Index Vakbarát Hírportál

Minden bizonnyal Várhelyié lesz a bővítési portfólió

november 6., 18:17 Módosítva: 2019.11.07 09:47
55
Ursula von der Leyen női jelöltet választott Romániából, akit megbízott a közlekedési portfólióval, ez pedig azt jelentheti, hogy a magyar jelölté lesz a bővítéssel kapcsolatos tárca. A következő héten parlamenti meghallgatások következnek.

Felpörögtek az események Brüsszelben: miután délben az új román miniszterelnök Bukarestben bejelentette, hogy egy férfi és egy női biztost is jelölnek, pár órán belül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke mindkét jelölttel találkozott brüsszeli irodájában, majd úgy döntött, hogy – bár mindkettejüket alkalmasnak találta a posztra – a női jelöltet fogadja el.

Vagyis az 51 éves Adina Vălean európai parlamenti képviselő, az EP Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának elnöke lehet az új Európai Bizottság román tagja. Erről közleményben tájékoztatta a sajtót Ursula von der Leyen szóvivője, hozzátéve azt is, hogy Adina Văleant egyúttal felkérték a közlekedési portfólióval kapcsolatos feladatok ellátására.

Tovább

Európai Bíróság: Jogsértőek a lengyel bírói nyugdíjazási szabályok

november 6., 15:59 Módosítva: 2019.11.06 17:51
35

A lengyel igazságügy további reformra szorul, és Lengyelország folytatni is fogja ezeket, jelentette ki szerdán Mateusz Morawieczki legyel miniszterelnök szerdán az MTI tudósítása szerint. Az Európai Unió Bírósága kedden hozott ítéletet arról, hogy Lengyelország a 2017-es igazságügyi reformmal megszegte az európai jogot.

Tovább

Egy férfit és egy nőt is jelöltek EU-biztosnak a románok

november 6., 13:53 Módosítva: 2019.11.06 15:33
2
Az új román kormány két biztosjelöltet is megnevezett: egy férfit és egy nőt, jelenleg mindketten európai parlamenti képviselők – adta hírül a román sajtó a kormány első ülése után. Minderről Ludovic Orbán miniszterelnök tájékoztatta a nyilvánosságot.

Sigfried Mureşan és Adina Vălean jelöléséről tájékoztatják az Európai Bizottság leendő elnökét, Ursula von der Leyent, akinek egyrészt döntenie kell arról, hogy melyik jelöltet fogadja el, másrészt minél hamarabb határoznia kell arról is, hogy melyik portfóliót kínálja fel az Európai Bizottság leendő román tagjának. Eredetileg a közlekedési portfóliót kapták a románok, jelöltjüket azonban az EP jogi bizottsága összeférhetetlennek találta, csakúgy, mint Trócsányi Lászlót, aki a bővítést és szomszédságpolitikát kapta volna.

Kedden még arról érkeztek hírek, hogy Siegfried Mureşan lehet a román kormány jelöltje. Azonban Von der Leyen korábban egy nőt és egy férfit is kért a tagországi kormányoktól.

Tovább

Görögország úgy érzi, magára maradt, az EU tehetetlen Erdoğannal szemben

november 6., 13:46 Módosítva: 2019.11.07 06:12
331

„Önök megkérdőjelezik a mi emberiességünket, de maguk mennyire emberségesek?” – kérdezte az Európai Parlamentet Mihálisz Kriszokhoidisz, az állampolgárok védelméért felelős görög miniszter. A politikus a jogi, bel- és igazságügyi szakbizottság (LIBE) ülésén számolt be szerdán a menedékkérők görögországi helyzetről, amelyet 

„humanitárius és társadalmi katasztrófának” nevezett, ugyanis augusztus óta meredeken emelkedni kezdett a Törökországból érkezők száma.

A görög miniszter a megoldás egyik kulcsának tartja, hogy az EU rendezze a viszonyát Törökországgal, és a 2016. márciusi megállapodást továbbra is életben tartsák. Ez azonban Törökország észak-szíriai katonai beavatkozása miatt kezd politikailag elfogadhatatlanná válni, miközben – a csütörtökön éppen Magyarországra látogató – Recep Tayyip  Erdoğan elnök többször is azzal fenyegette meg az EU-t, hogy megnyitja az Európába vezető utat a Törökországban befogadott mintegy 4,5 millió menekült előtt.

Tovább

Jogállamiság-jelentéstevő: december után elsikkadhat a magyar ügy

november 5., 17:20 Módosítva: 2019.11.21 17:39
219

"A bővítés- és szomszédságpolitikai portfóliót nyilvánvalóan nem a magyar biztosjelöltnek kellene adni, hiszen még tart a magyar jogállamiság védelmében a 7. cikk szerinti eljárás" - véli Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, aki Judith Sargentini jelentéstevőtől vette át az új parlamenti ciklusban a magyar jogállamiság dossziéját. Az eljárást Európai Parlament indította el egy éve, ami újabb szakaszba lépett idén szeptemberben, mikor a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa hallgatta meg Varga Judit igazságügyi minisztert.

Delbos-Corfield kedden egy, az Európai Parlamentben tartott háttérbeszélgetésen az újságíróknak elárulta:

a Tanács soros elnökségét ellátó finn kormány szándékai szerint decemberben még egy meghallgatást tartanának a magyar jogállamiságról.

Az EP most azt szeretné elérni, hogy néhány felkészült EP-képviselő is részt vehessen az ülésen, ugyanis - mint azt később  Delbos-Corfield  néhány diplomatától megtudta - a szeptemberi meghallgatáson az uniós tagállami kormányok képviselői nem ismerték elég alaposan a magyar ügyeket ahhoz, hogy vitába szálljanak Varga Judittal és a magyar kormány két másik küldöttével, mikor azok cáfolták a Sargentini-jelentésben foglaltakat.

Tovább

Magyarországnak többet kellene fizetnie a következő uniós keretköltségvetésbe

november 5., 14:14 Módosítva: 2019.11.05 20:57
615

Évente átlagosan mintegy félmilliárd euróval többet kellene fizetnie Magyarországnak a 2021-27-es keretköltségvetésbe, mint az előző költségvetési időszakban, miközben a mezőgazdasági és kohéziós támogatások jelentősen csökkennének, derült ki az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozott számításaiból, melyet Gert Jan Koopman, az Európai Bizottság költségvetési főigazgatóságának vezetője ismertetett.

Koopman arról is beszélt, hogy a Bizottság tervei szerint az új hosszú távú költségvetésben a jogállamiság feltételrendszerének is meg kellene majd felelnie a tagállamoknak ahhoz, hogy megkapják az uniós támogatásokat. „A különböző költségvetési tételek nem úgy működnek, mint egy biankó csekk. Ha egy tagállam megsérti a jogállamiságot, a tervek szerint a Bizottság felfüggesztheti majd a kifizetéseket" – mondta.

A most közölt számítások szerint 2014-2020 között Magyarország a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) átlagosan 0,85 százalékát fizette be az uniós büdzsébe,

a Bizottság tervei szerint a következő ciklusban 0,98 százalékot kellne Magyarországnak adnia, vagyis évente 1,04 milliárd euró helyett 1,56 milliárd eurót.

Eközben a közös agrárpolitikai támogatások a GNI 1,5 százalékáról 0,93 százalékára csökkennének, míg a kohéziós alapokból a GNI 1,6 százaléka folyna be a hamarosan záruló ciklusban folyósított 2,75 százalék helyett.

Az új keretköltségvetésre nem csak Magyarországnak kellene többet áldoznia: a 2014-2020-as ciklusban az uniós befizetési átlag a nemzeti jövedelem 0,81 százaléka volt, ami a tervek szerint 0,91 százalékra emelkedne a jövőben. Ez egyébként a relatíve szegényebb országok számára kevésbé nagy változás. Viszont Ausztriának, Németországnak, Hollandiának, Svédországnak és Dániának a következő évtizedben sokkal mélyebbre kellene nyúlnia a zsebébe, ugyanis Nagy-Britannia kilépése után fokozatosan megszüntetnék az ezeknek az országoknak járó korrekciós visszatérítéseket is.

Ezek a relatíve gazdag országok jelenleg a nemzeti jövedelmük 0,7 százalékát fizetik be a közösbe, míg a többiek 0,85 százalékot. Mint Koopman rámutatott: az igazságosság jegyében a Bizottság azt szeretné, hogy 2027-re mindenki egységesen 0,91 százalékot fizessen be.

Tovább

A második kvótaperben is vesztésre áll Magyarország

október 31., 13:29 Módosítva: 2019.10.31 17:11
585

Magyarország megszegte az uniós jogot, mikor megtagadta a menedékjogot kérelmezők átmeneti áthelyezését rendező uniós mechanizmus végrehajtását - állapította meg Eleanor Sharpston, az Európai Unió Bíróságának Főtanácsadója csütörtökön nyilvánosságra hozott véleményében. A jogász érvelése szerint az nem veszélyeztette volna a magyar emberek jólétét és biztonságát, ha a magyar hatóságok bírálták volna el a terv szerint 1294 áthelyezendő menedékkérő ügyét. A dokumentum azt is kimondja, hogy nem lehet a közrendre és belső biztonságra hivatkozni akkor, ha egy tagállam azért nem hajt végre egy uniós intézkedést, mert nem ért vele egyet.

A bírósági ítéletet előkészítő vélemény nem kötelező erejű az európai bírák számára, de az esetek döntő többségében egyet szoktak érteni vele. Így nagy az esélye annak, hogy hamarosan az Európai Unió Bírósága is megállapítja: Magyarország megszegte az uniós kötelezettségeit, mikor megtagadta a részvételt magyar köznyelvben csak "kötelező kvótaként" emlegetett ideiglenes uniós mechanizmusban.

Hogy milyen büntetésre számíthat Magyarország, egyelőre nem tudni. Az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön nem akart az ügyről nyilatkozni, mivel a Bíróság még nem hozott ítéletet. 

2015 nyarán, a menekültválság legnehezebb időszakában két olyan döntést hozott a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa, melynek értelmében 40, illetve 120 ezer menedékkérőt osztottak volna el ideiglenes és kötelező jelleggel az uniós tagállamok között annak érdekében, hogy a görög és olasz hatóságokat tehermentesítsék. Magyarország, Csehország és Lengyelország nem volt hajlandó átvenni a mechanizmusban nekik szánt menedékkérőket, így az Európai Bizottság 2017 decemberében kötelezettségszegési eljárást indított az országok ellen. 

Sharpston véleménye elutasította a három tagállam érvelését, miszerint a belső rendet és közbiztonságot veszélyeztette volna, ha a menedékkérőket átveszik, és hogy a menedékkérők nagy száma miatt kockázatokat rejtett volna az eljárás. Bár a főtanácsnok elismerte, hogy az uniós áthelyezési mechanizmus nem volt a leghatékonyabb megoldás, rámutatott, hogy az uniós és nemzeti jog alapján a magyar, cseh és lengyel hatóságoknak képeseknek kellett volna lenniük arra, hogy a menedékkérelmi eljárásokat lefolytassák. A három ország nem hivatkozhat a közrendre és belső biztonságra azért, mert nem értettek egyet az uniós mechanizmussal és nem hajtották azt végre.

A vélemény emellett a frontország iránti szolidaritásra is felhívta a figyelmet, akiknek valóban nehézséget okozott a menedékkérők nagy száma, illetve arra is rámutatott, hogy a jogállamiság a kötelezettségek teljesítését jelenti.

Magyarországnak 1294 személyt kellett volna ideiglenesen befogadnia és a menedékkérelmét elbírálnia. Magyarország egy "kvótapert" már elvesztett, amelyet Szlovákiával közösen indított azért, hogy a Tanács 2015-ös döntéseit megkérdőjelezzék, mivel azokat kétharmados többséggel hozta. A Bíróság a tanácsi döntéshozatalt helyénvalónak találta, a magyar és szlovák fél vesztett.

Tovább

A venezuelai menekültválság a legnagyobbá nőhet a világon

október 30., 17:31 Módosítva: 2019.10.31 09:31
70
Az Európai Unió 120 millió eurót ígért a venezuelai válság kezelésére. A pénz különösen a Venezuelával szomszédos országokba érkező menekülteket segíti majd. A venezuelai menekültek száma gyorsan növekszik, ezért elemzések szerint 2020-ra a latin-amerikai országot többen kényszerülnek majd elhagyni, mint amennyien Szíriából elmenekültek. Az EU szerint épp ezért kell minél előbb reagálni a válságra, mert később még nehezebb lesz azt megfékezni. Az EU szerepe ellentmondásos: már így is az unió adja a legtöbb pénzt fejlesztésre a latin-amerikai államoknak, de épp egy Hollandiához tartozó szigeten, Curaçaón bánnak a legkegyetlenebbül a venezuelai menekültekkel.

Az EU és az ENSZ közös brüsszeli konferenciáján hétfőn és kedden 120 millió eurót gyűjtöttek a venezuelai politikai és gazdasági válság sújtotta rászorulóknak. EU-s források szerint a támogatásból különösen azon szomszédos államok részesülnek, ahová a legtöbben menekültek Venezuelából. A pénz kisebb részét a még Venezuelában élők megsegítésére fordítják.

Venezuela az elmúlt években nagyon súlyos politikai, gazdasági és társadalmi válságba süllyedt, ami elől rengetegen menekültek el. A válság hátterét és Venezuela kilátásait ebben a podcastunkban beszéltük át.

A környező országok sok problémával szembesülnek a venezuelai menekültek ellátásában. A kolumbiai külügyminiszter, Carlos Holmes szerint az országába érkezett venezuelaiak próbára tették Kolumbia egészségügyi és oktatásügyi rendszerét. Az érintett országokban egyre nő a venezuelai menekültek elleni agresszió és idegengyűlölet, néhány országban pedig megszigorították a határátlépést Venezuelából.

Tovább

Ursula von der Leyen elfogadta Orbán jelöltjét

október 29., 12:37 Módosítva: 2019.10.30 07:19
141

Várhelyi Olivért és Thierry Bretont is alkalmasnak tartja az uniós biztosi posztra Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke – erősítette meg az Európai Bizottság szóvivője kedden. Az még nem biztos, hogy az eredetileg a magyar biztosnak szánt bővítés- és szomszédságpolitikai portfóliót fogja-e Várhelyi megkapni, a szóvivő ugyanis arról beszélt, hogy Von der Leyen szeretné megvárni, hogy a román kormány is biztost jelöljön.

Ugyanakkor Bretonnak az állásinterjúján az eredetileg is Franciaországnak szánt hatalmas bizottsági portfólió vezetésére való alkalmasságáról is számot kellett adnia, ami a digitális gazdaság és társadalom, az európai ipar és belső piac, a hadiipar és az űrkutatás területeit is felöleli.

A magyar és francia kormányok által javasolt Várhelyivel és Bretonnal hétfőn találkozott Von der Leyen. Várhelyi jelenleg az EU-hoz akkreditált magyar állandó képviselet vezetője, Breton pedig az Atos francia információtechnológiai óriásvállalat vezérigazgatója.

Most, hogy Von der Leyen Breton és Várhelyi biztosjelöltségére is rábólintott, a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsának is jóvá kell hagynia a döntést, bár ez csak formaság. Az igazi kérdés az, hogy a biztosjelölteket mikor hallgatja meg az Európai Parlament.

Tovább

Az MSZP Törökországot elítélő EP-határozattal tenné próbára a Fideszt

október 27., 10:06 Módosítva: 2019.10.27 21:21
470

A magyar Országgyűlés elé terjeszti az Európai Parlament Törökország elleni szankciókat sürgető állásfoglalását az MSZP - adta hírül Ujhelyi István szocialista EP-képviselő. Miközben a magyar kormány többször is kiállt  Recep Tayyip Erdoğan török elnök mellett, csütörtökön a fideszes  EP-képviselők is megszavazták azt a dokumentumot, ami szankciókat és beutazási tilalmat javasolt az emberi jogi visszaélésekért felelős török tisztségviselők ellen, és visszautasította, hogy Erdoğan „fegyvernek használja a menekülteket és az Európai Uniót zsarolja velük." A Fidesz EP-delegációjának vezetője, Deutsch Tamás csütörtökön azzal érvelt, hogy Európai Néppárt kérte tőlük, szavazzanak együtt a jobbközép pártcsaláddal, és ők tiszteletben tartották a frakciófegyelmet.

Az MSZP célja az, hogy egyértelművé tegye a magyar választók és az európai partnerek számára is, valójában milyen külpolitikát képvisel a Fidesz. "Ha valóban az európai és így a magyar értékek mellett állnak, akkor megszavazzák a parlamenti elfogadását. Ha napirendre sem veszik, vagy leszavazzák, akkor egyértelművé teszik, hogy nekik nem Magyarország, hanem kizárólag Orbán Viktor és a sötét családi üzelmek számítanak" - véli Ujhelyi István.

Az EP-képviselő szerint "az elvtelenséget mutatja, hogy Orbán Viktor a fideszesek által elfogadott EP-határozat után alig 24 órával máris újra a török akció mellett érvelt az állami rádióban, az Origo címet viselő állami propaganda-portál pedig olyan migránstömegekkel riogat, akiket a  » képmutató brüsszeli vezetők«  miatt ereszt majd rá Európára a török államfő.  A Fidesz játéka egyszerre álságos és veszélyes."

Törökország kurdok elleni háborújáról kérdeztük a Fidesz-KDNP képviselőit a héten, és arról, hogy az egész világgal szemben miért épp ők azok, akik támogatják a törökök véres offenzíváját. A képviselőktől megtudtuk, hogy a 2015-ös menekültválság komoly áldozatokkal járt Magyarországon; a kormány nem a keresztényüldözést támogatja, hanem a nemzeti érdekeket védi; Tatabányán is fontos problémákkal kell foglalkozni éppen.

A magyarok kevésbé elfogadók, mint az európai átlag

október 26., 08:43 Módosítva: 2019.10.28 16:18
1982
Minden összevetésben az EU-s átlag alatti a magyarok toleranciája a különböző kisebbségekkel szemben. A legnagyobb elutasítás a feketékkel, a muszlim és a meleg csoportokkal kapcsolatban mutatkozik meg egy Eurostat-felmérésben, amely egyébként EU-s szinten sokkal jobb képet fest, mint négy évvel ezelőtt.

Az Eurobarometer októberben közzétett felmérése szerint az elmúlt négy évben az európaiak lényegesen elfogadóbbak lettek – átlagban. Arra a kérdésre, hogy mennyire éreznék magukat kényelmesen, ha a gyermekük egy zsidó személlyel állna párkapcsolatban, a válaszadók 69 százaléka azt mondta, számukra ez nem jelentene problémát. Ez 9 százalékkal több, mint 2015-ben. Az emberek 55 százaléka számára nem gond, ha a gyermekük meleg – ez 11 pontos emelkedés.

A felmérés készítői politikai kérdéseket is feltettek és megkérdezték, hogy mit szólnának az emberek, ha a „hagyományostól” eltérő személy töltené be a legmagasabb választott politikai tisztséget. A válaszadók 88 százaléka számára nem gond, ha egy nő töltene be ilyen posztot, ez 7 százalékos növekedés. Eltérő vallású személy esetében 69 százalék az átlag, ez a legnagyobb változás – 13 százalékkal több, mint 2015-ben. Egy meleg, leszbikus, vagy biszexuális embert 64 százalék fogadna el például miniszterelnöknek, ami 10 pontos emelkedés.

Tovább

A magyar biztosjelöltnek megvan a véleménye az Európai Parlamentről

október 25., 19:03 Módosítva: 2019.10.25 23:44
4620
„Az Európai Parlamentnél alapelv, hogy olyan pénzt költs el, amit nem keresel meg” – fogalmazta meg véleményét Várhelyi Olivér, Magyarország uniós biztosjelöltje. A magyar EU-s nagykövet csütörtökön a visegrádi négyekről szóló brüsszeli konferencián vett részt, amely egyre inkább átfordult a magyar ügyekről szóló vitába.

Várhelyi Olivér, Magyarország Európai Unió melletti nagykövete csütörtökön a visegrádi négyekről szóló brüsszeli konferencián fejtette ki véleményét a regionális szövetségről. A diplomata szerint, aki jelenleg a magyar kormány uniós biztosjelöltje, a visegrádi négyek pozitív brandnek számít -  Brüsszelen kívül . „Brüsszelen kívül ismerik a mi mindennapi életünket” – tette hozzá. A közép-európai embereknek ami a szívükön az a szájukon, mondta: „Nem vagyunk diplomaták, nyersek vagyunk, de ezért a legjobb partnerek a párbeszédre.”

Várhelyi az EU ideológiai irányultságára is kitért: aggasztónak tartja, hogy Brüsszelben a marxizmusra kevésbé tekintenek negatív tapasztalatként, amikor "az Európai Bizottság elnöke Marx szobrot leplezett le" Trierben, „az ellen senki sem tiltakozott, és ezután még mi vagyunk az udvariatlanok, akik nem tisztelik mások érzékenységeit.” Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Juncker nem a szobrot leplezte le, hanem egy Marxról szóló kiállítás megnyitóján mondott beszédet, ahol elmondta, a filozófust olyan bűnökért okolják ma, amelyekről nem tehet, mert elveiből sok mindent épp ellenkezően valósítottak meg. 

A vitán elhangzott, hogy a visegrádi négyek gyakran nagyon kritikusak az unió mechanizmusaival szemben. Ez pozitív tulajdonság lenne, ha a kritika mellett megoldásokat is tudnának kínálni. A megoldások azért hiányozhatnak, mert nincs a V4-nek olyan közös intézménye, ahol a döntéseket koordinálni lehetne. Összességében, még ha a V4-ek jelentősége növekszik is, ezek az országok nem használják ki potenciáljukat. Egyre növekvő súlyukat mutatja, hogy ha a visegrádi blokk egy ország lenne, az lenne Németország legnagyobb gazdasági partnere, megelőzve az Egyesült Államokat és Kínát is.

Várhelyi szerint a visegrádiak elsősorban a problémákra hívják fel a figyelmet, például a határok védelmére és a migrációra: „A migránsok szétosztása egy fügefalevél, ami semmit sem oldana meg”. A jogállamisággal kapcsolatos vádakat Magyarországgal szemben rágalmazásnak nevezte, szerinte az Európai Parlament jelentésében sok olyan problémát is említettek, amelyeknek semmi köze a jogállamisághoz, például az, hogy túl alacsonyak a bérek Magyarországon. Erre azt üzente, hogy „mi nem költjük el azt a pénzt, amit nem keresünk meg. Az Európai Parlamentnél viszont alapelv, hogy olyan pénzt költs el, amit nem keresel meg.” Ami az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti: szerinte inkább más államok igazságszolgátatása felett kellene ítélkezni, mert Magyarországé az egyik leghatékonyabb Európában.

Tovább

A Fidesz nem lesz ott a Néppárt kongresszusán

október 25., 17:30 Módosítva: 2019.10.26 09:21
1938

Már egy bő hete levélben tájékoztatta az Európai Néppárt elnökét, hogy a Fidesz nem megy el a zágrábi kongresszusra – nyilatkozta Deutsch Tamás, Fidesz európai parlamenti delegációjának a vezetője az Azonnali.hu hírportálnak.

A lap azután kereste meg az EP-képviselőt, hogy a Népszava megírta: Orbán Viktort és a Fidesz tagjait nem hívják meg a Néppárt novemberi kongresszusára. Deutsch viszont viszont azt mondta, ők maguk döntettek úgy, hogy megfigyelőnek nem mennek el a pártkonferenciára, mivel a felfüggesztés miatt szavazni úgysem tudnának, és az ülés pedig nyilvános, tehát a fontos vitákat bárki meghallgathatja.

Tovább

Hétfőn lesz a magyar biztosjelölt állásinterjúja

október 25., 13:19 Módosítva: 2019.10.28 07:55
37

Várhelyi Olivért, a magyar kormány uniós biztosjelöltjét hétfőn hivatalosan is fogadja Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leendő elnöke. Az Európai Bizottság szóvivője a pénteki sajtótájékoztatón azt mondta, hogy hétfőn Thierry Breton francia jelölt mellett a magyar biztosjelölttel is találkozni fog Von der Leyen. Ez tulajdonképpen egy állásinterjú, ahol a bizottság leendő elnöke felméri, hogy a magyar és a francia kormány jelöltje szerinte alkalmas-e a nekik szánt pozícióra.

Korábbi információk szerint Várhelyi Olivér nem hivatalos keretek között már találkozott Von der Leyennel azóta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök uniós biztosnak javasolta az EU-hoz akkreditált magyar képviselet vezetőjét. Az előző biztosjelölt Trócsányi László EP-képviselő volt, de őt az Európai Parlament jogi szakbizottsága pénzügyi és egyéb érdekeinek összeférhetetensége miatt alkalmatlannak találta a biztosi pozícióra. Emmanuel Macron, akinek előző kiválasztottját, Sylvie Goulard-t szintén elutasította az EP, csütörtökön jelentette be Breton jelöltségét. Az ügyvivő román kormány még nem alakult meg, így  az új kiszemeltet sem nevezhette még meg.

Tovább

Bebörtönzött ujgur jogvédő kapta a Szaharov-díjat

október 24., 20:35 Módosítva: 2019.10.24 22:43
11

Az Európai Unió emberi jogi díját idén az ujgur közgazdász és emberjogi aktivista, Ilham Tohti kapta. A csütörtökön odaítélt Szaharov-díjat az Európai Parlament üzenetnek szánja Kínának, hogy tartsa tiszteletben ennek az ujgur kisebbség jogait, engedje szabadon Tohtit, és számolja fel átnevelő táborait Kínában. A többi jelölt között ott volt a meggyilkolt brazil aktivista Marielle Franco és Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus is.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke azzal indokolta, hogy a Szaharov-díjat Ilham Tohtinak ítélték oda, hogy az aktivista egész életét az ujgur kisebbség jogai védelmének szentelte. Annak ellenére, hogy a békés együttélésért küzdött, egy kétnapos kirakatperben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Kínában 2014-ben. A vele történtek ellenére továbbra is a higgadtság és a megbékélés szószólója.

Az ujgurok egy türk nyelvet beszélő, többségében muszlim vallású kisebbség, akik Kína északkeleti részén élnek. Kína 1949 után újra elfoglalta a rövid életű Kelet-Turkesztánt, és azóta egyre nagyobb méreteket ölt a han kínaiak betelepítése a tartományba. Az elmúlt években az ujgur tartományban megnőtt a feszültség az ujgurok és a han kínaiak között. Kína tart a szeparatizmustól, miközben több ujgur szervezetet is terrortámadásokkal vádoltak korábban.

Az Európai Parlament szerint 2017 áprilisa óta több mint egymillió ártatlan ujgurt tartanak önkényesen fogva internálótáborok hálózatában, ahol le kell mondaniuk etnikai identitásukról és vallási meggyőződésükről, és hűségesküt kell tenniük a kínai kormánynak. Az ujgur kisebbség helyzetéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen:

Tovább

Az EP leszavazta, hogy a tagállamok gyúrjanak rá a menekültek földközi-tengeri mentésére

október 24., 18:36 Módosítva: 2019.10.24 20:54
96

Elutasította az Európai Parlament a földközi-tengeri kutatás-mentésről szóló állásfoglalást csütörtökön Strasbourgban. Az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságában (LIBE) már elfogadott dokumentum arra kérte volna fel az Európai Bizottságot, hogy tegyen új javaslatot az európai menekültügyi rendszer reformjára, illetve felszólította a tagállamokat, hogy fokozzák a kutatási és mentési műveleteiket, és biztosítsák az ehhez szükséges eszközöket és személyzetet, mivel nemzetközi jogi kötelezettség a fuldoklókat kimenti a tengerből.

Tovább

Brit uniós biztosjelöltet is kér Von der Leyen, ha halasztják a brexitet

október 24., 14:55 Módosítva: 2019.10.24 17:12
76

Ha az október 31-i határidőhöz képest elhalasztják a brexitet, Nagy-Britanniától is biztosjelöltet fog kérni Ursula von der Leyen – jelentette ki az Európai Bizottság leendő elnöke csütörtökön egy helsinki konferencián. Az eseményről a Politico uniós ügyekkel foglalkozó hírportál számolt be.

„Haladnunk kell. Először is ott van a hosszabbítás kérdése, ami jól áll. Majd azt is meg kell oldanunk, hogy pontosan mennyi időt adjunk" – mondta Von der Leyen, aki azt is hozzátette, hogy ha Nagy-Britannia még november 1-jén az EU tagja lesz, akkor „természetesen a brit kormánytól is biztosjelöltet kér".

Tovább

A Fidesz is megszavazta a Törökország ellen javasolt uniós szankciókat

október 24., 14:21 Módosítva: 2019.10.25 10:27
420

Törökországgal szembeni szankciókat javasol az Európai Parlament. Az EP strasbourgi plenáris ülése csütörtökön szavazta meg az állásfoglalását, amelyben elítéli Törökország egyoldalú katonai akcióját, melynek következtében legalább 300 ezren kényszerültek már arra, hogy elhagyják az otthonaikat. Az Európai Néppárt frakciószinten támogatta a szöveg elfogadását, így a Euronews tudósítása szerint a néppárti fideszes képviselők is támogatólag emelték fel a kezüket a szavazásnál - miközben a magyar kormány Európában csaknem egyedüliként többször is egyértelműen kiállt az Erdoğan-kormány agressziója mellett, és egy darabig uniós szinten is blokkolta az elítélő nyilatkozat megszületését.

Az EP visszautasította, hogy Recep Tayyip Erdoğan elnök „fegyvernek használja a menekülteket, hogy az Európai Uniót zsarolja velük", és arra szólította fel a tagállamokat tömörítő Európai Unió Tanácsát, hogy vezessen be szankciókat és beutazási tilalmat az emberi jogi visszaélésekért felelős török tisztségviselők ellen.

Az EP azt is szeretné, ha a Tanács fontolóra venné a török gazdaságot sújtó szankciókat, főként a mezőgazdasági termékekkel kereskedelmére vonatkozóan. A képviselők végső megoldásként pedig az EU és Törökország közötti vámunió felfüggesztését is javasolják.

Tovább

Macron megnevezte biztosjelöltjét

október 24., 10:08 Módosítva: 2019.10.24 11:55
38

Thierry Breton volt francia gazdasági és pénzügyminisztert javasolta biztosjelöltnek Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön a Deutche Welle tudósítása szerint. A 64 éves Breton politikai tapasztalata mellett a vállalati világot is jól ismeri, 2008 óta az Atos információs technológiai óriáscég vezérigazgatója.

Breton karrierjét Jacques Chirac Tömörülés a Köztársaságért (Rassemblement Pour la République) pártjában kezdte, majd 2005-2007-ben dolgozott a gazdaságért, pénzügyekért és iparért felelős miniszterként. Kifejezetten jobboldali politikusként tartják számon, de 2017-ben az elsők között állt Macron mellé az elnökjelölti kampányban.

Macronnak azután kellett új biztos jelölnie, hogy az Európai Parlament szakbizottságai visszautasították az előző jelöltet, Sylvie Goulard-t. Az egykori EP-képviselőnek sem a korrupciógyanús ügyeit nem sikerült tisztáznia, sem pedig arról nem sikerült meggyőznie az EP-t, hogy képes lesz irányítani a neki szánt hatalmas bizottsági portfóliót, ami a digitális gazdaság és társadalom, az európai ipar és belső piac, a hadiipar és az űrkutatás területeit is felügyeli.

Breton széleskörű tapasztalatai alapján viszont alkalmas lehet a feladatra.

Tovább

2020-as uniós költségvetés: 6 millliárd eurón vitatkoznak az uniós intézmények

október 23., 18:06 Módosítva: 2019.10.24 15:11
59
A tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsa spórolna, míg az Európai Parlament költekezne jövőre a klímavédelem és a fiatalok támogatása érdekében. Több magyar képviselő kezdeményezése is veszélybe kerülhet.

Túl bőkezűnek tartja a tagállami kormányokat képviselő Európai Unió Tanácsa az Európai Parlament 2020-as költségvetési javaslatát. Az EP plenáris ülése szerdán megszavazta a 2020-as költségvetésről szóló tervezetet Strasbourgban, majd alig egy órával később a Tanács kijelentette: nem fogadhatja el az EP javaslatát. A gondot az okozza, hogy az EP 6 milliárd euróval több pénzt szeretne ténylegesen kifizetni, illetve 4,2 milliárd euróval magasabb összeget irányozna elő 2020-ban, mint a tagállami kormányokat képviselő Tanács. 

Az Európai Parlament közleményében a környezetvédelmi célokkal indokolta a magasabb számokat. Monika Hohlmeier német néppárti képviselő, a szerdán elfogadott EP-javaslat felelőse szerint „az ambiciózus éghajlati célok és környezetvédelem kéz a kézben járhat új munkahelyeket teremtő, kutatást támogató programokkal, fejlesztéssel és a versenyképesség növelésével."

Kimmo Tiilikainen, a Tanács soros elnökségét ellátó finn kormány pénzügyminisztere egyetértett ezekkel a célokkal, de az EP javaslatát elfogadhatatlannak nevezte, és arra is rámutatott, hogy a jövő évi költségvetés az ideihez képest eleve 0,6 százalékos és 3,3 százalékos növekedést jelent.

A következő három hétben egyeztető eljárásban próbálnak majd megoldást találni, de a vita jövőjét alapvetően meghatározhatja, hogy a tagállamok fizetnek be az uniós kasszába, és nem az európai parlamenti képviselők. A Tanács már az Európai Bizottság eredeti javaslatából is lefaragott: 166,8 milliárd eurót javasolt a kötelezettségvállalások és 153,1 milliárd eurót a kifizetések összértékre. 

 

Tovább

Bonbonos dobozt hajigált Salvini EP-képviselője a Törökországról szóló vitán

október 23., 15:12 Módosítva: 2019.10.24 10:31
181
A török tisztviselőket sújtó szankciókat és az Iszlám Állam európai útlevéllel rendelkező harcosainak és gyerekeinek a hazahozatalát is fontolgatja az Európai Parlament, miközben fordulatot várnak az uniós külpolitikában. A szerdai vitán bonbonos dobozt is hajigáltak.

Folyton a kudarc szót emlegették az európai parlamenti képviselők szerdai vitájukon, amelyen Törökország északkelet-szíriai katonai beavatkozását és annak következményeit tárgyalták. A strasbourgi plenáris ülés csütörtökön szavaz majd a közös állásfoglalásról, miközben Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török elnök kedd este megállapodott a biztonsági zónáról, és a török védelmi minisztérium is ígéretet tett arra, hogy a kurdok kivonulása után nem folytatja a katonai offenzívát.

A szerdai vitát egy kisebb közjáték is fűszerezte, mikor

a Törökországot hevesen bíráló olasz Angelo Ciocca elhajította a török nagykövetségtől ajándékba kapott bonbonos dobozt, amiért aztán rendre utasították az Északi Liga politikusát.

A felvétel olasz eredetiben az igazi:

Az EP-képviselők az európai külpolitika egészével elégedetlenek voltak, és gyengének ítélték meg az EU fellépését a törökök katonai akciójával szemben.

„Törökország, Oroszország, Irán és Bassár el-Aszad nyertek, miközben a nyugat eljátszotta a hitelességét”

– mondta Kati Piri holland EP-képviselő, a szociáldemokrata frakció tagja, aki évtizedek óta foglalkozik a török politikával.

Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő aktívabb uniós külpolitikai szerepvállalást sürgetett: „az Európai Unió tétlenül nézte az elmúlt években, ahogy destabilizálódnak a szomszédos régiók. Európát vissza kell helyeznünk a térképre.” A politikus arra is felhívta az EP figyelmét, hogy a magyar kormány volt az, amelyik határozottan kiállt Erdoğan mellett, nem pedig a magyar emberek. Ara-Kovács Attila DK-s EP-képviselő a magyar diplomaták közös uniós állásponttal rendszeresen szembehelyezkedő álláspontjára utalva azt kérte, hogy „ne hagyjuk hogy elvtelen, gátlástalan politikusok meggátolják a döntéshozatalt, és térjünk át minősített többségre épülő szavazásra a közös külpolitikában.”

Tovább

Az Európai Bizottság zöld utat adna Horvátországnak, hogy belépjen a schengeni övezetbe

október 23., 14:35 Módosítva: 2019.10.24 06:38
93
Az Európai Bizottság elérkezettnek látja az időt, hogy Horvátország belépjen a schengeni övezetbe. Erről még az Európai Tanácsnak is döntenie kell, ahol a Szlovéniával való határvitája miatt Horvátországot nagy valószínűséggel egy vétó fenyegeti. Horvátország schengeni tagsága jó hír lenne a magyar nyaralóknak, de a horvátok is könnyebben tudnának külföldön munkát vállalni. Azonban Horvátország kilátásait a schengeni tagságra a román és a bolgár forgatókönyv árnyékolja be: a két kelet-balkáni ország már 2010 óta vár arra, hogy az Európai Tanács elfogadja tagságukat, de a jogállamisági problémák miatt az európai vezetők mindig megvétózták azt.

Az Európai Bizottság kedden azt javasolta, hogy Horvátországot vegyék föl a schengeni övezetbe.  A Bizottság szerint a balkáni ország sikerrel kiküszöbölte a z eddigi hiányosságokat, melyeket a külső határok védelmében kellett pótolnia. A végleges döntés az Európai Tanács, tehát az uniós tagországok vezetőinek kezében van.

Vétózni fog Szlovénia?     

Az Európai Tanácsnak egyhangúlag kell jóváhagynia Horvátország csatlakozását a schengeni övezethez, és nem egyértelmű, hogy ez meg fog történni. Az Európai Tanácsban ülő állam- és kormányfők gyakran nem követik a Bizottság javaslatát, különösen ha a nyugat-balkáni bővítési folyamatról van szó: a legutóbbi EU-s csúcson az uniós vezetők, elsősorban Emmanuel Macron francia elnök ellenállása miatt például úgy döntöttek, nem kezdik el a EU-s csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával.

Valószínű, hogy Horvátország vétót kap majd Szlovéniától. Szlovén európai parlamenti képviselők már korábban küldtek egy levelet az Európai Bizottságnak, melyben leírták kétségeiket afelől, hogy Horvátország képes-e lesz a schengeni övezet külső határait megvédeni, és kérték a Bizottságot, hogy halassza el a döntést, hogy azzal a decemberben munkába álló új Bizottság foglalkozhasson Ursula von der Leyen vezetésével. A levelet a nyolcból hat szlovén képviselő írta alá, akik a három legnagyobb parlamenti pártcsalád (a Néppárt, a szociáldemokraták és a liberális Megújuló Európa frakció) tagjai.

A levél mögött a Horvátország és Szlovénia közötti határvita állhat: Jugoszlávia felbomlása óta a két országnak néhány kisebb tengeri és szárazföldi területről van határvitája, melyről végül egy nemzetközi választott bíróság hozott döntést 2009-en. Horvátország ennek köszönheti, hogy Szlovénia nem vétózta meg az EU-tagságát. Ezután azonban Horvátország szabálytalanságokat vélt felfedezni a bíróság döntésében, ezért felmondta a megállapodást.

Az Európai Bizottság szóvivője hangsúlyozta, hogy szerintük Szlovénia és Horvátország határvitája csak a két tagállamra tartozik, és ebbe nem kívánnak beleszólni, ezért azt nem is vették figyelembe, amikor elbírálták a horvát schengeni tagságot.

Tovább

Tusk szerint amit Orbán képvisel kurd-ügyben, az az iszlám terrorizmus győzelmét jelenti

október 22., 17:22 Módosítva: 2019.10.23 00:20
2405
Utolsó beszédét tartotta kedden az Európai Parlament plenáris ülésén az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke. Donald Tusk és Jean-Claude Juncker a múlt heti uniós csúcstalálkozó eredményeiről számolt be a képviselőknek.

Az állam- és kormányfők októberi találkozója kapcsán Donald Tusk komoly eredménynek nevezte, hogy a tagállamok egyöntetűen elítélték a kurdokkal szembeni török katonai akciót Észak-Szíriában. Tusk kijelentette, hogy nem hisz az időleges tűzszünetekben, csak a katonai cselekmények végleges leállítása, a csapatok visszavonása és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása lehet az elfogadható magatartás, mert „minden más az iszlám terrorizmus győzelmét és az európai biztonság fenyegetését jelenti”. (Orbán kiállt az offenzíva mellett, az EU-ban pedig vétózni tervezett egy azt elítélő nyilatkozatot.)

Az Európai Tanács elnöke a brexitmegállapodással kapcsolatban kifejtette, hogy most minden forgatókönyvre készen kell állni, de „a megállapodás nélküli kilépés sosem a mi döntésünk lesz”. Az Unió bővítéséről szóló „nehéz vitát” említve Tusk kijelentette: az Észak-Macedóniával és Albániával folytatott csatlakozási tárgyalások el nem kezdése „hiba” volt. Végezetül megköszönte Jean-Claude Juncker munkáját, majd a bizottsági elnökhöz fordulva ezt mondta: „Megtiszteltetés, hogy barátomnak hívhatlak.”

Tovább

Legális migrációs útvonalakat szorgalmaz az EP szakbizottsága

október 21., 21:46 Módosítva: 2019.10.22 06:46
65
Legális és biztonságos utak szükségesek az illegális bevándorlás és a halálesetek számának csökkentése érdekében – áll az Európai Parlament szakbizottságának állásfoglalásában. A képviselők szerint az EU kikötőinek nyitva kell állniuk a nem kormányzati szervezetek hajói előtt, többek között azért, mert a líbiai migrációs út a leghalálosabb a világon.

Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) hétfő este elfogadott egy állásfoglalás-tervezetet a Földközi-tengeri mentésekkel összefüggésben. Az előterjesztésre 34-en szavaztak igennel, 26-an elvetették és hárman tartózkodtak.

A határozat szerint az EU-nak sürgetnie kell a tagállamokat, hogy a kutatási és mentési műveleteket fokozzák annak érdekében, hogy minél kevesebb áldozatot szedjen a tengeri átkelés. A líbiai és olasz partok közötti szakasz a világ leghalálosabb útvonala, idén eddig közel 700-an tűntek el itt. A bizottság „új, fenntarthatóbb, megbízhatóbb és állandóbb megközelítést követel meg a kutatás és mentés területén, helyettesítve az eseti megoldásokat”.

Arra is felkéri az EU országait, hogy hozzanak létre tisztességes és fenntartható mechanizmust a megmenekültek elosztására. Ez a kvótarendszernek egy formája, amellyel a hamarosan hivatalba lépő, új Európai Bizottság is foglalkozni kíván.

Tovább

Juncker: Néhány tagállam történelmi hibát vétett

október 18., 15:10 Módosítva: 2019.10.19 18:58
119

„Nem Észak-Macedónia és Albánia hibája, hogy nem kezdődhetnek meg az uniós csatlakozási tárgyalások. Az uniós országok többsége zöld utat adott, de néhány állam ellenkezett" – mondta  Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az európai állam- és kormányfők kétnapos csúcstalálkozóját lezáró sajtótájékoztatón.

„Néhány uniós tagállam nem állt még készen a bővítésre. Ez egy hatalmas történelmi hiba"

– erősítette meg többször Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

A két elnök azonban hangsúlyozta, hogy újra egyeztetni fognak Albánia és Észak-Macedónia csatlakozásáról a 2020 májusában megrendezendő zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt. Tusk külön üzent a két országnak: „Ne adjátok fel, EU-tagok lesztek!" Lengyelország példáját is megemlítette: „Volt úgy, hogy mi is azt hittük, sosem leszünk EU-tagok."

A sajtótájékoztató egy ponton kifejezetten érzelmessé vált. „148 Európai Tanácson vettem részt" – mondta a hamarosan leköszönő Juncker arra utalva, hogy 1995 és 2013 között Luxemburg miniszterelnökeként, 2014-től pedig az Európai Bizottság elnökeként dolgozott. Barátjának, Tusknak és a karrierjét évtizedek vagy csak hónapok óta követő újságíróknak is köszönetet mondott. „Életem végéig büszke leszek arra, hogy Európát szolgáltam" – mondta elcsukló hangon, majd a vastaps alatt szemmel láthatóan a könnyeivel küszködött.

Tovább

Az IMF-től igazolt elnököt az Európai Központi Bank

október 18., 12:42 Módosítva: 2019.10.18 14:12
182

Megerősítették az európai állam- és kormányfők Christine Lagarde kinevezését az Európai Központi Bank (EKB) élére pénteken, az Európai Tanács csúcstalálkozójának második napján. A korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói posztját betöltő francia jogász november 1-jén veszi át Mario Draghitól az EKB-elnöki feladatokat, és a következő nyolc évben fogja felügyelni az eurózóna pénzügyeit és gazdasági stabilitását.

Tovább

Orbán nem akar női biztosjelöltet is megnevezni

október 17., 17:28 Módosítva: 2019.10.18 07:20
913

Orbán Viktor miniszterelnök nem szeretne női jelöltet is állítani EU-s biztosnak. A Politico információi szerint Orbán erről szerda este beszélt a frakcióülésen. Orbán az EP által elutasított Trócsányi László helyett Várhelyi Olivért javasolja a posztra.

A héten az Európai Bizottság szóvivője arról beszélt, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke több biztosjelölt megnevezését kérte a tagállamoktól korábban, és ez érvényes arra a három országra is, melyeknek első bizottsági jelöltje nem ment át az Európai Parlament vizsgálatán. Románia, Magyarország és Franciaország javasoljon két jelöltet a bizottsági posztra.

Von der Leyen korábban kifejezetten kérte, hogy a két biztosjelöltből egy férfi, egy nő legyen: eredeti célja az volt, hogy a biztosok egyenlő arányban legyenek mindkét nemből. Ez a cél már akkor meghiúsulni látszott, amikor a román és a francia női biztosjelöltet is alkalmatlannak találták a feladatra.

Az Európai Bizottságba a magyarral együtt még három biztos neve nem ismert, ezért a tervezettnél később, csak december elsején állhat munkába az új bizottság. Orbán Viktor elmondása szerint a biztosjelöltek portfóliójáért még mindig „folyik a harc”, nem titkolt célja lenne az eredetileg tervezett bővítés- és szomszédságpolitika bizottsági portfóliót megszerezni.

Tovább

Elégedettek Brüsszelben a brexit feltételeivel

október 17., 17:18 Módosítva: 2019.10.18 00:33
128

Elégedettek az uniós vezetők és a brit miniszterelnök is a csütörtökön a brit és az EU-s tárgyalódelegációk által véglegesített brexitmegállapodás tartalmával, de ezzel párhuzamosan többen is a brit törvényhozás felelősségét hangsúlyozták. Ha a tagországok vezetői a csütörtöki EU-csúcson jóváhagyják a megállapodást, akkor azt még az Európai Parlamentnek és a brit parlamentnek is ratifikálnia kellene.

Ha a szombatra tervezett rendkívüli ülésen nem fogadnak el új megállapodást a brit parlamentben, és a korábbi álláspontjuknak megfelelően rendezetlen brexitet sem akarnak, akkor Boris Johnsont törvény kötelezi arra, hogy az október 31-i kilépési dátum halasztását kérje az EU-tól. A BBC csütörtökön viszont brit kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Johnson arra kérheti a csúcson a tagországok vezetőit, hogy zárjanak ki egy újabb halasztást, és tegyék világossá: az új megállapodás vagy a rendezetlen megállapodás közül kell választani.

JEAN-CLAUDE JUNCKER, az Európai Bizottság elnöke MINDENESETRE CSÜTÖRTÖKÖN KIZÁRTA AZ ÚJABB HOSSZABBÍTÁST.

Arról beszélt, hogy nincs szükség halasztásra, hiszen ott van a megállapodás az asztalon. Mint mondta, ez a brit álláspont, és az ő véleménye is. Ez nem feltétlen jelenti a tagországok vezetőinek végleges álláspontját, de egy jelzés a brit parlament felé. Juncker egyébként az interjú közben mérgesen leordított egy közbeszóló riportert:

Délután Boris Johnson és Jean-Claude Juncker közös sajtótájékoztatón számoltak be arról, hogy „méltányos, kiegyensúlyozott és jó megállapodás” született. Juncker szerint a megállapodás egyszerre „védi meg az állampolgárok érdekeit és a közös piacot, és teremt békét és biztonságot.” Juncker arra figyelmeztetett, hogy vagy ezt a megállapodást fogadja el Nagy-Britannia, vagy megállapodás nélkül távozik. 

Juncker a jövővel kapcsolatban arról beszélt, hogy az EU és Nagy-Britannia közötti együttműködésre kell a figyelmüket fordítani, amint minden fél jóváhagyta a megállapodást. Johnson is megemlítette az európai barátságot, de inkább azt emelte ki, hogy mostantól végre olyan döntéseket hozhatnak, ami fontos a brit állampolgároknak: egészségügyi reform, a rendőri állomány bővítése, béremelés. Juncker azzal köszönt el, hogy „örül a megállapodásnak, de szomorú a brexit miatt.” 

Tovább

A brexiten túl komoly összetűzések várhatók az EU-csúcson

október 17., 15:01 Módosítva: 2019.10.17 17:50
98
Heves vitákra számítanak a tagállamok között a következő kétnapos csúcstalálkozón. A brexitről sikerült az utolsó pillanatban megegyeznie a brit kormány és az EU tárgyalódelegációinak, de a megállapodást jóvá kell hagynia a tagországoknak is. Újra napirenden lesz a balkáni bővítés kérdése, amitől főként Franciaország zárkózott el határozottan, de a bővítéspárti tagállamok nem adják fel, hogy legalább Észak-Macedóniáról meggyőzzék a francia elnököt. Törökország ügyében nem számítanak előrelépésre, mert ahhoz egységes fellépés kéne minden EU-s tagállamtól. A legkeményebb vita a költségvetésről várható, a kohéziós támogatások csökkenése, és azok kifizetésének a jogállamiság kritérumrendszeréhez kötése miatt Magyarország is erélyesen tiltakozott.

Parázs vitára készültek az uniós országok vezetői csütörtökön és pénteken Brüsszelben a brexitről, az EU bővítéséről, a szíriai török offenzíváról és a 2020 utáni többéves költségvetésről. Régen volt már ilyen sok megosztó téma egyszerre az Európai Unió stratégiai döntéseit meghozó Európai Tanács előtt.

Néhány órával a csúcstalálkozó előtt sikerült a brit kormánynak és az Európai Uniónak megállapodnia a brexitről, miután az Észak-Írországban alkalmazott vámrendszerről késő éjszakáig tárgyaltak. Az alku értelmében Észak-Írország Nagy-Britannia vámrendszeréhez tartozik majd, de az egységes európai piac belépőpontja marad. Az uniós állam- és kormányfők így megvitathatják az új 64 oldalas brexitmegállapodást, bár több diplomata is jelezte, hogy túl szűknek érzik a határidőt, és szerették volna a szakértőikel is megnézetni a dokumentumot, mielőtt  a vezetők elé terjesztik.

Ha a tagországok vezetői egyhangúlag megszavazzák a Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és a Donald Tusk, az Európai Tanács által is javasolt megállapodást, akkor – ahogy korábban Theresa May megállapodása esetén – megint a brit parlamenten lesz a sor, hogy ratifikálja-e a megállapodást. Ott a torykat támogató északírek nem támogatják a tervet, ahogy az ellenzéki pártok vezetői sem, Johnsonnak pedig nincs többsége az alsóházban.

Tovább

A tervezettnél egy hónappal később áll fel az új Európai Bizottság

október 16., 17:54 Módosítva: 2019.10.16 19:34
56

December 1-jével állhat csak munkába az új Európai Bizottság, jelentett ki az Európai Parlamenti szóvivője szerdán. A bejelentés hivatalosan is megerősítette azt, amit Ursula von der Leyen, a testület leendő elnökének múlt heti levele alapján már sejtetni engedett.

A tervek szerint az Európai Parlament október 23-án szavazott volna az új Bizottságról, de miután a 26-ból három jelöltet is alkalmatlannak találtak a biztosi pozícióra, a szavazást el kellett halasztani, és a november 1-jei határidő is egy hónappal későbbre tolódott.

Von der Leyen most a francia, magyar és román kormányoktól is két nevet, egy férfi és egy női jelöltét várja, hogy közülük választhasson az új Bizottságba. Mivel a nemi és földrajzi egyenlőség elvein túl szakmai és politikai szempontokat is figyelembe kell venni, a kiválasztási folyamat még jó ideig eltarthat.

Az új Bizottság felállásáig a Jean-Claude Juncker vezette testület marad.

A rovat korábbi cikkei

Rovatok