Kék a Duna, koronavírustól részegednek a városi hódok
A levegő tisztább lett a korlátozások miatt, de mi a helyzet a vizekkel? Kimentünk a vízre a kutatókkal, megmérni, mennyire lett tisztább a Duna a járvány alatt.
A levegő tisztább lett a korlátozások miatt, de mi a helyzet a vizekkel? Kimentünk a vízre a kutatókkal, megmérni, mennyire lett tisztább a Duna a járvány alatt.
Az emberiség életstílusa egyik hétről a másikra döbbenetes mértékben megváltozott, és a változásokat nem lehet teljesen visszacsinálni. És nem is szabad.
A tudomány számos eszközt kínál, amelyekkel jó eséllyel azelőtt azonosíthatók lennének a jövő veszélyessé váló kórokozói, hogy nagyobb bajt okoznának. Magyarországon dolgozták ki azt a kezdeményezést, ami ezt lehetővé teheti.
A teljes ökoszisztéma összeomlik, ha nem állítjuk meg a rovarok kihalását. Sok madárfajnál már 90 százalékos a pusztulás.
Szikes gyepek, ártéri füzesek, molyhos tölgyesek, szevasztok: tudjuk hol vagytok, el ne vesszetek!
Legalább nyolc helyen észleltek már invazív kaktuszokat a magyar természetben. Nem túl intelligens emberek ültetik ki őket, ki tudja, miért.
A helyi rendőrség külön igazolást állít ki az állatokkal karambolozó sofőröknek, hogy a biztosító ne nézze hülyének őket.
Egy pohárnyi vízből több faj azonosítható segítségével, mint a hagyományos hálózással.
A modern ökológusok már inkább tűnnek hálózatkutatóknak, szoftverfejlesztőknek és adatbázismágusoknak, mint régi vágású biológusoknak. De az élővilág valós összetettségét a legmodernebb számítási eljárások nélkül lehetetlenség megfogni.
A rovarokat meg kell menteni: teniszgyep helyett rendetlen kert, és további tanácsok természetbarátoknak.
Egy nemzetközi tudóscsoport szerint félő, hogy az az új kereskedelmi útvonalakon keresztül invazív fajok bontják majd meg az ökológiai egyensúlyt.
Nem az akadémia tihanyi vendégházának lakóit kényeztetik az új medencék. A mezokozmosz kísérlet még a marsi élet kutatásában is szerepet kaphat.
Pusztul a tiszavirág, rosszabb a magyar vizek ökológiai állapota, mint Romániában.
Fajok órája: szétcsúsznak a tápláléklánc szemei, ha nem találkozik a zsákmány és a ragadozó.
Tengeri csillagok, denevérek és még 700 faj, RIP: a fő felelős az ember és a klímaváltozás lehet.
Szinte biztos, hogy Magyarországon újra lesz malária és más trópusi betegségek is: a klímaváltozásnak félelmetes ára lesz, ha nem készülünk fel már most a legrosszabbra.
Ha nincs nagy terük és nem elég magas az egyedszám, felborulhat az ökológiai egyensúly.
Nemcsak bombák és drog ellen jók: segítenek a kutatóknak DNS-mintákat gyűjteni.
Leleplezték a Disneyt: ökulás van, de már azt se tudják, mi az a természet. Régen ez is jobb volt.
A csernobilihez fogható környezeti pusztulás jöhet, ha átszakad a szennyezett bányató gátja.
Sok fajnak nincs hova menekülnie a 2100-ig várható + 4 °C elől. Nagy bajban a trópusiak.
Amerikai kutatók a geotermikus energia, a gőzgép és a színtiszta őrület elegyítésével kísérleteznek.
Vízipoloska, ganajtúró, skorpió, hernyó: csökkentse az éhezést és az üvegházhatást rovarevéssel!