Egy évszázada jósolták meg létezésüket, most sikerült megfigyelni őket.

Jelentős mérföldkőhöz érkeztünk.

Az energiája és annak mennyisége meglepő.

Égnek áll a hajunk.

Mire jó az elektront előállító gép?

Csak egy kis fénysebességre gyorsított arany kellett hozzá.

Wigner Jenő 1934-ben jósolta meg az elektronokból álló kristály létezését.

Hogyan lehet az adatnak tömege? Pláne negatív tömege? Elmagyarázzuk.

Olyan helyen láttak nagy energiájú elektronokat, ahol az ismert modellek szerint nem lehetne.

A kombináció elvileg mindkét részecske előnyös tulajdonságaival rendelkezik.

Minden eddiginél pontosabban, ezért a neutrínók mérésében is segíthet.

Elképesztően éles határvonal van a külső sugárzási övezetnél, ami olyan, mint egy üvegfal.

Kutatók lézerrel nagy energiájú fotonnyalábokat ütköztetnek, ebből elektron és pozitron lesz.

Szénatomhoz kapcsolva tudták megmérni, az atomtömege valamivel kisebb lett.

Különböző színű lézerekkel bombázták az atomot, így sikerült feltérképezni az elektronok helyét.

Csak a hülye árul áramot, a gyerek játékrájájára rájár a rúd.

Az egy szénatom vastagságú hártya egy helyre gyűjti az elektronokat.

Nagy erőkkel keresik a neutrínók negyedik típusát, most átváltozásokat figyeltek meg.

Az egy atom vastag szénrács esélyes arra, hogy leváltsa a szilíciumot az elektronikában.

Bolygóközi lökéshullám hatására összenyomódó mágneses tér gyorsítja fel az elektronokat.

A számítógépek következő generációja az elektronok spinjébe kódolja az adatokat. A mostani áramkörök csak az elektromos töltést hasznosítják.