Húsz éve méri évről évre a bizalom alakulását világszerte az Edelman nevű amerikai cég. Méréseik szerint 2018-2020 között 9 százalékponttal, 74%-ra nőtt azok aránya, akik a cégvezetőktől várják, hogy a társadalmi szempontból fontos változások élére álljanak, azaz ne várják meg, amíg a jogszabályi változások kényszerítik lépésekre őket.
Szükség van arra, hogy saját hatáskörükben cégek és cégvezetők Magyarországon is megfeleljenek ennek az elvárásnak - néhány száz cég és cégvezető már elkezdte, de több ezerre van szükség ahhoz, hogy a pozitív változást milliók érezhessék. Nőnapon, és minden nap - a nők és férfiak ugyanolyan lehetőségeiért, és minden kisebbségi csoporttal szembeni diszkrimináció megszüntetéséért. Amikor csak lehet, és együttes erővel.
Az Edelman 2019-es kutatása szerint ezek azok a területek, ahol az emberek szerint a cégvezetők képesek pozitív változásokat hozni, sorrendben a következők: fizetéskülönbség (65%), előítéletek és diszkrimináció (64%), felkészítés a jövő munkaköreire (64%), környezetre gyakorolt hatás (56%), személyes adatok védelme (5 5%).
A nőnap lehet egy jó alkalom, de nem az egyetlen alkalom arra, hogy megnézzük, hogy állunk Magyarországon a nők és férfiak közötti ugyanolyan munkahelyi lehetőségek és esélyek frontján. A súlyos és negatív adatokat ma már talán mindenki ismeri a bérszakadékról, üvegplafonról, szexizmusról.
Az első, hogy már 2017-18 között is a munkavállalók 60%-a tapasztalta, hogy a munkahelyük elkezdett foglalkozni azzal, hogy ugyanolyan lehetőségeket biztosítson a férfiaknak és a nőknek (bár ez még nem szól az intézkedések sikerességéről), és ennél többet várnak 2020 végéig.
A második, hogy a nők és férfiak 63-63%-a úgy gondolja, hogy ez közös ügy: a nőknek és a férfiaknak együtt kell tenniük azért, hogy a nők ugyanolyan lehetőségekhez jussanak a munkahelyeken, mint a férfiak. (Az adatok a Gemius és a Nyitottak vagyunk közös, a 18 évesnél idősebb internetező munkavállalókra nézve reprezentatív kutatásából származnak.)
Közös ügy nőknek és férfiaknak, de közös ügy a munkáltatóknak is. Ha nem tesz lépéseket az, aki saját hatáskörében is tenni tud, ha nem gyorsulunk fel együtt, ha nem állnak a pozitív változások élére ezer számra a cégvezetők - a multinacionális cégektől kezdve a magyar mikrovállalatokig -, még több mint kétszáz év lehet, amíg elérjük az ugyanolyan lehetőségeket. Ez nem csak morális kérdés. Az üzleti siker, kulcsa is.
Jó látni, hogy idén talán több kezdeményezés indult egyszerre, mint korábban bármikor: az Amnesty kampányában cégek hozzák nyilvánosságra a fizetéskülönbségeket. Az egyik nemzetközi vállalat bejelentette, hogy 16 hetes, fizetett szabadságot biztosít a szülői szabadságot igénybe vevő fél partnere számára is. Nagy reklámozók tettek közös nyilatkozatot arról, hogy a reklámjaikban figyelni fognak rá, hogy ne erősítsék az előítéleteket. Médiatermékek indítottak figyelemfelhívó kampányokat. A Nyitottak vagyunkkal cégvezetők, nők és férfiak együtt állnak ki, és cégek, szervezetek tesznek nyilvános vállalásokat százszámra arról, hogy mit fognak tenni 2020-ban a fizetéskülönbség megvizsgálásától, megszüntetésétől kezdve, a szülőket támogató programokon át, a nők karrierjének támogatásáig.
Gyorsuljunk fel együtt. Jól indulunk: Magyarország megelőzte Európát abban, hogy cégek, szervezetek százszámra állnak össze egy-egy akcióra, amivel a sokszínűségért, a nők és férfiak ugyanolyan lehetőségeiért, az LMBTQ emberek elfogadásáért, a nyitottságért szeretnének tenni. Lehet a néhány száz néhány ezer? Lehet ez két éven belül? És lehet, hogy a romák hátrányos megkülönböztetése ellen, a fogyatékkal élők elfogadásáért, a különböző generációkat érintőhátrányos megkülönböztetés ellen, a nyitottság, sokszínűség minden aspektusáért is száz-,vagy még jobb, ezerszámra mozdulnak együtt cégek, szervezetek? Lehet, hogy kell még egy bizonyíték arra, hogy megéri: szintén a saját kutatásunk szerint a jövő generációja, a 18 évesnél idősebb diákok 83%-a azt a munkahelyet választaná, amelyről tudja, hogy így működik.
A szerző a Nyitottak vagyunk nonprofit szervezet ügyvezetője.
(Borítókép: Demonstráló nők Franciaországban. Fotó: Loic Venance / AFP)