Zavargások is törtek már ki az üzemanyagok karbonadója miatt, de valamit kezdeni kell az autók környezetszennyezésével. Van néhány tanulsága a külföldi példáknak.

A járvány miatt fókuszba kerülő légi közlekedésnél egyre gyakrabban jön elő az a jóslat, hogy innentől semmi sem lesz már a régi, gyökeres változások jönnek. Közben az iparági vezetők szerint nem lesz komoly változás. Igazából bármelyik forgatókönyv megvalósulhat.

A szervezet szerint ezekkel lehetne csökkenteni a városok zaj- és levegőszennyezését.

Vagy legyen bricsikli? A CityQ félúton van a biciklik és a bricskák közt, de ló helyett motor viszi előre.

Tucatnyi önjáró autó szaladgált a lezárt M86-oson, hogy megtudjuk, mennyire okos utak kellenek majd a robotsofőrök mellé.

A belvárosban elfogytak azok a helyek, ahol még viszonylag biztonságosan lehetett körözni. Erre Liu Shaolinék balesete is rámutatott. Nyugat-Európában nagy parkokban tud működni a sportcélú bringázás. Nálunk a Népliget lehetne a megoldás.

A 30-as években kerékpárboom volt a fővárosban, de a háború után a bicikli eltűnt a tervezők gondolkodásából. Ezt ma is nyögi a főváros, akárcsak az agglomerációból érkező autóáradatot. Vitézy, a kerékpárosklub és a főváros vitázott arról, mi lehet a megoldás.

Az osztrák fővárosban a sínen közlekedő járműveknek már a harmadát újrahasznosított árammal működtetik.

A következő időszakban legalábbis biztosan. A gazdasági növekedésnek rosszat, de a természetnek és az embereknek sok szempontból jót tett a járvány miatti kényszerpihenő a turizmusban. Hogyan lehet majd, és hogyan kéne utazni a posztkorona világban?

40 eurós minimumár, a rövidebb légiutakat teljesen betiltanák.

Nem vesznek elegen elektromos autót, így a kormány ösztönző csomaggal állt elő. A nagy, környezetszennyező autókra extra adókat vetnek ki.

A mellékutcák lehetnek az új plázák, máshogy néz majd ki a lakásunk és szellemváros lehet a bulinegyedből. Szakértőkkel néztük meg a város jövőjét.