 józanságot választó fogyasztó, 80%-al kevesebb eldobált fecskendő az utcákon.
Az injektáló drogfogyasztás, és a nyomában járó betegség és halál azokban az európai országokban nőtt a legjobban, ahol a nyomor és a társadalmi kirekesztettség mutatói a leginkább romlottak.
Így például Görögországban, Bulgáriában, Romániában és Magyarországon. Ha a nyomor szülte drogfüggőségben továbbra is kizárólag rendészeti problémát vagyunk hajlandóak látni, nem fogunk tudni ezen a helyzeten változtatni.
A szerző a TASZ munkatársa.