Vérfagyasztó eredete van a Japánban elterjedt vércsoportalapú személyiségelméletnek: a nácikhoz és az eugenikához is kapcsolódik.

A vércsoport változása lehetséges, és egyes esetekben vérátömlesztés sem kell hozzá.

Megoldhatja a vérellátási problémákat, ha mindenféle vért nullás vércsoportúvá tudunk alakítani.

Az aranyvérűek a Harry Potterben és a valóságban is ritkaságszámba mennek, bár egészen más jelentőségük van.

A vérünk alapján csoportokba sorolhatók vagyunk: ha azt hitted a 0-s vérűek vannak a legkevesebben, tévedtél.

A kutatók szerint az érintett vércsoportba tartozóknak különösen oda kell figyelniük az életmódjukra a stroke elkerülésének érdekében.

Legalább napi 1600-1800 véradóra lenne szükség.

Leginkább a vércsoportot kódoló génvariánsok lehetnek meghatározóak.

Egy nemrég megjelent tanulmányban kapcsolatot mutattak ki bizonyos vércsoportok és betegségek között.

A vércsoportok és a betegségek közötti összefüggést vizsgálták svéd kutatók.

Tudományos magyarázat is van rá.

Ha valaki nem fogadja el a felkínált védőoltást, akkor hátrébb kerül a sorrendben.

A kutatások szerint a különböző vércsoportok növelhetik egyes betegségek kialakulásának a kockázatát.

Dániai és kanadai kutatások alapján számolt be új felfedezésekről a CNN.

A vércsoport is hatással lehet a kutatók szerint a Covid-19 lefolyására.

A betegek génelemzése alapján a kutatók úgy vélik, hogy az A vércsoportúak betegsége nagyobb eséllyel súlyos, mint a nullás vércsoportúaké.

Az amerikai kontinensen és Ausztráliában szinte nincsenek B- vagy AB-vércsoportúak.