A Hamász szerint Izrael megsértette a tűzszünetet, elhalasztják a további foglyok átadását
Három hete lépett életbe a megállapodás.
Három hete lépett életbe a megállapodás.
A tűzszünet óta folyamatosak a fogolycserék a Hamász és Izrael között.
Csaknem 500 napot raboskodtak.
Hagyományosan a lőszerek 9-13 százaléka besül, de később bármikor felrobbanhatnak.
Az amerikai elnök ötlete céljaival ellentétes következményeket hozna jelenlegi formájában.
A fogolycsere a két fél közötti tűzszüneti megállapodásnak köszönhetően jött létre.
Viszont ennek is megvan az ára.
Az amerikai elnök szerint a szervezet jogtalanul járt el Benjamin Netanjahuval szemben.
Az övezet birtoklásáról és újjáépítéséről szóló elképzelését tárgyalási trükknek állították be.
Donald Trump átvenné az övezet irányítását.
A legtöbben ellenzik, hogy a terület az Egyesült Államok ellenőrzése alá kerüljön.
Emellett kiléptette az Egyesült Államokat az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából és az UNESCO-ból is.
Ismét hatalmas tömeg előtt, egy színpadon adták át őket a Vöröskeresztnek.
Az izraeli erők tüzet nyitottak a palesztinokra.
Izrael emellett kitiltott a Gázai övezetből egy palesztinokat segítő szervezetet.
Az amerikai elnök „kitakarítaná” a területet.
„A Gázai övezet a palesztinok otthona” – hangzott el a külügyi szóvivőtől.
Az amerikai elnök már el is kezdett tárgyalni az ügyben.
Átadták őket a Vöröskeresztnek, Tel-Avivban ujjonganak az emberek.
Kilencven palesztin foglyot kap cserébe a Hamász értük.
Izrael később bejelentette, hogy mégis életbe lép a tűzszünet.
Az alku vasárnap reggel lép hatályba.
Így reagált a világ az Izrael és a Hamász közötti tűzszüneti megállapodásra.
Egyben utat nyit a túszok elengedésének mindkét oldalon és a jövőbeni újjáépítésnek.
Legalábbis ezt ígérte Donald Trump, ha a január 20-i beiktatásáig nem cselekszik a Hamász.
Pontos számadatokat közöltek az országot ért támadásokról.
Az amerikai külügyminiszter szerint közel a tűzszünet.
Utolsó napjaiban sem tétlenkedik a Joe Biden vezette kormányzat.
2024 minden idők egyik legrosszabb éve volt a válságövezetben élő gyermekek számára.
A személyzet közül legalább öten meghaltak, többeket pedig letartóztathattak.
Megrekedtek a tárgyalások, kritikus a humanitárius helyzet.
A két fél egymást vádolja a tűzszünet megsértésével.
A szakértők máris éhínségre figyelmeztettek.
Izrael tagadja az etnikai tisztogatás vádját.
Gázában teljesen megszűnt a közbiztonság.
Az Unicef szerint „dermesztő hasonlóságok” mutatkoznak a libanoni és a gázai konfliktus között.
A katolikus egyházfő a migráció kérdését is feszegette.
Erőszakos kitelepítéssel vádolják a zsidó államot.
Az ellenzék szerint hamisítvány lehet a Moszad által megszerzett információ.
Törökország és további 52 ország fegyverszállítási embargót követel az ENSZ-től Izraellel szemben.
Oltás közben csapott le Izrael a palesztin gyermekekre.
Előkerültek Jahja Szinvár feljegyzései.
A támadás előtt már megszólaltak a szirénák.
Persze vannak feltételeik.
Az ENSZ-főtitkár megdöbbent a pusztítás láttán.
Az izraeli hadsereg is megszólalt.
A Hamász megpróbálta megakadályozni az evakuálást, de végül elengedte a lakosságot.
Nem szűnnek a harcok a Közel-Keleten.
Feleségével együtt akarták meggyilkolni az izraeli miniszterelnököt.
Az izraeli hadsereg a kezdetektől fogva vadászott Jahja esz-Szinvárra.
A területen hetek óta nincs víz és élelem, a humanitárius segélyeket is blokkolják.
Egy palesztin újságíró oknyomozó munkája fedte fel az ügyet.
Az általuk fogva tartott izraeli túszokat azonban nem engedik szabadon.
Fordulat vagy eszkaláció a Hamász-vezér megölése?
Idén nyáron vette át a szervezet vezetését, az izraeli vezetés már akkor élőhalottnak nevezte.
A perzsa állam közel állhat az atomfegyver birtoklásához.
A cél az volt, hogy szétzúzza Izrael nemzetközi megítélését.
A Hezbollah vezetője és a Hamász parancsnoki központja volt a célpont.
Háború a Közel-Keleten – az Index keddi hírösszefoglalója.
A zsidó vallás szerint a halott nők temetését csak nők készíthetik elő – egyikükkel, egy nyolcgyermekes anyával beszélgettünk.