Most derült ki, mi a szerepük.

Ha a biológiai alapismeretek a kisujjadban vannak, ezzel a kvízzel sem lehet gondod!

A Cortical Labs innovatív megoldása forradalmasíthatja a mesterséges intelligenciát: emberi agysejtek kerültek a számítógép hardverébe.

Mennyire emlékszel még a 10. osztályos tananyagból?

Ami a fantasztikus dramaturgiában jól működik, az exobiológiában nem biztos, hogy beválik.

Rita Levi-Montalcini rögös úton jutott el a Nobel-díjig, miközben ezreket inspirált és segített a tudományos karrierben.

Komoly egészségügyi gondokat okozó anyagokról van szó, amiket csak előállítani tudtunk, megsemmisíteni nem.

Este hat után ne egyél? Butaság! Szakértő magyarázza el, hogyan függ össze a vacsora a jó alvással – vagy épp az alváshiánnyal.

Mennyire vagy képben az emberi szervezet felépítésével és működésével?

Ha beporzásról van szó, nem ilyen állat jut eszünkbe.

Valahol az egyensúlyozás és hallás között van.

Mire való a szűzhártya, és miért tulajdonítunk – ráadásul tévesen – ekkora jelentőséget a szüzességnek?

Az ember dolgai evolúciós zsákutcába vezettek egy parazitát.

Adj hozzá egy kis folyadékot, és máris feltámadnak... vagy épp ellenkezőleg.

Tudod, milyen sejtek alkotják a testünk védelmi rendszerét? Próbáld ki magad ezzel az izgalmas kvízzel az immunrendszerről!

Nagy szerencse, mert veszélyeztetett fajba tartozik.

Egyszer vagy fiatal. Ha nagy a baj, többször is.

Mindössze 7 milliméteresre nő meg.

Egyszerűen elpusztíthatatlan.

Ezekre a biológiával kapcsolatos kérdésekre mindenkinek tudnia kell a választ.

Felismerik és tudomásul veszik a körülöttük elhelyezkedő formákat.

Gondolkodtál már azon, hogy mi történik az étellel, miután elfogyasztottad? Tedd próbára az emésztéssel kapcsolatos tudásodat!

Nem szabad elöl hagyni a fénykardot.

Ez a növény hazánkban is megtalálható, de az egész világon híres, ugyanis elpusztíthatatlan: még a vulkánkitörés sem állítja meg.

A két és fél méteresre is megnövő Arthropleura meglehetősen kiméraszerű volt.

Megtudhatjuk, jelenleg miért nem klónozható a dodó.

Szervetlen struktúrák végzik az életre jellemző energiatermelést.

Ők a rovarvilág Heisenbergjei.

Egy 15 éves amerikai fiú találta fel a bőrrák egy új ellenszerét. Kutatása forradalmi újítást hozhat.

Tényleg nem a szomszéd kutyája.

Testünkben valóban cserélődnek a sejtek, de nem mindent tudunk jól a folyamatról.

A „hableánypersely” nem élőlény, ám nélküle nem születhetnének meg bizonyos tengeri lények.

Hidegtűrés és egy genetikai védelmi mechanizmus kellett a globális sikerhez.

Az első nyomokat felfedező kutatókat ledorongolták, de nem adják fel.

Biztonságosabb lenne, mint a Földön.

Hámori Luca algériai ellenfele, Imane Khelif indulása számos kérdést vet fel a versenysportban, de a gyűlöletbeszédet ez sem legitimizálja.

Kipróbálták, és meg se kottyantak neki a cudar körülmények.

Bár izzadni senki sem szeret, anélkül nem tudnánk fenntartani a test ideális hőmérsékletét.

Akik több hozzátartozót is elvesztettek, még gyorsabb biológiai öregedést mutattak.

Soha ilyen közel még nem jutottunk a földönkívüli élet felfedezéséhez.

A fő ellenséget magukba olvasztva vették fel a versenyt.

Nem újdonság, de mégis sokkoló.

A papagájok közismerten beszédesek, de mi újság az elefántokkal vagy bálnákkal?

Vajon csak furcsa a neve, és létezik, vagy csak mi találtuk ki ezeket az állatokat? Teszteld a tudásod kvízünkkel!

Az emberi szervezet nem tudja lebontani, a szennyvízből nem tudják kiszűrni.

A törpemalacoknál hiányzik az együttműködésre való szelekció.

Fészkeik egészségesek, de megváltozik az emésztőrendszerük.

A szárazföldön jobban mozognak, mint a vízben.

Polgári per lehet az ügyből.

Az is érdekes, hogy mennyit változott az arcunk az ősember 2 millió évvel ezelőtti megjelenése óta, de a jövő is tartogat meglepetéseket.

Ha a kedvenc tárgyaid egyike a biológia volt, ez a kvíz sem okozhat neked nehézséget!

A piráják rokona, de növényevő.

Legalábbis a növények részéről. Dr. Poór Péterrel beszélgettünk.

A nagy csendes-óceáni szemétfoltban éldegél és bontogat.

Alvás közben próbál a jövőbe látni az agy.

Az új Guinness-rekorder genetikai állománya ötvenszer akkora, mint az emberé.

Dél-Korea szerint az északiak akciója egyértelműen a nemzetközi jog megsértése.

A tigrisszúnyog többnyire emlősöket csíp.

Nem csak központi óránk van, fontos a szövetek saját életritmusa is.

Régen a Földön is ez volt az uralkodó szín.