Furcsán nőnek a magyar fizetések
Egészen meredek béremelkedési adatok jönnek hónapról hónapra, de vannak tényezők, amik kétkedésre adnak okot. Hol a bibi a statisztikákban, hogy nőhetnek a fizetések, ha nem termelünk jobban, és meddig mehet ez így?
Egészen meredek béremelkedési adatok jönnek hónapról hónapra, de vannak tényezők, amik kétkedésre adnak okot. Hol a bibi a statisztikákban, hogy nőhetnek a fizetések, ha nem termelünk jobban, és meddig mehet ez így?
Átlagosan bruttó 30-40 ezer forinttal keresünk többet. A legnagyobb béremelő az állam.
Januárban volt egy nagy kiugrás a bérekben, az átlag elérte a 210 ezer forintot.
Megnéztük, megáll-e a valóság talaján a Jobbik fő kampányszlogenje, az európai bérunió terve.
Javította a GDP-prognózisát a GKI, a beruházások növekedését a határvédelem is pörgette.
Nyáron ismét gyorsult a bérnövekedés, karcolja a 200 ezer forintot a nettó átlagfizetés.
A minimálbér emelése jócskán felhúzta az átlagot, a drágulás ellenére több maradt a pénztárcákban.
Az év végén dübörgött a bérnövekedés, a nettó átlagkereset 173 ezer forint fölé kúszott.
Bruttó százezernél indulnak a fizetések a kis- és mikrovállalkozásoknál.
Mivel nem nő a termelékenység, így pedig csökkenhet a versenyképesség.
Nagyot nőtt a reálkereset, a költségvetési szerveknél valamivel jobban, mint a piacon.
30 százalékkal emelkedik a fizetésük. Futja rá, jövőre 20 milliárddal többet kap a honvédség.
Csak 1,2 százalékkal nőtt a reálbér februárban.