István két kutya gazdájaként folyamatosan tanulja a városi kutyás élet szabályait. Tapasztalatait és elképzeléseit Paréj Zsuzsanna, rehabilitációs kutyakiképző értékeli kutyasétáltatási kisokosunkban. A túlmozgásos yorkzilla és az öntudatra ébredő toy uszkár falkájában utolsóként kullogó gazdi példája sok kutyás és nem kutyás számára szolgálhat tanulságokkal.

1. Ki a főnök?

Jobb, ha a domináns szerep a gazdáé. Nem születtünk mind falkavezérnek, de aki kutyát tart, annak érdemes azzal tisztában lennie, hogy akár házikedvencről vagy otthonunk erős állkapcsú őrzőjéről van szó, nem győzhető meg észérvekkel. Tudnia kell, hogy ki a főnök.

Dexter, a stramm yorskhire terrier mindenhol ott van. Gazdája lock screenjén, a fején, a sarkában, a hátán. Ő ébreszti, nyüstöli ha játszana, ha enne, ha sétálna. Órákig vár a teraszajtó előtt. István pedig dobja a labdát, adagolja a vacsit, rohan hozzá haza. Évekig azt gondolta, hogy mindezek ellenére kettőjük közül ő a főnök, de Paréj Zsuzsanna, rehabilitációs kutyakiképző szembesítette azzal, hogy a falkavezér szerephez több kell:

A kutyával közös életünk alapelve: én mondom meg, mikor és mit csinálunk.

Akkor kezdjük és hagyjuk abba a játékot, amikor én mondom, én döntöm el, mikor van ideje az evésnek, a dögönyözésnek, vagy éppen a sétának. Ne dőlj be egy cuki kutyapofának, mert könnyen átveszi az irányítást. Légy következetes!”

2. Teljes szabadság vagy kötöttségek?

Úgy tűnhet, hogy a gazdájával póráz nélkül, engedelmesen sétáló, vagy a kocsmában percenként új barátságot kötő eb a városi állatvilág csúcspéldánya. Nincs nála okosabb, önállóbb és emberszabásúbb. Biztos, hogy nem kell rá póráz?

Dexter szabadon kolbászolását István sokáig inkább magabiztosan menőnek, mint felelőtlen butaságnak tartotta. A kölyökkora óta járókelőre és idegen kutyára barátságosan kíváncsi, de gazdájától 15 méternél távolabb nem merészkedő kisállattal a séta két éven keresztül maga volt a szabadság. A kutyának, aki akkor és arra ment sétálni, amikor és amerre akart. Később már csak akkor állt meg az úttest előtt, ha úgy tartotta kedve.

“Örvendetes ha valakinek olyan szuper kutyája van, hogy minden sarkon megáll, megvár, biztonsággal közlekedik póráz nélkül. A hiba az idillben csak az, hogy mások is élnek rajtunk kívül a városban.

A pórázzal megelőzheted az annyiszor elhangzott mondatokat: pedig ő nem is ijedős, nahát, ilyet sosem szokott csinálni, nem bánt, ő így játszik!. Sétakor nem csak a kutyádért vagy felelős, hanem mindenkiért körülöttetek!”

3. Pórázhasználat kezdőknek és haladóknak

Rövid póráz vagy flexi? Hám vagy nyakörv? Mindegyiknek megvan a maga helye, és nem csak a kutyán és kézben, hanem a sétáltatás során is.

Gupta, a sanyarú sorsból mentett toy uszkár néhány éve érkezett Dexter mellé. A riadtan mozgó, egy falevéltől összerezzenő elemes kutya is hamar felismerte gazdájában a csapnivaló falkavezért, a séta neki inkább őrjárat, aminek célja felkutatni és 2.2 kilójával elrettenteni a veszélyesnek vélt állatokat galambtól berni pásztorig. Pajtása eközben az érdekes szagok módszeres felkutatásában érdekelt. Feladataikat minden elképzelhető irányban, járókelők lába alatt slisszolva, feje felett átugorva teljesítenék, nem törődve azzal, milyen szánalmas látványt nyújt István, amikor körbetekeri két zsebkutya.

“Késtél már el munkából, mert a kutyáid a gyors reggeli sétából nem hazafele rángattak? Pedig neked kellene diktálnod az irányt, a tempót, hogy mit lehet és mit nem. Erre való a póráz, de ha csak rángatod őket, nem értik meg, mit akarsz. Használj következetesen olyan vezényszavakat, mint a 'fúj', 'gyere', 'nem szabad', meglátod pár nap után már nem próbálnak átvontatni az út túloldalára!

A futópóráz (flexi) pompás találmány, ha tudod, hol és mikor használhatod. Ezek a pórázok arra tanítják a kutyát, hogy akkor tud haladni, ha húz, tehát ha épp leszoktatni próbálod kedvencedet a rángatásról, szörnyen csalódni fogsz. Jobb technika, ha megtanítod a kutyát, hogy ha hámot raksz rá, húzhat. Ilyenkor nyugodtan használhatsz futópórázt, de ha nyakörv van rajta, nyugodtan, pórázon kell sétálnia. 40 kilónyi izgatott kíváncsiság a flexi pórázon rendelkezésre álló 3-4 méteren pont akkora lendületet vesz, hogy már csak azt veszed észre, hogy repülsz utána. Ahol sok az inger, sok az ember, nagy a forgalom, egyszerűbb, kényelmesebb, és biztonságosabb egy sima, erős, rövid póráz. A kutya élete nem attól lesz eseménydús, hogy három méterrel hosszabb a póráza."

4. Lehet, hogy bájos a kutya, de ezt nem kell mindenkinek bebizonyítania

Érdemes néha levenni a kutyás szemüveget: nem vágyik mindenki minden pillanatában arra, hogy simogasson és dögönyözzön.

A két kiskutya Istvánt a kezdetektől fogva cukiságával tartja sakkban. Átkozottul szerencsés adottság ez, az utcán igazából semmit sem kell tenniük azért, hogy az ennivaló kutyapofiktól lágyuló szívű járókelők gügyögésben törjenek ki, a gyerekek pedig a gyömöszölni való plüssállatot lássák bennük. Mivel barátságosak és kíváncsiak, sosem tűnt úgy, hogy bárkit zavarna az ő szaglászós-nyalogatós érdeklődésük. Tényleg így lenne?

"Próbálj meg mindig abból kiindulni, hogy nem mindenki kutyarajongó. Ennek megfelelően, ha pórázon sétáltok és gyalogosforgalommal találkoztok,

Egymás mellett elhaladáskor figyelj arra, hogy ember-ember haladjon el egymás mellett, ne kerüljenek a kutyák közelebb az elhaladóhoz, mint te. Gyakran előfordul, hogy a nénik, bácsik, gyerekek rögtön simogató üzemódba váltanának, ha találkoztok, ilyenkor azért is hasznos, ha te vagy közelebb az érdeklődőkhöz, mert így nagyobb eséllyel kérdezik meg, hogy simogathatnak-e, mint hogy megtennék. Ha bírja a kutya a nyümmögtetést, mondd el, hogy a nyálcsorgatástól a hanyattvágódásig mire számíthat kutyádtól a rajongó.”

5. A kutyák barátkozásának is vannak szabályai

Tényleg minden találkozást barátkozás követ? Az embereknél nem. És a kutyáknál?

Dexter bújt már Staffordshire fenekébe, Gupta meg addig hőbörgött B közép szurkolóként a másik kutyával, míg pórázon volt. Így indulhatott a haverkodás, vagy épp acsarkodás kötöttségek nélkül. Alighanem ezek a lehető legrosszabb megoldások.

“A kutyák találkozása nem egy ismerkedési est vagy céges csapatépítő tréning. Az emberi társas érintkezés viselkedési és illemszabályait bajosan kérhetnéd rajtuk számon, de ahogy te sem fogsz kezet vagy cserélsz névjegykártyát minden szembejövővel, a kutyáknak sem kell feltétlenül kontaktusba kerülniük idegen kutyákkal az utcán, különösen pórázon. Gondolhatod, hogy a te kutyád a légynek sem tud ártani, de azt nem tudhatod, hogy a másik mennyire kiegyensúlyozott, vagy hogy pl. a gazdájával barátkozó kutyádat egy heves csetepatéban teszi-e majd helyre. Nem elég, hogy komikus látvány, mikor két-három gazdi próbálja kibogozni magát és kutyáját a zsinórok kavalkádjából, de az összegabalyodás komoly sérülést is okozhat. Mindenkinek jobb, ha a pórázon tartott kutyák kellő távolságban maradnak egymástól!”

6. Csendes szemlélődők és nagyszájú sztárok az alfa ligából: a kutyajátszótéren mindenki egyenlő

A kutyák kicsit olyanok, mint a gyerekek. Van, amelyik a palánk tetején ülve játszaná a kapitányt, mások a társaikkal fogócskáznának, de néhányan a dominanciájukat úton-útfélen fitogtató alfákat elkerülve szívesebben járják a maguk útját. 

A felnőttként szeretetteljes gondoskodásba csöppenő uszkár hálája jeléül gyorsan István testőrének állt, hasonló szerepbe kényszerítve az amúgy konfliktuskerülő Dextert. Pórázvégi harcosságukat egy idő után nem hagyták a kutyafuttató kerítésén túl, Gupta mérettől függetlenül igyekekezett bárkit ledominálni, a korábban kiegyensúlyozott yorki pedig idegesen reagált a többiek érdeklődésére. A korábbiakat olvasva meglepő lehet, de végül István mindkét kutyája elvégezte az alapfokú kutyasulit. Túlzás lenne, hogy a konkurenciára azóta látványosan fittyet hánynak, de legalább a játszótéren a többieket folyvást kergető collie-t nem akarják két vállra fektetni. 

"A jellemzően nem agresszív kutyák haverkodásának biztonságos terepe a kutyajátszótér. A szabadon mozgó kutyák hamar megtalálják a helyüket az alkalmi falkában, ezért persze jócskán felelős vagy te is, mert kutyából nem lesz szalonna, de következetességből jól szocializált kutya igen! Ha a kutyáid izgágák, ne kezd a sétát a futtatón, fáraszd ki őket egy kiadós sétával, így nem pattan el náluk a húr az első szokatlan ingerre, és nyugodtabban viheted őket közösségbe. Ezzel a hiperaktív vagy nem mindig megfelelően kommunikáló kutyáid nyugodtabb ismerkedését segíted elő. Figyeld a viselkedésüket, az agresszorokat a többi kutya, de a gazdik sem szeretik. Hasznos kellék a néhány nagyobb kaviccsal töltött vizesflakon (hangpofon), amit egy erélyes tiltó paranccsal hajíts a feszült vagy a másikat egyre erőszakosabban domináló kutyád mellé! Ez azonnal, bármiféle trauma- és fájdalommentesen kizökkenti nem kívánatos állapotából."

+1: A kutyapiszoktól mentes környezet a gazda felelőssége

Szerencsére egyre kevesebb kutyásnak kell magyarázni, hogy a kutyakakit gyűjtő zacskó is a séta elengedhetetlen tartozéka.

Talán a kisebb térfogatnak is köze van hozzá, hogy Gupta a séta második percében túl van a szükséges feladatokon, Dexter viszont ragaszkodik néhány olyan hangulatos, intim helyszínhez, mint a Fő utca közepe vagy a halétterem bejárata. Amit István is gyorsan megtanult: egy elfuserált falkavezér is lehet a környezete tisztaságáért felelős kutyatartó!

Gupta, Dexter és fajtársaik nagy tanárok. A kutyások és nem kutyások egyaránt rengeteget tanulhatnak tőlük, mint a fenti példákból is kiderül. És diákok ők is, akik a gazdáktól és a többi ebtől lesik el, hogy mik a kutyavilág szabályai. Otthon, utcán, iskolában, vagy épp egy kutyajátszótéren.