Romantikus kirándulásra viszed a párodat Párizsba, és egy csodás vacsora meg néhány pohár finom francia vörösbort követően az éjszakai Eiffel-torony előtt szelfiztek. A képet megosztod a Facebook oldaladon a barátaiddal vagy az Instagramon. És közben eszedbe sem jut, hogy ezzel esetleg törvényt sértesz, és akár súlyos büntetésre is számíthatsz. Nonszensz. Ugyanakkor ehhez hasonló, teljesen megalapozatlan pletykák terjednek az Európai Parlament tervezett jelentése miatt. A szerzői jogokra vonatkozó dokumentum ugyanis érinti a közterületen álló műalkotások vagy épületek fotózását.
A digitális képalkotó technológiák széleskörű elterjedésének köszönhetően a fotózás és videózás már évekkel ezelőtt tömeges hobbivá vált az egész világon. Természetes tehát, hogy az ezt érintő szabályok bármilyen módosítása, átalakítása vagy ezzel kapcsolatos bármilyen terv széles körű vitát provokál.
Jelenleg ebben a kérdésben nem egységes az európai uniós szabályozás. Bizonyos országokban szigorúbb rendelkezések vannak érvényben, míg másokban a rendszer sokkal megengedőbb. Hazánk ez utóbbiak közé tartozik. Nálunk akár kereskedelmi céllal (pl. képeslapok, naptárak) is felhasználhatók közterületi műalkotásokról – szobrokról, építészeti alkotásokról – készült fotók előzetes engedély, illetve az alkotóknak fizetett szerzői jogdíj nélkül. Nyugat-Európa több országában, a Balti államokban vagy a Benelux államokban azonban az ilyen tartalmú fotók kereskedelmi célú felhasználása előzetes engedélyhez kötött, ám a magáncélú felhasználás itt is szabad.
A tervezett jelentés kapcsán hazánkban, illetve a hozzánk hasonlóan megengedőbb rendszerrel rendelkező államokban sincs ok aggodalomra. A tervek szerint nem lesz szükség további jogharmonizációra, minden állam használhatja a jelenleg érvényben lévő, jól működő rendelkezéseit.
Sokakban felmerülhet a kérdés, vajon továbbra is megoszthatjuk majd a fotóinkat a közösségi médiában? A válasz megnyugtató, a közösségi média felületein továbbra is megoszthatjuk a fotóinkat barátainkkal, ismerőseinkkel. A jelentéstervekben szó sincs arról, hogy bárkinek is le kellene vennie a képeit. Csupán arról van szó, hogy a fotók vagy videók kereskedelmi célú felhasználása (pl. képeslapok készítése, képsorok beágyazása videós hirdetésekbe) során kellene engedélyt kérni a művészektől (szobrászoktól, építészektől, street art művészektől).
Külön kérdéskör a dokumentumfotósok és dokumentumfilmesek munkája. A viták során szintén előkerült, hogy ők továbbra is könnyedén használhatják-e majd a fotókat, videókat. A válasz ebben az esetben is pozitív. A jelentéstervezet szerint nem szükséges változtatni a jelenlegi szabályokon. A szigorúbb rendelkezéseket alkalmazó államokban is léteznek kivételek az engedélyezési mechanizmusok alól annak érdekében, hogy megkönnyítsék egyes nem kereskedelmi célú, például dokumentarista felhasználásokat.
A jelentéstervezet témája kellően ijesztő, a róla szóló cikkek címe pedig kellően kattintós ahhoz, hogy az információk pillanatok alatt bejárják az online médiát. Azonban a tények azt mutatják, jelenlegi szabályainkkal a megengedőbb államok közé tartozunk, és az európai uniós tervezet szerint semmi okunk ezen változtatni.