Április 14-én az Indexen megjelent egy cikk a hazai via ferrata útvonalak fejlesztéséről, ami számos ténybeli tévedést tartalmaz. A szerzője néhány hete beszélt velem telefonon a hegyi vezetők rendezetlen helyzetéről, akkor került szóba mellékesen a vasalt utak fejlesztése is. Azóta sok további „információt” szerzett a témában, de többet nem keresett. Ha felhívott volna, akkor számos félelmet és félreértést eloszlathattam volna. A cikk hangvételét már csak azért sem értem, mert a telefonbeszélgetésünkből és az írás bizonyos részeiből kiderül, hogy a természetjárás, ezen belül a mászás feltételeinek javításáról, alapvetően hasonlóan gondolkodunk.

1. A cím szerint: „Védett területeket alakítana kalandparkká a kormány.” Később: „A kormány keresztültrappol az eddig szentnek tekintett természetvédelmi alapelveken.” A cím és a másik mondat hangzatos, de nem igaz. Via ferratákat csak olyan helyen lehet építeni, ahol a szükséges természetvédelmi engedélyek rendelkezésre állnak. Ez nem változik a jövőben sem: amit a nemzeti parkok nem támogatnak, azt nem lehet kialakítani. A cikk végén a szerző maga cáfolja a címet, amikor azt idézi: „a via ferrata építésére jelentkezőknek a feladata a nemzeti parkokkal tárgyalni.” Az engedélyeket tehát nem a kormánybiztosságnak, hanem pontosan ugyanúgy, mint eddig, a via ferrata építőjének kell beszerezni.
2. „Felülről találták ki, mire van szüksége a természetjárásnak.” Magyarországon három helyen: Cseszneken, Tatabányán és a Cuha völgyében működnek via ferrata utak. Az érdeklődés hatalmas, hétvégén gyakran sorban állnak az emberek, hogy mászhassanak. Aki járt Cseszneken szombat-vasárnap, tudja, miről beszélek. A magyarországi vasalt utak teljesítése nagyon sok embernek okoz örömet, mint ahogy a szintén Indexes újságíró Tenczer Gábor videofilmjéből is kiderül, aki úgy sejtem, teljesen más véleménnyel van erről a kérdésről, mint kollégája. Kinevezésem után nem sokkal először Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója vetette fel nekem, hogy további vasalt utak építését kellene támogatni, később önkormányzatoktól is érkezett jelzés (pl.: Füzér, Várpalota), hogy szeretnének ilyet építeni, és örömmel vennék a támogatást. Majd Leél-Őssy Szabolcs is megkeresett a Gellért-hegyi via ferrata tervével. Lehet, hogy vannak hegymászók, akiknek nem tetszenek a vasalt utak, de azt, hogy erre komoly igény van, nem lehet vitatni. Ha lehet, meg kell teremteni ennek feltételeit a Pilisben, Börzsönyben, Mátrában, Bükkben, Mecsekben.
3. „A Kovács testvérpár mutatta be a via ferratákat Révész Máriusznak, akinek megtetszett az ötlet.” Ez jól hangzik, de nem igaz! Pont fordítva történt. Amikor elkezdtünk komolyabban gondolkodni a vasalt utak támogatásán, munkatársaim nyomozták ki Kovács Tamás elérhetőségét (a testvérét nem ismerem), meghívtuk a kormánybiztosságra, és ott beszéltünk először arról, hogyan kellene és lehetne ezek építését támogatni. Természetes, hogy őt kerestük meg, hiszen az összes magyarországi utat ők építették. Akkor kértem meg, hogy tegyen javaslatot arra, mekkora összegből lehet értelmes, érzékelhető fejlesztéseket létrehozni, és tegyen javaslatot a szóba jöhető helyszínekre. Tamás sok helyszínt végigjárt, de ahol a nemzeti park természetvédelmi okokból elzárkózott, azok a helyszínek nem is kerültek fel a listájára. Miután munkatársaimmal eldöntöttük, hogy az eredetileg gondoltnál jóval nagyobb szabású, egész országot átfogó, több éves fejlesztést kívánunk megvalósítani, úgy gondoltuk, ezt már nem lehet egy személyre építeni.
4. Az idei évben a vasalt utak fejlesztésére szánt 300 millió forint nagysága miatt mindenképpen szerettem volna, ha mások is megjelennek az építések során, verseny alakul ki, de mégis biztosított a megfelelő szakmai színvonal. Ezért kerestük meg a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetséget, hogy segítsen a helyszínek kiválasztásában és lebonyolításában „Az MHSSZ-t megosztotta a kérdés.” A vita után a közgyűlés 16 igen; 3 tartózkodás mellett támogatta azt az elképzelést, hogy a szövetség részt vegyen a program lebonyolításában.
5. „A via ferratákat mindenütt a világon több száz méteres sziklákra építik, Magyarország sziklái nem alkalmasak ilyesmire.” Ez így nem igaz. Ha a via ferratákra rákeresünk a neten, akkor elsők között egy Bécsi-erdőben szervezett túrát dob ki, amihez magyar túravezetőket ajánl. Mi értelme van a kezdő via ferratázókat Bécs mellé űzni, amikor ezeket a feltételeket mi is ki tudjuk alakítani? Hasonló a vita, mint a sípályáknál. Ott is lehet mondani, hogy Mátraszentistván és Eplény értelmezhetetlen az alpesi pályákhoz képest, de hétvégenként mégis hatalmas tömegek síelnek ott.
6. A cikk állításával ellentétben, szerintem, emiatt nincs valódi ellentét a hegymászók és a via ferratázók között, sőt! Az MHSSZ nyilván nem fog olyan helyszíneket, útvonalakat javasolni, amelyek sértik a sziklamászók érdekeit. A szervezet elnök asszonyával arról is megállapodtunk, hogy amennyiben az épülő vasalt út mellett mászó út is található, akkor ennek felújítását is lehet finanszírozni a forrásból. Arra a kérdésére, hogy lehetséges-e a sziklamászó útvonalak fejlesztését támogatni, jeleztem, hogy az ez évi forrást nem erre szántuk, de a jövőben lesz még forrásunk, akkor beszélhetünk róla. Így éppen az aktív Magyarország kormánybiztosság munkája és vasalt utas támogatása nyomán nyílik meg a lehetőség a hegy- és sziklamászás támogatására is. A sorrendet mégis azért tartom helyesnek, mert a sziklamászás egy szűkebb csoportot érint, a vasalt utakkal pedig szinte mindenkit meg lehet szólítani. Ezt egyébként a cikk is írja: „a via ferratát kimondottan nagyobb csoportok, tömegek általi használatra tervezték, ami jóval kisebb technikai és fizikai felkészülést igényel, mint a sziklamászás.” Nekem az a feladatom, hogy minél több embernek teremtsem meg az aktív kikapcsolódás feltételeit. Meggyőződésem, ha többen via ferratáznak, akkor közülük lesz, akinek ez nem lesz elég, és többen fognak sziklát is mászni. Így a mászósport is profitál a via ferrata utak kialakításából.
7. „Vannak olyan helyszínek, amelyek csupán azért nem sziklamászó helyek, mert azt a természetvédelem tiltotta, most pedig megnyitják a via ferratáknak. A bükki Bélkövön eddig tiltották a mászást, de most arról hallani, hogy oda via ferratát terveznek.” A Bükki Nemzeti Park a korai szegfű megtelepedése miatt elzárkózott ott a vasalt út építésétől, így ott most biztos nem fog épülni. (Én egyébként abszurdnak tartom, hogy egy olyan területen, ahol csak azért nem bányásznak ma, mert csődbe ment a cég, nem lehet sziklát mászni, vagy via ferratázni, de ez már egy másik vita.)
8. A cikk hosszan bizonygatja, hogy a via ferratázás nagyobb környezeti terhelést jelent a sziklamászásnál. Ez messze nem ilyen egyértelmű. A vasalt út esetében a mászó az acélkábel kb. másfél méteres sávján belül tud közlekedni, míg a sziklamászók sokkal szabadabban tudnak mozogni, és gyakran használnak szögeket, ékeket, friendeket. Egy vasalt úttal el lehet kerülni egy védett növényi társulást, a mászóknál ez nem működik.
9. „Az egyesületek bizalmatlanok, mert szokásjog, jogszabályban nem rögzített megállapodások alapján gondozzák a hozzájuk tartozó falakat, és a felülről irányított hazai rendszerben az állam jóindulatától függ, hogy elveszik-e az egyesületektől az addig kezelt területeket.” Hangulatkeltésnek jó, valójában semmi köze a via ferraták építéséhez, és az állam központilag nem foglalkozott az egyesületi sziklamászó falakkal, senkitől nem vettek el kormányzati döntés alapján ilyen területet. Olyan viszont gyakran előfordul, hogy természetvédelmi okokra hivatkozva lehetetlenné teszik egy terület szabadidős használatát. Ez van, amikor jogos, és van, amikor erősen megkérdőjelezhető. (Pl.: Bélkő.) De ez nem csak a sziklamászók problémája. Ezért nem sikerült eddig kialakítani olyan erdei kerékpáros pályákat, mint ami pl. Ausztriában, Csehországban, Szlovéniában természetes, ezért probléma a sípályák kaszálása vagy a hóágyúzás, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Ezen a területen én biztos nem vagyok ellenség, mindig a bölcs kompromisszum megtalálására törekszem a természetvédelem és a természet közcélú használata között, és mélyen egyetértek azzal, hogy érdemes lenne hosszútávra, írásban rendezni a viszonyokat.
10. „A szervezés alatt derült ki, hogy néhányan már megkezdték a szervezést, hogy via ferrata utat építsenek a Gellért hegyre.” és „Révész Máriusz elismerte, hogy a terv élvezi a kormány támogatását.” A Gellért-hegyi via ferrata terve nem a szervezés alatt derült ki, hiszen már a program beindítása előtt jóval, többször is nyilatkoztam erről, például a Turista Magazin 2018. áprilisi számában. Ebben szó szerint a következőket mondtam: „Ez fantasztikus, turisták által kedvelt attrakciója lehetne a fővárosnak, óriási reklámot jelentene a vasalt utaknak, hiszen pillanatokon belül mindenki megtanulná, hogy mi is az a via ferrata. Ez a terület a Fővárosi Önkormányzaté. A döntés az ő kezükben lesz. Első körbe el kell végezni a környezetvédelmi hatástanulmányokat, mert ilyen fejlesztéseket csak úgy lehet megvalósítani, ha a természetvédelmi szempontokra is figyelünk.” Amikor a hegymászó szövetség vezetőivel először leültünk beszélni, akkor is tisztáztuk, hogy ez nem része a programnak.
11. A Gellért-hegyre tervezett via ferrata alapjaiban különbözik a többitől, ezért mindig is külön kezeltük. A többi vasalt útnál alapvető, hogy akinek van felszerelése, az szabadon és ingyen használhatja azokat. Ezt viszont egy városi fizetős turisztikai attrakciónak tervezik. Ezért a szabadon használható útvonalak esetében 90, itt legfeljebb a sípályák támogatásához hasonlóan 20-30 százalékos támogatásban gondolkodunk, abban az esetben, ha meglesznek a szükséges engedélyek. Én nem voltam biztos abban, hogy a Gellért-hegyre a természetvédelmi engedélyt a tervezők be tudják szerezni, de kb. 2 hete jártak nálam Leél-Őssy Szabolcsék, azzal, hogy sikerült. A bejárások és a környezetvédelmi hatástanulmány alapján, a nemzeti park igénye és a természetvédelem érdekei szerint módosítaniuk kellett a tervezett útvonalon, de megkapták a hozzájárulást. A Gellért-hegyi vasalt út építése azonban még jó ideig biztos nem fog megkezdődni. Még rengeteg további engedély, egyeztetés szükséges a működtetésről, fizetési feltételekről és egyéb részletekről a Fővárosi Önkormányzattal. Szerintem Budapestnek egy egyedülálló turisztikai attrakciója lehetne az Erzsébet híddal szemben a Gellért-hegyi via ferrata.

Magyarországon 2010 óta szemléletváltás történt a természetjárás területén. Az erdészetek és a nemzeti parkok sokkal hangsúlyosabban foglalkoznak ezzel, újrafestették a turistautakat, megújultak a turistaházak, erdei iskolák, több mint 40 új kilátó épült. Kormánybiztosi kinevezésem azt a célt szolgálta, hogy további, az emberek aktívabb életmódját segítő elképzelések is nagyobb figyelmet kapjanak. Ezért kezdtünk foglalkozni a vízitúra-megállóhelyek fejlesztésével, az erdei és hegyi kerékpáros utakkal, a sípályákkal. Az egyik legfontosabb célcsoportnak a gyerekeket és a fiatalokat tartom, számukra indítottuk el a gyalogos, a vízi és a kerékpáros vándortábor programunkat. Meggyőződésem, hogy természetvédő, természet szerető társadalmat csak aktív természetjáró emberekre támaszkodva lehet kialakítani.

Ennek a programnak része a vasalt utak építése is, amire komoly igény van Magyarországon. Jó lenne, ha az ország észak-keleti és a dél-nyugati részén is ki tudnánk építeni ilyen útvonalakat. Az Aktív Magyarország kormánybiztosság ehhez támogatást biztosít. Ennek folyósítás-előkészítését, a helyszínek kiválasztását a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetségre bíztam, aki ezért a nem kis munkáért természetesen anyagi díjazásban is részesül. Hogyan lehetne ezt átláthatóbban, a szakmai szempontokat erősebben érvényesítve intézni? Mivel a szövetség tesz javaslatokat az útvonalakra, nyilvánvalóan nem fognak sérülni a hegymászók érdekei. Sőt, bízom benne, hogy ez csak a közös munkánk kezdete lesz, és el tudunk indítani egy értelmes programot a magyarországi mászóútvonalak rendbetételére is. Az útvonalak engedélyezése pontosan ugyanúgy fog történni, mint eddig, a természetvédelem szempontjai nem sérülhetnek. Meggyőződésem, ha a tervezett vasalt utak felépülnek, és emiatt többen járnak majd a szabadba túrázni, akkor Magyarország egy élhetőbb ország lesz, ahol az emberek kicsit boldogabban, egészségesebben élhetnek.

A szerző az aktív Magyarországért felelős kormánybiztos. 

(Borítókép:  Mohai Balázs / MTI)