Kötelezettségszegési eljárást indított tíz uniós ország ellen az Európai Bizottság, mert a légitársaságoknak kedveztek a fogyasztókkal szemben.
Az uniós jog szerint az utasoknak joguk van a pénz-visszatérítéshez, ha törlik a járatukat.
A koronavírus okozta gazdasági nehézségekre hivatkozva azonban az elmúlt hónapokban számos légitársaság csak kupont adott, vagy a 14 napos határidőt jóval túllépve térítette meg az utazás árát.
Az Európai Bizottság szerint Csehországban, Cipruson, Horvátországban, Görögországban, Franciaországban, Olaszországban, Litvániában, Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában a nemzeti jog megsértette az uniós fogyasztók érdekeit, mivel lehetővé tette a légitársaságok számára, hogy szabálytalanul vagy késve adjanak kártérítést az utasaiknak, ezért kötelezettségszegési eljárást indított ellenük.
A most lezáruló, 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetésben a tagállamok arra vállaltak kötelezettséget, hogy legalább minden ötödik eurót, vagyis a teljes összeg 20 százalékát éghajlatpolitikai célokra költik. Ezt az értéket a 2021–2027-es időszakra 25 százalékra növelte tervezetében az Európai Bizottság, és erről kell majd dönteniük az uniós állam- és kormányfőknek. Az Európai Számvevőszék legújabb áttekintése szerint az éghajlat-politikai célkitűzések elérésének eredményes módja lehet egy ilyen célérték meghatározása, de csak akkor, ha a pénzeszközök nyomon követésére használt módszer megbízható, és azt valamennyi szakpolitikai területen következetesen alkalmazzák.
Jóváhagyta az Európai Bizottság azt a 16 milliárd forintos állami támogatását, amellyel a japán Toray vállalat nyergesújfalui gyárának létesítéséhez járul hozzá a magyar kormány. A tervek szerint 2021 második felétől kezdene el működni az üzem, ahol a lítiumion-akkumulátorokhoz szükséges szeparátorfóliát készítenek majd. A teljes projekt 2023-ra készülhet el.
A magyar kormány és a Toray tavaly állapodtak meg a 127,5 milliárd forintos beruházásról, amely a tervek szerint 188 új, elsősorban magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt majd. A gyár alapkövének ünnepélyes letételére Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter helikopterrel ment a Budapesttől mintegy egy óra alatt elérhető Nyergesújfaluba.
Németország vette át szerdán az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Az uniós politika berkeiben már legalább egy éve azt várják, hogy jöjjön végre Angela Merkel kancellár, hogy afféle búcsúajándékként még mindent rendbetegyen Európában.
Ilyen felfokozott elvárások közepette elEve nem lett volna könnyű dolga a német kormánynak, azonban a koronavírus-járvány miatt lelassult döntéshozatal mellett egy sor akut probléma megoldása is rájuk maradt.
A német diplomatakörökben csak „koronaelnökségként” becézett következő fél évben előbb olyan rázós kérdéseket kell megoldani, amivel korábban csak a vészforgatókönyvekben számoltak: el kell fogadni a 2021-27-es keretköltségvetetést és a hozzá kapcsolt helyreállítási alapot, lehetőség szerint lezárni a brexittárgyalásokat, és legalább megkezdeni az egyeztetéseket az új migrációs csomagról.
Csak ezután lehet olyasmibe kezdeni, ami normál körülmények között lett volna a feladatuk, például haladni a jogállamiság kérdéseivel, tető alá hozni az uniós klímatörvényt vagy érdemi álláspontot kialakítani az Európa jövője konferencián.
15 ország felé megnyitja az EU a határait július 1-jétől, döntött kedden a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsa. A megállapodás értelmében szerdától az alábbi országok állampolgárai is beutazhatnak az EU területére:
Szerbia, Montenegró, Grúzia, Dél-Korea, Japán, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Algéria, Marokkó, Tunézia, Ruanda, Uruguay, Thaiföld.
Ezen felül a kínaiak beutazását is engedélyezik, ha az ázsiai ország is beengedi ezentúl az uniós állampolgárokat.
Tárgyalást tartott az Európai Bíróság abban az ügyben, amelyben Magyarország az Európai Parlamentet perelte be az úgynevezett Sargentini-jelentés miatt, és amelyhez később úgynevezett beavatkozóként – Magyarország oldalán – a lengyel kormány is csatlakozott. A magyar kormány azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki: a parlament döntése érvénytelen, pontosabban, nem volt meg a kellő számú “igen” szavazat az állásfoglalás elfogadásához.
A nagy vitákat kiváltó Sargentini-jelentésben 2018. szeptember 12-én az EP felszólította a tagállamokat tömörítő Tanácsot, hogy mivel Magyarországon az uniós alapértékek rendszerszintű veszélynek vannak kitéve, ezért a tagállamok folytassák le a 7-es cikkely szerinti eljárást. Ennek nyomán az Európai Unió Tanácsában már több meghallgatást is tartottak, de semmiféle döntés nem született még sem az eljárás folytatásáról, sem a lezárásáról.
A jelentés elfogadásához az Európai Parlament kétharmados támogatására volt szükség: az EP szerint ezt elérték, a magyar kormány szerint nem. A 693 szavazó képviselő közöl 448 igennel, 197 nemmel szavazott, 48-an tartózkodtak. Az EP által hivatkozott eljárási szabályok szerint a tartózkodó szavazatokat ebben az esetben nem kell figyelembe venni, ezért 376 szavazat jelenti a kétharmados többséget. A magyar kormány szerint azonban a tartózkodó szavazatokkal együtt 462 igen-re lett volna szükség, ezért nem volt meg a kellő támogatás az elfogadáshoz.
Az Európai Bizottság továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a 2021-27-es uniós költségvetésben az uniós támogatások arányos csökkentésével vagy felfüggesztésével járjon, ha egy tagállam megsérti a jogállamiságot – jelentette ki Didier Reynders jogérvényesülért felelős uniós biztos hétfőn az Európai Parlamentben.
Ezt pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha az Európai Unió Tanácsában a miniszterek fordított minősített többséggel szavaznak – hangsúlyozta az uniós biztos. Az új uniós költségvetésben a
jogállamisági feltételrendszer hitelessége ugyanis azon áll vagy bukik, hogy gyakorlatban is lehet-e szankcionálni egy tagállamot vagy csak papíron létezik a lehetőség.
A mostani kijelentéssel Reynders egyértelművé tette: az Európai Bizottság a nemrég nyilvánosságra hozott új költségvetési javaslatában sem enged a hatékony büntetőmechanizmusról szóló terveiből annak ellenére sem, hogy a tagállamok közti kompromisszum jegyében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke februárban megpróbálta felpuhítani ezt az új szabályt.
Meghosszabbítják az európai polgári kezdeményezések, így a Székely Nemzeti Tanács akciójának is az aláírásgyűjtési határidejét a koronavírus-járványra való tekintettel - jutottak informális megegyezésre csütörtökön a három fő uniós intézmény képviselői. Az alkut még júliusban véglegesíteni fogja a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament plenáris ülése.
A megállapodás értelmében hat hónappal megtoldják azoknak a polgári kezdeményezéseknek a határidejét, amelyekhez márciusban - vagyis a koronavírus-járvány kitörésekor - már gyűjtötték az aláírásokat. Ez azt jelenti, hogy
a kisebbségek lakta régióknak közvetlen uniós támogatást kérő székely kezdeményezés aktivistáinak újabb fél éve lesz arra, hogy összegyűjtsék a beadáshoz szükséges aláírásokat.
Az első koronavírus kezelésére alkalmas gyógyszer forgalmazására tett javaslatot az Európai Gyógyszerügynökség csütörtökön. Az Európában Veklury márkanéven futó, az USA-ban remdesivirként ismert
gyógyszer segítségével átlagosan harmadával lehet csökkenteni a koronavírussal fertőzött betegek gyógyulási idejét
a kutatások szerint. A remdesivir különösen hatásos a súlyos betegek esetében.
A gyógyszert eredetileg az ebola kezelésére fejlesztették ki az amerikai kutatók, de az USA-ban végzett tesztek igazolták, hogy a koronavírus elleni harcban is bevethető. Az USA-ban és Japánban már engedélyezték a forgalomba hozatalát, Az Európai Gyógyszerügynökség javaslatát az Európai Bizottságnak hivatalosan még jóvá kell hagynia, de a szakértők szerint ez már csak formaság.
Az Europol elkészítette legfrissebb jelentését az európai terrorizmus helyzetéről, és ebből kiderül, hogy tavaly összesen 10 ember veszítette életét és 27-en sérültek meg terrortámadásban. Egy sérült kivételével az összes többi személy muszlim szélsőségesek áldozata volt. A jelentés ugyanakkor kitér a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali terrorveszélyre is, mert míg a dzsihadista támadások száma folyamatosan csökken, ezeké egyenletesen növekszik.
2019-ben az EU 13 tagállamában 119 befejezett, sikertelen vagy meghiúsított merényletről számoltak be a hatóságok, amelyek mentén összesen 19 tagállamban
1004 személyt vettek őrizetbe, a legtöbbet Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.
Tavaly három uniós országban összesen hat szélsőjobboldali terrorista támadásról számoltak be, míg egy évvel korábban csak egyről. Igaz, a tavalyi akciók közül is csak egy volt a végrehajtott támadás, a többi valamilyen módon meghiúsult. Az Europol arra hívja fel a figyelmet, hogy a szélsőjobboldali támadások, vagy a megkísérelt támadások számának növekedése beleillik az egész világon megfigyelhető folyamatba, ráadásul ezek a merénylők sokszor egymást motiválják. A rendőrségi elemzés arra mutat rá, hogy az erőszakos jobboldali szélsőségesek nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, például különféle uniós államok történelmi eseményeiről szóló megemlékezéseken, koncerteken vesznek részt, sokszor az ezekből származó bevételeket forgatják vissza a támadások megszervezésébe.
A 2021-22-es tanévtől már nem kaphatnak tandíjtámogatást az Angliában tanuló európai diákok – jelentette be a héten Michelle Donelan egyetemekerét felelős államtitkár.
Eddig az európai uniós, illetve az izlandi, lichtensteini, norvég és svájci diákokat ugyanolyan jogok illették meg a szigetország egyetemein, mint a briteket. Például ugyanakkora tandíjat kellett fizetniük – Skóciában pedig ingyen tanulhattak –, mint a briteknek, nagyon kedvező feltételekkel juthattak diákhitelhez, és más támogatásokat is igénybe vehettek. Viszont ezek a jogok 2021. január 1-jével elvesznek amiatt, hogy Nagy-Britannia nem kéri a brexit utáni átmeneti időszak meghosszabbítását.
A változtatás még nem érinti azokat az uniós állampolgárokat, akiknek már van hallgatói jogviszonyuk vagy idén ősszel kezdik meg a tanulmányaikat az Egyesült Királyságban.
Emellett 2021 őszétől azok sem esnek el a kedvezményes diákhiteltől és egyéb tandíjtámogatásoktól, akik korábban vagy a mostani átmeneti időszakban is Nagy-Britanniában éltek, és megkapták a hatóságoktól a tartózkodási engedélyt. Illetve az ír diákok kedvezményes státusza is megmarad, mivel a két ország olyan egyezményt kötött egymással, amely azonos jogokat garantál az ír és brit diákoknak.
Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy a tranzitzónákban korlátozta a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférési jogot, és jogellenesen tartotta fogva, illetve utasította ki a menedékkérőket az országból – mondja ki a csütörtökön nyilvánosságra hozott indítványában az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Priit Pikamäe.
Az Európai Bizottság a 2017-ben bevezetett új menekültügyi és idegenrendészeti eljárások miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen.
Az uniós intézmény két területen kifogásolta a magyar intézkedéseket: a tranzitzónával és a kiutasításokkal kapcsolatban.
A mostani főtanácsnoki indítványnak elsősorban az utóbbi területen van jelentősége, mivel egy másik eljárásban a bíróság már ítéletet hirdetett a tranzitzónákról. A kérdés pedig tárgytalanná is vált: noha bíróság nem kötelezte, a magyar kormány májusban bejelentette, megszünteti a tranzitzónákat.
Helyette azt javasolta egy Semjén Zsolt által benyújtott tervezet, hogy a külföldi magyar képviseleteken lehessen majd az érintetteknek benyújtani egy szándéknyilatkozatot arról, hogy szeretnének Magyarország területére beutazva menedékkérelmet benyújtani. Az azóta elfogadott törvény célja lényegében az, hogy
a menedékkérőket távol tartsa a magyar határoktól és bonyolítsa a menedékjogi kérelem beadásának folyamatát a szándéknyilatkozattal.
Ezért a mostani főtanácsnoki indítványnak már elsősorban ebben az eljárásban lesz jelentősége.
„Nem vagyunk naivak Kínával szemben, de a megbízatásunk kezdetén még azok voltunk”
– ezt mondta Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője a German Marshall Fundnak adott interjújában, amelyet a Politico szemlézett. Ezekben a napokban a szokottnál is több szó esik Brüsszelben Kínáról, ami nem véletlen, hiszen hétfőn virtuális EU–Kína-csúcsot tartottak.
De már hetek óta egyre több aggódó vélemény jelenik meg a kínai állami támogatású vállalatok erőszakos európai cégfelvásárlásainak lehetőségéről, sőt múlt héten az Európai Bizottság bemutatott egy fehér könyvet, amelynek célja stratégiák kidolgozása éppen az ilyen piaci magatartással szemben. Természetesen Kína nevének említése nélkül.
Az EU-Kína csúcson Charles Michel, az Európai Tanács és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Kína elnöke, Hszi Csin-ping, valamint miniszterelnöke, Li Ko-csiang vett részt. A találkozón kereskedelmi kérdéseken túl szóba kerültek az emberi jogokkal, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos témák is. A Bizottság és a Tanács közös közleménye szerint nagy szükség van egy EU-Kína átfogó beruházási megállapodás megkötésére, amely a piacra jutás jelenlegi egyenlőtlenségeivel foglalkozik, és biztosítja az egyenlő versenyfeltételeket.
Magyarországon tartanak az EU-ban a legtöbben attól, hogy a politikai pártok és szervezetek megfélemlítik őket a választási kampányok során, és itt gondolják a legtöbben azt is, hogy a civil szervezetek nem dolgozhatnak a nyomástól befolyástól függetlenül - derült ki az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének friss felméréséből.
Az uniós ügynökség megbízásából összesen 35 ezer európait véleményét kérték ki az emberi jogokról 2019 januárja és októbere között az EU 27 tagországában, illetve Nagy-Britanniában és Észak-Macedóniában. A közvélemény-kutatásban az alapvető jogok érvényesülésén túl a korrupcióról, az igazságszolgáltatás függetlenségéről és a politikába vetett bizalomról is tettek fel kérdéseket.
A most közzétett eredmények szerint
a magyarok 8 százaléka erősen, 43 százaléka pedig közepesen fél attól, hogy a választási kampányok során a politikai pártok vagy szervezetek megfélemlítik.
Hasonlóan magas arányban csak a románok számoltak be félelemről (7, illetve 41 százalék), az átlagos európaiak mindössze 5 százaléka beszélt erős és 23 százaléka közepes félelemről. Ezzel szemben a lista ellentétes végén álló portugáloknál erős félelem senkiben sem élt, és a közepes választ megjelelők is mindössze 7 százaléknyian voltak.
Szintén magyarok között volt a legmagasabb aránya - a válaszadók 38 százaléka - azoknak is, akik soha vagy nagyon ritkán érzékelik úgy, hogy a civil és jótékonysági szervezetek a kormány megfélemlítésétől mentesen tudnának dolgozni. Ennél csak az észak-macedónoknál vannak többen - 47 százalék - , akik a kormányzati nyomást látnak a civil szférában. Az uniós válaszadók átlagosan 21 százaléka adott hasonló választ, és az EU-s rangsorban Magyarországot követő horvátoknak is csak 31 százaléka alkotott hasonló véleményt. A lista ellentétes oldalán végző finneknél 6, illetve 16 százaléka gondolta úgy, hogy a kormány mindig, illetve időnként beleszólna az NGO-k működésébe.
A McKinsey amerikai tanácsadó cég menedzsment tippjei alapján alakította át az Európai Bizottság a menekültpolitikáját, miközben a cég szabálytalan módon kapott egymillió eurós megbízást az EU-tól, és a értékelő jelentésében is valótlanságot állított - derítette ki a BIRN balkáni oknyomozó újságírói hálózat. A BalkanInsight honlapon nyilvánosságra hozott cikk szerint
az Európai Bizottság és bizonyos uniós ügynökségek a főként üzleti tanácsadásra szakosodott cégnek szervezték ki a menedékkérelmek elbírálási folyamatának megreformálását 2016-ban és 2017-ben.
McKinsey 2016-ban, az európai menekültügyi válság csúcspontján ajánlotta fel "pro bono" alapon - a közjóért, önzetlenül végzett szolgáltatás formájában - az Európai Bizottságnak: segítséget nyújt ahhoz, hogy a hatóságok gyorsabban dolgozhassák fel a Görögországban várakozó több százezer migráns menedékkérelmét.
Mint az oknyomozás feltárta, a McKinsey jelentéséből 2016 végén sokat merítettek az EU-Törökország megállapodás végrehajtására kidolgozott uniós stratégiában. A dokumentumban nemcsak McKinsey üzleti szemlélete érvényesült, hanem egyes mondatokat és kifejezéséket is egy az egyben átmásoltak. Az oknyomozó újságírók szerint az amerikai cég hatását mutatják például az alábbi javaslatok:
Júliusban minden valószínűség szerint személyesen folytatják az uniós vezetők a költségvetései tárgyalásokat, miután pénteki videókonferenciájukon nem jutottak eredményre.
A helyreállítási alap nagyságában, a vissza nem térítendő támogatások és hitelek arányában, a támogatások alapját képező módszertanban és az új költségvetési forrásokban is hatalmas nézetkülönbségek voltak a tagállamok között
– foglalta össze a tárgyalásokat Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a videókonferenciát követő sajtótájékoztatón.
Az uniós vezetők abban viszont egyetértettek, hogy a 2021-27-es költségvetésnek tükröznie kell a zöld és digitális Európa célkitűzéseit.
Újra nekirugaszkodnak pénteken az uniós állam- és kormányfők, hogy a 2021-27-es költségvetésről tárgyaljanak. A koronavírus-járványra való tekintettel továbbra is videókonferencia formájában megtartott uniós csúcson azonban egész biztos nem fognak egyezségre jutni: a pénteki tárgyalásokat afféle kiindulópontnak tekintik. A legoptimistább forgatókönyv szerint ha most sikerül elég közel hozniuk az álláspontokat, júliusban egy személyes találkozón véglegesíthetik a megállapodást – mondta csütörtökön Angela Merkel német kancellár a német parlamentnek.
A földhöz ragadtabb vélemények szerint ugyanis az is nagy eredmény lesz, ha októberben dűlőre tudnak jutni egymással. Az Európai Bizottság három hete ismertetett költségvetési tervezetével ugyanis rengeteg tagállamnak és a költségvetési eljárásban szintén fontos szerepet játszó Európai Parlamentnek is gondja van.
Pedig az 1100 milliárd eurós rendes uniós költségvetést egy 750 milliárd eurós helyreállítási alappal megfejelő javaslatnak éppen az volt a célja, hogy kibékítse a különböző álláspontokat. Ehelyett a koronavírus utáni helyreállításhoz uniós segítséget követelő déli, illetve a költségvetési fegyelem iránt elkötelezett északi államok közti frontvonalak változatlanok maradtak, miközben újabb repedések is keletkeztek a szövetségi rendszerekben.
Az egységes piacon belüli külföldi támogatások torzító hatásaival foglalkozó fehér könyvet fogadott el az Európai Bizottság szerdán, amelyről még aznap rövid vitát is tartott az Európai Parlament plenáris ülése. A hangzatos elnevezés mögött az áll, hogy az EU szeretne minél hatékonyabban fellépni az államilag támogatott külföldi cégek – és itt elsősorban mindig a kínai vállalatokat kell említeni – felvásárlási törekvéseivel szemben. Ez most különösen aktuális, a válságban meggyengült, likviditási gondokkal küszködő cégeknél egyre nagyobb számban jelennek meg kínai vásárlók, akiknek nincsenek anyagi gondjaik, tekintettel arra, hogy a kínai állam bőkezűen támogatja a felvásárlásokat.
A „fehér könyv” egy vitaanyag, amely egyben javaslatokat is tartalmaz arra, hogyan lehetne a dömpingnek elejét venni. Erről Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos beszélt, amikor ismertette a három modulból álló javaslatcsomagot. Vestager azt mondta, hogy
Ahhoz, hogy gazdaságunk továbbra is erős maradjon, meg kell őriznünk az éberségünket. Ezért megfelelő eszközökkel kell gondoskodjunk arról – amint azt a nemzeti támogatások esetében is tesszük –, hogy a külföldi támogatások ne torzítsák piacunkat.
„Az uniós polgár valamely tagállam állampolgárságával nem rendelkező családtagja, aki huzamos tartózkodási kártya jogosultja, mentesül a tagállamok területére való beutazáshoz szükséges vízumkötelezettség alól” - erre mutatott rá az Európai Bíróság egy magyar vonatkozású előzetes döntéshozatali eljárás keretében.
Az ügy előzménye, hogy egy Londonból Budapestre, a Ryanair járatával érkező, ukrán állampolgárságú nőnek nem volt vízuma, viszont rendelkezett az uniós polgárok családtagjai számára kiállítható, úgynevezett huzamos tartózkodási kártyával. Ezt azonban a magyar határellenőrzés nem fogadta el, a nőt visszaszállíttatta az Egyesült Királyságba, a Ryanair-t pedig megbüntették 3000 euróra, mert nem ellenőrizte kellőképpen, hogy az utas rendelkezik-e a szükséges dokumentumokkal. Ezt a döntést támadta meg bíróság előtt a Ryanair, az ügyben eljáró magyar bíróság pedig az Európai Bírósághoz fordult.
Egy évvel meghosszabbította azokat a szankciókat az Európai Unió, amelyet a Krím-félsziget és Szevasztopol annektálása miatt vezetett be. Az Európai Unió Tanácsának csütörtöki döntése értelmében 2021. június 23-ig lesznek érvényben a krími és szevasztopoli gazdaságot sújtó intézkedések.
A szankciók korlátozzák a helyi termékek behozatalát az EU-ba, illetve a pénzügyi befektetéseket és a turizmust is érintik. Emellett az EU-ban bejegyzett, elsősorban telekommunikációban, szállítmányozásban és az energiaszektorban érdekelt vállalkozások sem állhatnak üzleti kapcsolatban a krími gazdasági szereplőkkel.
Mondjon le, vagy szabaduljon meg a gazdasági érdekeltségeiről Andrej Babiš - üzeni az Európai Parlament a cseh miniszterelnöknek egy határozatban, amelyről holnap szavaz az intézmény plenáris ülése.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, februárban ez EP hatfős tényfeltáró delegációt küldött Prágába, hogy a cseh miniszterelnök esetleges gazdasági érdekösszeütközéseit vizsgálják.
Babiš 2017 decembere óta irányítja a cseh kormányt, ő az ország egyik leggazdagabb embere és éppen azt vetik szemére, hogy – elsősorban mezőgazdasági – vállalkozásai uniós forrásokból gazdagodnak, és ehhez kihasználja a pozícióját. Babišnak Magyarországon is komoly érdekeltségei vannak, például az egykori Győri Sütőből lett Ceres Zrt-ben, az Agrotec Magyarország Kft-ben, a bábolnai IKR Agrár Kft-ben, vagy a Devecseri Agrokémiai Kft-ben.
A tényfeltáró bizottság munkájából jelentés született, amelyről most szavaz az EP. Mint Monika Hohlmeier a német néppárti képviselő a dokumentumot bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a jelentés nem egy személy - vagyis Babiš - ellen irányul, hanem az uniós adófizetők érdekét szolgálja. Ennek megfelelően az összes uniós tagállam számára is ajánlásokat fogalmaznak meg a korrupcióellenes harchoz.
Az Európai Bíróság csütörtöki ítéletében kimondta, hogy a civil szervezetekről szóló magyar szabályozás sérti az EU-jogot. Az ítélet szerint "Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében, és szankciókat helyezett kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben, a szóban forgó szervezetek és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyek vonatkozásában
hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be."
Az Európai Parlament elnöke, David Sassoli felszólítására egyperces néma csenddel indult a szerdán kezdődő plenáris ülés az EP-ben, aminek az elején az Egyesült Államokban rendőri intézkedés közben meggyilkolt George Floyd halálát követő rasszizmus ellenesi tüntetéseket vitatták meg. Az Európai Unióban nincs helye semmiféle rasszizmusnak és diszkriminációnak, ez meggyőződésem – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Majd Pierette Herzberger-Fofana zöldpárti német képviselő felszólalásával folytatódott, aki elmesélte, hogy a belga rendőrök nemrég erőszakosan és diszkriminatívan léptek fel ellene, mikor észrevették, hogy filmezi, amint „kilenc járőr két fekete fiatalt vegzál” az egyik brüsszeli pályaudvar közelében.
Az Európai Bizottság elfogadta a demográfiai változásokról szóló legújabb jelentését, amely tulajdonképpen egy 2070-ig terjedő időszakot, vagyis a következő 50 évet felölelve nyújt képet várható népesedési folyamatokról. A hosszú távú előrejelzésben kiemelt helyet kap például a hosszabb várható élettartam, az alacsonyabb születési ráták, az idősödő társadalmak, a kisebb háztartások és a növekvő urbanizáció. Arra is rávilágít a dokumentum, hogy Európa egyre csökkenő arányt képvisel a világ lakosságában: 2070-re várhatóan a világ népességének kevesebb mint 4 százalékát fogja kitenni.
A jelentés szemlélteti a demográfiai változások régiók közötti jelentős eltéréseit, valamint rámutat, hogy foglalkoznunk kell a demográfiai változásoknak a növekedésre, a fenntarthatóságra, a foglalkoztatásra, az egészségügyre és a tartós ápolás-gondozásra Európa különböző részein gyakorolt hatásával. A jelentés alapul fog szolgálni különösen az idősödésről szóló, hamarosan elkészülő zöld könyvhöz és a vidéki területek hosszú távú jövőképének kialakításához.
2,7 milliárd euró (kb. 930 milliárd forint) értékben fog koronavírus elleni védőoltásra elővásárlási szerződéseket kötni a gyógyszergyártókkal az Európai Bizottság. Az uniós intézmény azt reméli, hogy legkésőbb 12-18 hónapon belül elkezdhetik oltani az európai polgárokat.
A szerdán bejelentett „vakcinastratégia” részeként a Bizottság tagállamok nevében fog szerződést kötni a vállalatokkal:
a kutatás-fejlesztéshez nyújtott támogatás fejében a cégek vállalják, hogy meghatározott mennyiségű oltóanyagot fognak szállítani az EU-nak egy adott határidőn belül.
A védőoltásokat ezután az összes tagállam között, méltányosan osztják majd szét.
Az uniós költségvetésnek kifejezetten koronavírus elleni küzdelemre létrehozott alapjából, a Szükséghelyzeti Támogatási Eszközből fordítják a pénzt a beszerzési programra, illetve az Európai Befektetési Bank is segíteni fogja a vállalatokat támogatott hitelekkel.
Legkorábban ősszel ülhet össze az Európai Néppárt politikai gyűlése, hogy a Fidesz sorsáról döntsön. De hogy a koronavírus-járvány ellenére a téma továbbra is napirenden van és erősen megosztja a jobbközép politikai tömörülés tagjait, jól mutatja az elmúlt hetek közjátéka a bölcsek tanácsa és a Fideszről szóló jelentés körül.
A Fidesz értelmezésében a vita valójában nem a magyar kormánypártról és az Orbán-kabinet politikájáról szól, hanem arról,
MILYEN POLITIKAI IRÁNYVONALAT VISZ MAJD A PÁRTCSALÁD A JÖVŐBEN: A HAGYOMÁNYOS KERESZTÉNY-KONZERVATÍV VAGY INKÁBB A CENTRISTA-LIBERÁLIS ÉRTÉKREND MENTÉN AKAR-E POLITIZÁLNI.
A Fidesz állítja, a pártcsalád novemberben megválasztott elnöke, Donald Tusk az utóbbi irányba akarja vinni a tömörülést, amit egyértelműen meg kell akadályozni.
A Fideszt kritizálók szerint viszont nem a magyar kormánypárt határozott keresztény-konzervatív értékrendjével van a baj, hiszen például a Fidesz által kiemelten kezelt migráció kérdésében az elmúlt öt évben is elég kemény, határvédelemre épülő álláspontot képviseltek a Néppártban, és ez az áprilisban ismertetett álláspontjukon is érződik.
A gond szerintük egyrészt azzal van, amit a Fidesz csinál: pellengérre állítja a Néppárt egy-egy vezetőjét. Ez azzal kezdődött, hogy tavaly év elején Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság korábbi elnökét is rátették a magyar kormány brüsszelezős-sorosozós plakátjaira, majd Manfred Weber, a Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjének bizottsági elnökjelölti kampányát aláásó manőverekkel folytatódott, és most éppen Tusk ellen zajlik.
Másrészt, a többnyire
Benelux és skandináv tagpártok számára nagyon kellemetlen, hogy rendszeresen magyarázatot kell adniuk a hazai média számára
arról, miért vannak még mindig egy pártcsaládban a Fidesszel, miközben az ő olvasatukban a magyar kormány szisztematikusan leépíti a jogállamiságot és saját klientúráját építi ki az uniós támogatásokból.
Júliustól felgyorsítják a brexittárgyalásokat, hogy az év végéig meg tudjanak állapodni az EU és Nagy-Britannia között a kilépés utáni kapcsolatának részleteiről – jelentette be Boris Johnson brit miniszterelnök és a három legfőbb uniós intézmény elnöke közös nyilatkozatban. A brit és uniós vezetők videókonferenciája után azt is kihirdették:
nem hosszabbítják meg a december 31-én lejáró átmeneti időszakot.
Bár a brexit politikai része véget ért azzal, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az EU-ból, a feleknek továbbra is meg kell egyezniük a gazdasági és egyéb kapcsolatokról az év végéig tartó átmeneti időszakban. A partnerek június végéig megállapodhattak volna abban is, hogy az átmeneti időszakot és a tárgyalásokat egy-két évvel meghosszabbítják, de ezt a britek elutasították.
Re-open EU – avagy Újranyitni Európát – néven indított honlapot az EU, amely egy helyen gyűjti össze az európai utazóknak szánt hasznos információkat. Az oldalon magyarul és az EU további 23 hivatalos nyelvén lehet
böngészni az összes uniós országba való beutazásról és nyaralásról szóló fontos tudnivalók között.
Júniusban a legtöbb uniós ország megnyitja határait az európai utazók előtt, államonként azonban jelentős eltérések lehetnek abban, hogy milyen feltételekkel lehet beutazni, és mit lehet csinálni az adott helyen. Ráadásul a járványügyi helyzet függvényében ez folyamatosan változhat, ezért a honlapot az Európai Bizottság folyamatosan frissíti a helyi hatóságok által közölt információkkal.
A koronavírus-világjárvány óriási károkat okozott a gazdaságban, alapvetően befolyásolta a mindennapjainkat, mindez azonban kevésbé érintette a kábítószer-piacot, sőt, voltak olyan országok, ahol a lezárások miatt fellendült a piac – igaz, ehhez az is kellett, hogy a bűnözők alkalmazkodjanak és néhány változtatást vezessenek be. Ezek szűrhetők le az EU bűnüldöző szervének, az Europolnak a megállapításaiból, amiket azután hoztak nyilvánosságra, hogy az év első hónapjainak adatait és folyamatait összevetették az előző évek tapasztalataival.
Catherine De Bolle, az Europol igazgatója azt mondta, hogy a válság gazdasági következményei még egészen biztosan hatással lesznek a kábítószerpiacra. A Covid-19 hatása az EU drogpiacára című jelentés elkészítésében közreműködött a Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) is. Május 29-én tették közzé, az adatok egy része tartalmazza a járvány miatt lezárásokat megelőző időszakot is, ugyanakkor a korlátozások alatt megfigyelt tendenciákat is.
Az online kereskedelem, a titkosított kommunikáció elterjedése egyre nagyobb terhet ró a bűnüldözésre. A járvány utáni időszakban valószínűleg nagyobb lesz a verseny és az erőszak a kábítószer-kereskedelem esetében
– véli Alexis Goosdeel, az EMCDDA igazgatója.
Jövő hétfőtől nyissák meg az összes európai határt - szólította fel Ylva Johansson uniós biztos az európai államokat csütörtökön. Az Európai Bizottság belügyekért felelős tagja hangsúlyozta:
a járványügyi helyzet minden uniós országban jól alakul, a megfelelő távolságtartási és higiéniai szabályok betartása mellett feleslegesek a határlezárások.
Ezért Johansson szerint június 15-től vagy legalább a hónap végétől az uniós államok közti összes határon el kell törölni az ellenőrzéseket és korlátozásokat, ugyanis csak ezután lehet az EU külső határait is megnyitni.