A koronavírus okozta gazdasági károk azonnali enyhítéséről és egy hosszútávú fellendülési tervről tárgyalnak majd az uniós állam- és kormányfők a csütörtök délután kezdődő videókonferenciájukon. Ez lesz az uniós vezetők negyedik csúcstalálkozója, amelyet a koronavírus miatt hetedik hete tartó korlátozások miatt virtuálisan tartanak.
Azonban hogy érdemi döntést ilyen körülmények között nem lehet hozni, azt az Európai Tanács egyik magas rangú tisztviselője is megerősítette egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen.
A végén személyesen kell majd találkozniuk ahhoz, hogy a 2021-27-es keretköltségvetésről és az európai gazdaság talpraállításáról megállapodjanak. Hogy ezt júniusban már meg tudják-e oldani, vagy sem, az a járványügyi helyzettől függ
- magyarázta.
A mostani videókonferencián azonban nem a fizikai távolság és a technika okozza a legnagyobb gondot, hanem az, hogy a tárgyalófelek nagyon eltérő véleményen vannak a legtöbb kérdésben. Jelen állás szerint
már az is eredmény lesz, ha legalább valamilyen általános irányvonalban meg tudnak állapodni,
hogy fel tudják kérni az Európai Bizottságot arra, készítsen konkrét javaslatokat a fenti két témában.
Elképesztő, hogy a koronavírus-járvány kihívásai közepette egyes politikusok legfontosabb feladata a Magyarország elleni politikai vádaskodás – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtökön az MTI tudósítása szerint.
A miniszter előző nap vett részt az európai ügyekkel foglalkozó uniós miniszterek videókonferenciáján. Az ülés fő feladata az volt, hogy az európai állam- és kormányfők csütörtöki videókonferenciáját előkészítse, ahol főként a koronavírus utáni gazdasági helyreállításról és a 2021–27-es keretköltségvetésről lesz szó.
A szerdai miniszteri tanácsülésen ugyanakkor azokról a vészhelyzeti intézkedésekről is tárgyaltak, amelyeket a tagállamok a koronavírus miatt vezettek be. A Népszava információi szerint a miniszterek kétharmada említette meg különböző formában, hogy az intézkedéseknek arányban kell lenniük a helyzet súlyosságával, meghatározott ideig tarthatnak és biztosítani kell demokratikus kontrolljukat.
Az Európai Unió külügyminisztereinek szerdai videokonferenciájának napirendjén elsősorban természetesen a koronavírus-járvány nemzetközi vonatkozásai szerepeltek, de emellett téma volt szovjet tagköztársaságokkal fenntartott, úgynevezett Keleti Partnerség elmélyítése, valamint a líbiai helyzet nyomon követése. Ehhez képest a magyar külügyminiszter a találkozó utáni Facebook-bejelentkezésében hamar rávilágított arra, hogy milyen veszélyes fenyegetést jelent ezekben az időkben az illegális migráció. Szijjártó Péter elöljáróban elmondta, hogy a visegrádi országok beleegyeztek abba, hogy az általuk a líbiai határvédelem megerősítésére korábban ajánlott 35 millió euró egy részét a koronavírus elleni védekezésre használják fel az észak-afrikai országban. Ezután beszélt arról, hogy mennyire fontos, hogy a szomszédságunkban is javuljon a vírushelyzet, majd így folytatta:
Mi a Nyugat-Balkánon eddig hat országnak nyújtottunk támogatást, és ez a támogatás, amely maszkokban és védőruhákban öltött testet, hozzájárul ahhoz, hogy a Nyugat-Balkán védekezési képességét fenntartsuk arra az esetre, ha újabb illegális migrációs nyomás érkezne a nyugat-balkáni útvonalon keresztül.
Ahogy egyre több uniós államban elkezdenek lazítani a koronavírus miatt bevezetett korlátozásokon. És miután a tavasz is megállíthatatlanul dübörög, egyre sürgetőbb politikai kérdéssé válik Európa-szerte:
megyünk-e idén nyaralni?
A mediterrán államok – élükön a koronavírus által kevésbé sújtott Görögországgal – elkezdték sürgetni az Európai Bizottságot, hogy a múlt héten nyilvánosságra hozott exitstratégiát kiegészítve arról is tegyen közzé ajánlásokat, hogyan lehetne a számukra gazdasági szempontból különösen jelentős turistaszezont megmenteni. A hétvégén egy portugál lapnak adott interjújában Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke már azt fejtegette, hogy „okos megoldások” fogják a nyaralást segíteni.
Talán kicsit más lesz, eltérő higiéniás feltételekkel és nagyobb távolságtartással, de lenyűgöző lesz, ahogy feltaláljuk magunkat
– mondta.
A koronavírus-járvány miatt alkalmazott kijárási korlátozások alatt egyértelműen megnőtt a családon belüli erőszak aránya – erre hívja fel a figyelmet az ENSZ nőkkel és a nemek közötti egyenlőséggel (UN Women) foglalkozó szervezete. Erre már konkrét adatok is rendelkezésre állnak számos országból, elsősorban a helyben működtetett segélyhívó telefonok adatai alapján. Jelenleg a Föld lakosságának körülbelül fele valamilyen kijárási korlátozás hatálya alatt él, a rendkívüli helyzet számos feszültség forrásává vált. Az emberek aggódnak a biztonságuk, egészségük, korlátozott életkörülményeik és pénzügyi helyzetük miatt is. Másrészről a bántalmazott nőknek a bezártság miatt még kevesebb lehetőségük van a segítségkérésre, személyes kapcsolatfelvételre alig van módjuk, számos ország lakóinak pedig lehetetlen az online segítségkérés.
Franciaországban a családon belüli erőszakkal kapcsolatos esetek 30 százalékkal nőttek a március 17-i lezárásokat követően. A ciprusi segélyvonalakat 30, a szingapúrit pedig 33 százalékkal hívták többen. Argentínában a családon belüli erőszakkal összefüggő sürgősségi hívások száma 25 százalékkal nőtt a lezárások kezdete óta. Kanadában, Németországban, Spanyolországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a kormányzati szervek, a nőjogi aktivisták és a civil szervezetek részéről egyre több jelentés érkezett a válság ideje alatt fellépő családon belüli erőszakról, illetve a sürgősségi menedékhely iránti igényről.
1989 végpont és kezdőpont Kelet-Közép-Európában: egy sor politikai, gazdasági, társadalmi folyamat mérföldköve. Elbukott egy ideológia: a kommunizmus. Összeomlott egy hatalomforma: a szovjet típusú rendszer. Csődbe ment egy gazdasági rendszer: a tervgazdaság. Halálos sebet kapott egy világbirodalom: a Szovjetunió. Lebontották a világrendszereket elválasztó vasfüggönyt. Másfelől nézve jelentős győzelmet aratott a nyugati világ több terméke: a liberális demokrácia, a piacgazdaság, a kapitalizmus. Kelet-Közép-Európa nemzetei függetlenítették magukat Moszkvától és megkezdődött Európa újraegyesülése. Magyarország – akárcsak mostanában, amikor a folyamatok épp az ellenkező irányba tartanak – a változások élén járt.
Engedélyezte az Európai Bizottság a magyar kormány 31,5 milliárd forintos bértámogatási programját, amely a kutatás-fejlesztésben érdekelt vállalatoknak nyújt segítséget.
A most jóváhagyott magyar programnak köszönhetően a kutatóknak és cégeknek a koronavírus-járvány alatt és után sem kell leállniuk a kutatás-fejlesztéssel. Meg kell őriznünk a munkahelyeket innovatív szektorokban annak érdekében, hogy a válság után az európai gazdaság visszaállhasson a rendes kerékvágásba
– írta a döntést bejelentő közleményében Margrethe Vestager digitális ügyekért és versenyjogért felelős biztos.
A világ erdőinek összterülete hozzávetőleg 3,9 milliárd hektár az ENSZ keretein belül működő Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) számításai szerint. Ez a világ szárazföldi felületeinek körülbelül 30 százaléka. A FAO becslése szerint 2000 és 2010 között évente 13 millió hektárnyi erdővel lett kevesebb a Földön természeti okok miatt vagy mert kiirtottak zöldterületeket. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben az erdőterület növekedésének éves becsült aránya 5 millió hektár.
A 3,9 milliárd hektárból a legnagyobb arányban Oroszországban találhatók erdők, a világ erdeinek 20,4 százaléka. Brazíliában van az erdők 12,3 százaléka, Kanadában pedig 8,68 százaléka. Ha az EU-t kezeljük egy egységként, akkor a 27 uniós tagállam ezen a listán a 6. helyet foglalja el, 3,95 százalékkal. Ez 157 millió hektárt jelent, ami az EU27-ek területének 38 százaléka. Ami az unió egész területének megoszlását illeti, 44,7 százalék mezőgazdasági hasznosítású. A mesterségesen beépített terület egyébként 4,83 százalék. Az európai erdők nagy része magántulajdonban (az erdőterület kb. 60 százaléka), nem pedig állami tulajdonban van (40 százalék).
Az Európai Unió alapszerződései nem tesznek konkrét utalást az erdőkre, ezért az EU-nak nincs közös erdészeti politikája, ez tehát elsősorban nemzeti hatáskörben maradt.
#EUvsVirus néven rendez összuniós hackathont az Európai Bizottság április 24-26-án. Csapatban és egyénileg is várják a jelentkezőket, akik hat kategóriában (egészségügy, üzlet, társadalmi és politikai összetartás, távoli munka és oktatás, digitális pénzügyek, egyéb) kereshetnek megoldásokat a koronavírus okozta helyzet kezelésére. Nem csak programozók részvételére számítanak: mentorként, csapatkoordinátorként, valamint partnerként is be lehet kapcsolódni. Utóbbiak közé például egyetemek, cégek, civil szervezetek is regisztrálhatnak az online rendezvény honlapján április 19-én éjfélig.
Az állásfoglalásban a képviselők üdvözlik a már eddig elfogadott intézkedéseket, de szerintük nagyszabású helyreállítási és újjáépítési csomagra is szükség van, amelyet egy megnövelt hosszú távú költségvetésből (MFF), a meglévő uniós alapokból és pénzügyi eszközökkel, valamint az uniós költségvetés által garantált „helyreállítási kötvényekből” kellene finanszírozni. A válságra adott válasznak nem kell kiterjednie a közös adósságkibocsátásra, hanem a jövőbeli beruházásokra kell irányulnia, hangsúlyozzák a képviselők.
Ezen túl a képviselők egy állandó európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer és egy legalább 50 milliárd eurós ún. Koronavírus Szolidaritási Alap felállítását kérik. Az alap a tagállamok egészségügy terén tett erőfeszítéséhez járulna hozzá kölcsönök biztosításával, a válságot követően pedig finanszírozná az egészségügyi rendszerek ellenállóbbá tételét és azt, hogy azok a leginkább rászorulókról is célzottan gondoskodjanak. Megfogalmazták azt is, hogy a mostani tapasztalatokból kiindulva a határokon átnyúló egészségügyi veszély esetére szélesebb uniós jogosítványokra van szükség. Így érhető el, hogy késlekedés nélkül szülessenek meg az európai szintű válaszlépések, a készleteket pedig – legyen szó arcmaszkokról, lélegeztetőgépekről, gyógyszerekről vagy pénzügyi segítségről – oda irányíthatnák, ahol leginkább szükség van rájuk.
A gyakorlatban mindez tehát úgy néz ki, hogy a szövetségesek felajánlásokat tesznek a nehéz helyzetben lévő tagállamoknak és megszervezik a segítség eljuttatását. Ennek érdekében április 2-án engedélyezték a NATO Gyors Légi Mobilitás (RAM) folyamatának alkalmazását, ami akadálytalan légi szállítást jelent egész Európában. A katonai repülőgépek egyedi hívójellel repülhetnek, ez többek között gyorsított diplomáciai engedélyt és az útvonalkorlátozások eltörlését is jelenti. A repülésekhez a szövetségesek, illetve a partnerországok együttesen három C-17 Globemaster nehéz teherszállító járművet is üzemeltetnek, megosztva a repülési órákat és költségeket.
Az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 350 milliárd forint összegű programot, amely a koronavírus-járvánnyal összefüggésben hivatott a magyar gazdaságot támogatni. A program finanszírozása az uniós strukturális alapokból történik.
A 350 milliárd forintos magyar program az európai strukturális alapokból finanszírozott közvetlen támogatásokon, kölcsönökön és tőkebefektetési intézkedéseken keresztül segíti a magyar vállalkozásokat. Támogatni fogja a koronavírus-járvány gazdasági következményeit elszenvedő vállalatokat ebben a nehéz időszakban. A tagállamokkal együttműködve továbbra is arra törekszünk, hogy a nemzeti támogatási intézkedések összehangolt és hatékony módon, az uniós szabályokkal összhangban léphessenek életbe
- kommentálta a döntést Margrethe Vestager, az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnöke. Magyarország egy 350 milliárd forint összegű támogatási programot jelentett be a Bizottságnak, hogy segítséget nyújtson a koronavírus-járvány által érintett vállalkozásoknak közvetlen támogatások, kölcsönök és tőkebefektetési intézkedések formájában, az uniós strukturális alapok e célra történő felhasználásával. A program minden olyan vállalkozás – azaz mikro-, kis- és középvállalkozás, valamint nagyvállalat – előtt nyitva áll, amely hozzáfér az európai strukturális alapokhoz, és a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak betudható nehézségekkel küzd.
Hiába hozhatna komoly eredményeket, ha az EU képes lenne összehangoltan és gyorsan fellépni a koronavírus elleni küzdelemben, a merev intézményi struktúrák és a tagállamok széthúzása miatt erre esély sincs
– ez volt a legfőbb üzenete annak a levélnek, amelyben az Európai Kutatási Tanács elnöke, Mauro Ferrari a múlt héten bejelentette a lemondását. Az EU válságkezelését kritizáló hangok közül Ferrarié azért tűnik ki, mivel belülről látta a rendszer működését.
Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a tudós hiába indokolta távozását a Financial Timesnak eljuttatott levelében az uniós tagállamok közti szolidaritás hiányával, a hatékony járványellenes fellépést meggátló politikai játszmákkal és a nehézkes brüsszeli bürokráciával, Ferrari döntése mögött komoly személyes problémák is húzódtak.
A történet viszont jól láttatja, milyen ellentmondásos helyzetbe kerültek a koronavírus alatt az egészségüggyel foglalkozó uniós ügynökségek egy olyan rendszerben, ahol tőlük várják a megváltást, miközben ezen a területen az Európai Uniónak lényegében csak tanácsadó szerepe van.
Bocsánatot kért Olaszországtól Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azért, mert a koronavírus-válság elején nem nyújtottak elég segítséget az országnak. Von der Leyen az Európai Parlament plenáris ülésén beszélt az Európai Unió intézkedéseiről a járvány megfékezéséhez és a gazdasági válság kezeléséhez.
Igazából senki nem készült fel igazán erre. Nem túl sokan jelentkeztek az elején, hogy segítséget nyújtsanak Olaszországnak
– jelentette ki. Ezért „az a helyes, ha Európa szívből bocsánatot kér.” A Bizottság elnöke szerint a változás valódi bocsánatkéréssel indul, és örömteli tény, hogy mostanra „Európa a világ szolidaritással dobogó szíve lett.” Példa erre, hogy azóta Olaszországnak Romániától Csehországon át Németországig számos európai ország nyújtott segítséget azzal, hogy orvosokat, ápolókat, egészségügyi felszerelést küldtek, vagy épp átvettek koronavírusos betegeket.
63 EP-képviselő tiltakozik nyílt levélben a két hete benyújtott salátatörvény transzneműekre vonatkozó rendelkezései ellen. A politikusok arra kérik Varga Judit igazságügyi minisztert és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy vonják vissza a nemváltoztatást jogilag ellehetetlenítő javaslatot.
A Semjén Zsolt KDNP-elnök és miniszterelnök-helyettes által beterjesztett módosítás lényege, hogy a hivatalos iratokban az eddig használt „nem” kifejezés helyett a „születési nemet” tenné kötelezővé.
A 165 ezer Erasmus+ cserediák és 5000 uniós önkéntes érdekében felszólalva küldtek levelet Mariya Gabriel oktatásért felelős biztosnak az Európai Parlament kultúráért és oktatásért felelős szakbizottságának tagjai.
Ebben leírják, hogy az Európai Bizottság jelenlegi tájékoztatásából, illetve a tagállami ügynökségek különböző eljárásaiból és hozzáállásából nem derül ki egyértelműen az Erasmus+ diákok és a Szolidaritási Testület önkéntesei számára, hogy számíthatnak-e a rendkívüli költségeik megtérítésére, és megtarthatják-e programrésztvevői státuszukat.
A képviselők azt is kérik, hogy a diákok ne veszítsék el ezt a tanévet, és az ehhez szükséges kreditet virtuális oktatáson keresztül is megszerezhessék. Ugyancsak javasolják, hogy a Szolidaritási Testület programban résztvevők akkor is megőrizhessék önkéntes státuszukat a programjuk tervezett időtartamára, ha az adott programot felfüggesztették. Az önkéntesek így végigdolgozhatnák a program időtartamát, és nem esnének el az önkéntes státusszal járó olyan bevételtől, mint például a gyermekek után járó támogatás. Alternatívaként felvetik a szakbizottság tagjai, hogy a felfüggesztett programok helyett máshol folytassák a munkát, például a COVID-19 járvány elleni tagállami projektekben segítsenek.
„Nem azt akarjuk, hogy most azonnal minden korlátozást feloldjanak a tagállamok, hanem arra teszünk javaslatot, hogyan vezessék ki fokozatosan és egymással egyeztetve a koronavírus miatt bevezetett intézkedéseket” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán.
Von der Leyen az intézmény ajánlásait – vagy az uniós zsargonban közkedvelt szóval élve forgatókönyvét – mutatta be arról, hogyan oldják fel a tagállamok a koronavírus miatt bevezetett korlátozásokat. Az emberek élete és biztonsága fontos, hangsúlyozta a Bizottság elnöke, de a
járvány kezelése 3 ezer milliárd eurójába kerül az európai gazdaságnak,
így lassan vissza kell térni a megszokott kerékvágásba. Miközben azt sem szabad elfelejteni, hogy a koronavírus áldozatainak kétharmada, mintegy 80 ezer ember európai.
A politikusoknak kell elől járnia a jó példával a koronavírus elleni küzdelemben – állítja három európai parlamenti képviselő, aki a járvány idejére visszatért eredeti hivatásához, az orvostudományhoz.
A német kereszténydemokrata Peter Liese, a portugál szociáldemokrata Manuel Pizzaro és az Európa Megújul frakcióhoz tartozó, momentumos Cseh Katalin egy közös élő Facebook-bejelentkezésben számolt be a tapasztalatairól az Európai Parlament oldalán.
A korábban gyermekorvosként praktizáló Liese-ének kellett a legnagyobb kimaradást bepótolnia, ugyanis a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tagjaként 1994 óta képviselő az Európai Parlamentben és 17 éve nem is praktizál. A magát „veterán politikusnak” tartó Liese azonban úgy gondolta, hogy a koronavírus jelentette válsághelyzetben neki is felelősséget kell vállalnia, ezért három héttel ezelőtt visszatért az egyik észak-rajna-vesztfáliai kórházba.
Hasonlóan gondolkozik a szülész-nőgyógyász végzettségű Cseh is, aki egy héttel ezelőtt kezdett el dolgozni az egyik budapesti kórház sürgősségi osztályán.
Ha a politikusok az átlagemberektől kérnek áldozatvállalást, akkor nekik maguknak kell példát mutatniuk
– mondja.
Ez Európai Uniónak nevén kellett volna nevezni a dolgokat, és keményebben kellett volna fellépnie a magyar kormánnyal szemben, mely a koronavírusra hivatkozva határozatlan időre biztosította magának a korlátlan hatalomgyakorlást.
- nyilatkozta hétfőn a Politico európai kiadásának Jean-Claude Juncker egykori európai bizottsági elnök. A hivatali ideje alatt Orbán Viktorral kutya-macska barátságot ápoló veterán luxemburgi politikus a magyar miniszterelnök „minden észszerű határon túlmenő“ politikáját hibáztatta azért, hogy „nem sikerült elsimítani az EU-n belüli kelet-nyugati konfliktust“. Juncker állítása szerint azt gondolta, hogy az Unió legalább a koronavírus-törvényt látva a sarkára áll, ehhez képest a szervezettől csak „a helyzet vizsgálatá“-ra meg más efféle óvatos dorgálása futotta. Egyébként az Európai Néppárt 13 tagja követelte a Fidesz pártszövetségből való kizárását, de a magyar kormánypárt valószínűleg jól taktikázott, hiszen az uniós szervezetek a válság kellős közepén valószínűleg nem rohannak majd a renitens tag megregulázására.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások milyen mértékben akadályozzák az Európai Parlamentet a szerepének betöltésében?
A jelenlegi helyzet példátlan az Európai Unió történetében. Valójában ez egy olyan egészségügyi válság, amellyel a világ utoljára az 1920-as években találkozott. Rendkívüli intézkedésekre és új, gyakorlati megoldásokra van szükség. Ez különösen fontos az európai intézmények esetében; működő intézmények nélkül az Unió működése veszélybe kerülne. Véleményem szerint ennek olyan következményei lennének, amelyek mélyebb válsághoz vezetnének, mivel hiányozna a tagállamoknak nyújtott EU-s támogatás. Ezért az Európai Parlament a működésének fenntartását tartotta a legfontosabbnak, a szükséges jogalkotási és költségvetési hatáskörök gyakorlásának biztosítását. Mint David Sassoli elnök mondta: „A demokráciát nem lehet megállítani”.
Az Európai Parlament a járvány ellenére teljes mértékben ellátja a szerepét, az alapvető jogalkotási és költségvetési funkciókat, valamint az ellenőrzési funkciót gyakorolja: plenáris ülést tartott az egészségügyi hatóságok ajánlásainak figyelembevételével, amelybe a képviselők távolról is bekapcsolódtak, távszavazást hajtott végre, és a bizottságok is dolgoznak. A tartalom, amelyen parlamentünk munkálkodik, természetesen jelentősen megváltozott: a legfontosabb jogi lépések a Covid-19-válság leküzdésére, valamint hatásainak enyhítésére vonatkoznak.
Megállapodtak az eurózóna pénzügyminiszterei az uniós gazdasági csomagról a csütörtök késő estébe nyúló tárgyalások után. Az egyezséget pénteken fogják véglegesíteni egy újabb videókonferencia keretében, amelyen azoknak az uniós országoknak a pénzügyminiszterei is részt vesznek majd, amelyek nem használják a közös pénzt.
A húsz órán át tartó tárgyalássorozatot követően az Eurócsoport elnöke, Mário Centeno
egy 540 milliárd eurós mentőcsomagról számolt be, amelynek három pillére a munkavállalókat, a cégeket és a tagországokat is segíteni fogja
a koronavírus okozta károk enyhítésében:
A spanyol és olasz kormányok legfőbb követelése egyelőre nem teljesül azzal kapcsolatban, hogy közös eurókötvények kibocsátából finanszírozzanak egy új európai Marshall-programot a koronavírus utáni gazdasági újjáépítésre. Ahogy Centano diplomatikus fogalmazott, a tagállamok "továbbra is dolgozni fognak egy gazdaságfellendítési terven".
Jóváhagyta az magyar kormány 50 milliárd forintos vállalkozástámogatási programját az Európai Bizottság. A program célja, hogy enyhítse azokat a károkat, amelyeket nagy- és középvállalatok a koronavírus miatt szenvedtek el. A cégek legfeljebb 800 ezer eurós (jelenlegi árfolyamon 282,4 millió forint) támogatásra pályázhatnak, és a Nemzeti Befektetési Ügynökség fogja majd a jelentkezéseket elbírálni.
A program azokat a vállalkozásokat fogja támogatni, amelyek különösen súlyos veszteségeket szenvedtek el a járvány kitörése óta
- írta a döntésről szóló közleményében Margrethe Vestager digitális ügyekért és versenyjogért felelős biztos. A támogatás segítségével a cégek "folytathatják majd a létfontosságú beruházásaikat."
Egy hónapja jelentette be az Európai Bizottság , hogy a járvány gazdasági kárait enyhítendő kivételt fog tenni az uniós versenyjogi szabályokban, és engedélyezi azokat a támogatásokat, amelyeket a tagállamok a bajbajutott vállalkozások megmentésére vagy az egészségügyi fejlesztésekre szánnak.
Május 15-ig meghosszabbítaná az EU területére történő beutazás tilalmát az Európai Bizottság, nehogy hatásukat veszítsék a koronavírus ellen bevezetett eddigi intézkedések. Az európai állam- és kormányfők március közepén egyeztek meg arról, hogy 30 napra felfüggesztik a nem uniós állampolgárok beutazását az EU területére. A tilalom alól csak az orvosok, nővérek és kutatók kaptak felmentést.
Az utazáskorlátozást szigorúan véve nem az EU rendeli el, mivel erre nincs jogköre, hanem az uniós országok koordinálják a lépéseiket.
A hosszabbításhoz összesen 30 ország beleegyezése szükséges.
Lengyelországnak azonnal fel kell függesztenie a legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának működését - állapította meg az Európai Unió Bírósága szerdán hozott ítéletében.
Az indoklás szerint a fegyelmi tanács nem felel meg a független és pártatlan igazságszolgáltatás európai uniós normáinak, mivel a bírói kar felett erős kontrollt gyakorló testület tagjait a lengyel parlament jelöli. Ugyanerre a következtetésre jutott lengyel legfelsőbb bíróság is kimondta december elején, állítva, hogy „nincs megfelelő garancia a törvényhozó és végrehajtó hatalomtól való függetlenségre”.
Eközben Věra Jourová európai értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos a Rzeczpospolita lengyel napilapnak azt nyilatkozta szerdán, hogy aggályokat vet fel a lengyel kormánynak a koronavírus miatt az utolsó pillanatban meghozott döntése, miszerint levélben lehet majd szavazni a májusi elnökválasztáson.
Alaposan figyelem az eseményeket. Aggaszt, hogy a szavazás módja lehetővé teszi-e, a szabad és méltányos, illetve alkotmányos és jogszerű választást
- mondta.
Tizenhat órányi tárgyalás után sem tudtak megegyezni az eurózóna pénzügyminiszterei arról a gazdasági mentőcsomagról, ami a koronavírus gazdasági kárait enyhítené. A videókonferenciát az Eurócsoport elnöke, Mário Centeno szerda reggel végül felfüggesztette, de csütörtökön a miniszterek újból megpróbálnak egyezségre jutni.
A 2021-27-es keretköltségvetésről szóló tárgyalásokkor is tapintható észak-dél ellentét éleződött ki végletesen az elmúlt hetekben. A spanyol és olasz kormányok, illetve kevésbé hangosan a franciák is, hetek óta arra kérik az európai kollégáikat, hogy a szolidaritás szellemében bocsássanak ki közös eurókötvényeket, amelyekből finanszírozni lehetne egy új EU-s Marshall-segélyt a koronavírus utáni gazdasági újjáépítéshez.
A költségvetési fegyelem iránt hagyományosan elkötelezett német, holland, osztrák és finn kormányok számára azonban a válság ellenére is elfogadhatatlan, hogy ilyen mértékben kezességet vállaljanak a magas államadósságot felhalmozó és megítélésük szerint túlköltekező déli államok iránt, mert az hosszabb távon oda vezethet, hogy állandó transzferekkel kell majd ezeket az a gazdaságokat életben tartaniuk.
A szerdán kezdődő tárgyalások előtt Centeno egy összesen 540 milliárd eurós mentőcsomagról beszélt:
Nem értelmezhető a kérés, hogy újabb hetes cikk szerinti eljárás induljon a magyar koronavírus-törvény miatt, mivel egy hetes cikk szerinti eljárás már folyik a magyar jogállamiság és demokrácia védelmében – jelentette ki Christian Wigand, az Európai Bizottság igazságügyért és jogállamiságért felelős szóvivője kedden.
Az Európai Parlament és képviselőcsoportok elnökeiből álló testület, az Elnökök Értekezlete még múlt csütörtökön kérte fel a Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg a magyar koronavírus-törvényt, és indítsa el újra a hetes cikk szerinti eljárást.
A Bizottság azonban kifejezetten aggódik a magyarországi helyzet miatt, és komolyan vizsgálja, hogyan hajtja végre a kormány a vészhelyzeti intézkedéseket. Ha úgy ítélik meg, hogy ez elengedhetetlen, akkor meg fogják tenni a szükséges lépéseket
– mondta Wigand.
Belátható időn belül nem fog dönteni az Európai Néppárt a Fidesz tagságáról. A koronavírus nemcsak fizikailag teszi lehetetlenné, hogy több száz fő összegyűljön a politikai közgyűlésre, hanem – ahogy maga Orbán Viktor miniszterelnök is felhívta erre a figyelmet– ennél sürgetőbb feladatok is állnak az európai politikusok előtt.
Nem is beszélve arról, hogy a magyar koronavírus-törvény által kiváltott nemzetközi felháborodás csak mellékszála annak a most kibontakozó drámának, amely alapjaiban rengetheti meg az egész Európai Uniót. Ennek
a tétje lényegében az, hogy lesz-e még olyan európai politikai színtér, ahol a Néppárt vagy bármilyen más összeurópai politikai tömörülés számít.
A múlt héten a Néppárt 13 tagpártja kérte a pártcsalád elnökétől, Donald Tusktól, hogy vegye újra napirendre a Fidesz kizárását, ugyanis a korlátlan időre vészhelyzetet hirdető és az Orbánnak rendeleti kormányzást biztosító magyar koronavírus törvény „végképp meggyőzte őket arról, hogy a Fidesz nem maradhat a politikai ernyőszervezet tagja”.
Kedden pedig a Néppárt európai parlamenti frakciójának 13 delegációvezetője kérte Manfred Weber elnöktől, hogy legalább függesszék fel a Fideszt a képviselőcsoportban - osztotta meg a kiszivárgott levelet a Der Spiegel tudósítója, Markus Becker a Twitteren.
A jelentés szerint ez a börtönnépesség azt jelenti, hogy Európában 100 ezer lakosra 106 fogvatartott jutott, akiknek 22 százaléka még nem volt jogerősen elítélve. Oroszországon kívül sokan vannak még börtönökben Törökországban (269 806 személy), őket követik a brit (91 724), majd a lengyel (72 204) adatok. Magyarország esetében 16 560 fogvatartottról számol be a jelentés.
Az európai börtönök átlagos telítettsége 89,5 százalék, azaz ennyi fogvatartott jut 100 helyre. Tíz országban azonban különösen súlyos a zsúfoltság, ezek közé tartozik Magyarország is. Az élen Törökország áll 122 százalékkal, őket követik a belgák, az olaszok és a franciák, majd ötödik helyen a magyar bv, 114 százalékos túlzsúfoltsággal, amely ugyanakkor néhány százalékos javulás a korábbi évek adataihoz képest.
Az előbbiek után nem meglepő, hogy 100 ezer lakosra vetítve Oroszországban (386) és Törökországban (329) van a legtöbb fogvatartott. A legnagyobb létszámnövekedés is a török börtönökben volt megfigyelhető, egy év alatt 13 százalékkal több ember került a rácsok mögé.
Ugyanakkor jelentősen csökkent a bebörtönzések aránya 2018 és 2019 között Örményországban (-36%) és Észak-Macedóniában (-29%).
Történtek előrelépések a nőkkel szembeni erőszak elleni fellépésben, de maradtak még akadályai az Isztambuli Egyezmény gyakorlati megvalósításának - állapította meg az Európa Tanács szakértőinek frissen publikált jelentése.
A nemzetközi szervezetnek a nők elleni és a családon belüli erőszakkal szembeni intézkedésekre specializálódott szakértői csoportja (angol rövidítéssel GREVIO) első alkalommal foglalta össze a szervezet működéséről és olyan országokban végzett kutatásokról szóló tapasztalatait, ahol már átültették a 2011-ben elfogadott egyezmény intézkedéseit a nemzeti jogba.
A GREVIO dicséri, hogy az Isztambuli Egyezménynek mindenhol pozitív és kézzelfogható eredményei voltak, ugyanis társadalmi vita indult a nemi alapú erőszakról és annak megakadályozásáról. Több országban pedig
a jogalkotás és a politikai döntések is szintet léptek az áldozatok védelme érdekében.
A szakértői csoport ugyanakkor több országban is úgy találta, hogy a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései nem ültették át megfelelően a nemzeti jogba, vagy ha volt is jogi keret, a gyakorlatban azt nem vették figyelembe.
Nagyon rövid idő alatt nem lehet mindent elérni. Megteszünk annyit, amennyit tudunk az idő szorításában
– panaszkodott Michel Barnier uniós brexitügyi főtárgyaló már február végén arra, mennyire szoros menetrendet kell tartaniuk az Egyesült Királyság uniós kilépésének elrendezésével.