Újabb polcra kerül az európai csúcsfutball ősztől, sokkal több izgalommal, kiegyenlítettebb csatákkal, és az utolsó pillanatig kiszámíthatatlan mérkőzésekkel. Mert ősztől nem lesznek tét nélküli, utolsó fordulós BL-mérkőzések, hanem minden gólnak, minden egyes megszerzett pontnak komoly jelentősége lesz. Mutatjuk a részleteket.
Újabb szintre emeli a szurkolás élményét az Európai Labdarúgó-szövetség – a három legrangosabb európai kupasorozat új lebonyolítási formában, több csapattal, sokkal nagyobb izgalmak közepette indul útjára ősztől. Az már korábban köztudott volt, hogy a Bajnokok Ligája, az Európa-liga és az Európa-konferencialiga történetében új korszak kezdődik, most viszont minden apró részletet ismertetett az UEFA, így nézzük, mi vár ránk, a futball szerelmeseire a következő szezontól.
Még egyik európai kupasorozat sem fejeződött be, mindhárom döntő párosítása már ismert, de a legfontosabb mérkőzések hátra vannak. A Bajnokok Ligájában a Real Madrid a Borussia Dortmunddal, az Európa-ligában az Atalanta a Bayer Leverkusennel, a harmadik számú kupasorozatban pedig a Fiorentina az Olympiakosz Pireusszal mérkőzik a trófeáért. Amint viszont befejeződik a nemzetközi kupaidény június elsején a BL-döntővel, új időszámítás kezdődik az UEFA nívós kupasorozataiban. Az egyik legfontosabb változás a lebonyolítási rendszer kapcsán a részt vevő csapatok létszáma lesz, a sorozatonként 32 helyett néggyel több, tehát 36 csapat indulhat valamelyik európai sorozat főtábláján.
Ennek értelmében, ősztől a három liga 96 csapatos összlétszáma 108-ra növekszik. Ezt a döntését azzal indokolta a szervezet, hogy minél több csapatnak szeretne lehetőséget adni arra, hogy Európa legnagyobb futballszínpadán bizonyítson, emellett pedig kiemelt díjazásban részesüljön.
Ezzel egy sokkal nyitottabb, több nemzet számára elérhető kupasorozattá válik a Bajnokok Ligája, az Európa-liga, vagy adott esetben az Európa-konferencialiga.
Sőt, az új rendszer garantálttá teszi, hogy 31 nemzetnek legalább egy csapata egészen biztosan szerepelhet valamelyik sorozat főtábláján. „Mert a futball, mindenkié” – tette hozzá Georgio Marchetti, az UEFA főtitkár-helyettese a média képviselőinek tartott tájékoztatóján. Az olasz sportvezető és segítői ezek után ismertették az új, immár 36 csapatos rendszer lebonyolításának részleteit.
A legfontosabb, hogy a jól megszokott, négycsapatos csoportkör intézményét száműzi a szövetség, helyette mind a 36 csoportkörös csapat egy ligában fog szerepelni. Hasonlóan, mint bármely nemzeti bajnokságban. A Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában a csoportkörben játszandó mérkőzések száma nem fog változni – ugyanúgy nyolc lesz –, az Európa-konferencialigában viszont mindössze hat találkozót játszanak a csapatok az első szakaszban.
Az UEFA tájékoztatójában leszögezte, az új rendszerben sorsolás alapján fog eldőlni, ki kivel mérkőzik a ligaszakaszban. Arra viszont nagyon figyelnek, hogy minden mérkőzés éles és kiegyenlített legyen, így minden csapat két ellenfelet fog kapni az első kalapból, kettőt a másodikból, kettőt a harmadikból és ugyanúgy kettőt a papíron leggyengébb együtteseket tömörítő negyedikből. A Konferencialiga esetében minden csapat egy riválist kap az összes kalapból – abból is, amelynek tagja.
Ezzel az új lebonyolítási formával véget vetnek azoknak a „tét nélküli” mérkőzéseknek, amelyek gyakorta előfordultak a csoportkör negyedik fordulója után – amikor már vagy továbbjutott az egyik csapat, vagy már nem volt esélye a tavaszi folytatásra.
Sokkal több izgalom, kiegyenlítettebb erőviszonyok – és több „nagy mérkőzést”, tehát rangadót rendeznek már a csoportkör alatt.
A korábbi, klasszikus csoportkörben 33 százaléka volt a mérkőzéseknek rangadó – az első és második kalapból sorsolt csapatok találkozói – ez a szám viszont az új rendszerben 50 százalék lesz, tehát sokkal több olyan mérkőzés lesz már az első játéknaptól, ahol Európa legjobb csapatai mérik össze tudásukat. Fontos hozzátenni, a nyolc játéknap – a Konferencialiga esetében ugye hat – után a 36 csapatos tabella első nyolc helyezettje automatikusan bejut a nyolcaddöntőbe, a 9. és 24. helyezett kluboknak pedig „pótselejtezőt” kell játszaniuk a legjobb 16 mezőnyébe jutásért. Annak érdekében, hogy ebben a szakaszban is a lehető legizgalmasabb mérkőzéseket láthassák a nézők, a 9. és 16. helyezett csapatok kiemeltek lesznek, tehát nem találkozhatnak egymással a „pótselejtezőben”.
Az UEFA sorsolás útján fogja eldönti, melyik kiemelt csapat melyik nem kiemelttel mérkőzik, majd amikor kialakult a nyolcaddöntő mezőnye, egyetlen húzással kisorsolja a párosításokat, majd a döntőig vezető ágakat is. Annak érdekében, hogy a legjobb csapatok minél később találkozhassanak, tehát a végjátékban a legmagasabb színvonalú mérkőzéseket rendezzék, a tabella első, valamint második helyezett csapata külön ágra kerül, a harmadik és negyedik szintén, és így tovább,
elkerülve ezzel azt, hogy például a negyeddöntőben találkozzon az őszi legjobb és második legjobb csapat.
Ami pedig a játéknapokat illeti, kedden, szerdán és csütörtökön lesznek mindhárom sorozat mérkőzései, de a pontos menetrend majd akkor derül ki, amikor kialakul a végleges, 36 csapatos mezőny. A Bajnokok Ligája és Európa-liga esetében már szeptemberben elkezdődnek a küzdelmek úgynevezett „exkluzív hetek” keretein belül, az Európa-konferencialiga főtáblája pedig októberben rajtol majd. Előbbi két kupasorozat nyolc csoportmérkőzése egészen februárig tart, miközben a harmadik számú liga csoportkörös küzdelmei decemberben, hagyományos módon befejeződnek.
Ezzel nem vonul többé téli pihenőre az európai csúcsfutball, szeptembertől egészen júniusig, jelentősebb szünet nélkül mérkőznek meg hétről hétre Európa legerősebb klubcsapatai.
Az UEFA főtitkár-helyettese elmondta, az új lebonyolítási rendszert minden nemzeti szövetség jóváhagyta, valamint csapatokkal és vezetőedzőkkel is egyeztettek annak érdekében, hogy a legkiegyensúlyozottabb formáját találják meg a kupasorozatoknak.
A selejtezős lebonyolításban nem eszközölnek különösebb módosítást, a magyar csapatok száma, valamint továbbjutási, esetleg főtáblára jutási esélyei nem változnak: a honi bajnok, jelen esetben a Ferencváros ugyanúgy a Bajnokok Ligája selejtezőkörének első fordulójában kezdi a szereplést, amennyiben viszont – hasonlóan a 2023-ban történtekhez – elveszíti a párharcot, rögtön a harmadik számú kupasorozat selejtezőjébe kerül. Abban az esetben, ha továbbjut a BL első selejtező fordulójából, a továbbiakban vereség esetén az Európa-liga következő fordulójában folytathatja. A bajnokon kívül továbbra is három másik magyar csapat indulhat Európában – ugyanúgy a Konferencialiga első selejtezőköréből rajtolva.
Az új lebonyolítási formán túl a magyar szurkolók új platformokon követhetik ősztől a Bajnokok Ligája küzdelmeit, mivel az elitsorozat legnépszerűbb mérkőzései ezentúl nem a közmédia csatornáin, hanem az RTL felületein, illetve streaming platformján lesznek követhetők. A második választás joga, tehát a B-csomag mérkőzéseit továbbra is a Sport Televíziót illetik hazánkban.
(Borítókép: Getty Images)