Egy hiánypótló ötlet, jó minőségű alapanyagok, rengeteg munka és kísérletezés: ezek az "összetevők” az összes itt bemutatott terméket jellemzik. Híres és kevésbé ismert magyar termékek következnek, amelyek egy része a humgarikumok közé is bekerült.
Híres magyar csiliszószok
A kiváló minőségű termékekre óriási az igény, és erre a SPAR is nyitott. Most bárki részt vehet a június 27-én startoló Hungaricool SPAR innovációs versenyen, amit az Agrármarketing Centrum támogat. A versenyre újszerű, ötletgazdag, a fenntarthatóságot is lehetőség szerint szem előtt tartó, a magyarországi piacon már fellelhető, de kiskereskedelmi hálózatban még nem kapható élelmiszertermékekkel lehet nevezni. A nyertes áruk pedig jövőre az INTERSPAR áruházak polcaira kerülnek.
Magyarország nem tartozik az a tipikus csilitermelő vidékek közé, az ott készülő extrém erős paprikák és a szószok ugyanakkor megállják a helyüket a nemzetközi mezőnyben is. A világ először 2015-ben figyelt fel a magyar csilitermesztőkre, amikor a Chili Hungária terméke, a Spirit of Attila csiliszósz világbajnok lett a World Hot Sauce Awards-on „hot” kategóriában. Egy év múlva ugyanitt második helyezett lett a Kabai Tüzes Mennykő (Fireball) a Hot sauce/medium kategóriában, 2019-ben pedig a GaBko Chili Ale Mango Habanero nevű termékét választották a világ legjobb csiliszószának.
Ezenkívül még számos termesztő zsebelt be különféle nemzetközi elismeréseket, amiket most nem részletezünk. A lényeg: a magyar csilire már figyel a világ, akár szószokról, akár tüzes savanyúságokról van szó.
Agárdi Bencés gyógylikőr
A gyógynövénytermesztés mindig is a szerzetesi hagyomány része volt, hiszen a gyógyítás is a rendek feladatai közé tartozott. Ezt élesztette újjá a pannonhalmi bencés közösség. Perjelük a kétezres években hosszas kutatás során egy különleges receptgyűjteményre bukkant az apátság könyvtárában, amit 1735-ben jegyzett le Reisch Elek, bajorországi szerzetes. A szerző a környék növényeit használta gyógyszereihez, a bencések pedig kísérletezni kezdtek a receptek alapján. Úgy döntöttek, hagyományos likőrt készítenek, ehhez viszont olyan infrastruktúrára volt szükség, amivel a monostor nem rendelkezett. Így találták meg az Agárdi Pálinkafőzdét, a közreműködés eredménye pedig a világszerte híres gyógylikőr lett, ami étvágygerjesztő és emésztést segítő hatású. A likőr mellett a szerzetesek levendulás csokoládét és prémium borokat is készítenek.
Akácméz
Nincs termelői piac akácméz nélkül, és a hungarikum a külföldiek körében is nagyon népszerű. Az akác nem őshonos Magyarországon, Tessedik Sámuel hozta be a homok megkötése céljából. A hazai kiterjedt, összefüggő akácerdők kiváló minőségű ún. fajtamézet adnak, amelynek számos jótékony hatása van.
A robinin- és akacin tartalmának köszönhetően az akácméz fertőtlenítő, méregtelenítő és köhögéscsillapító hatású. Gyümölcscukor-tartalma magas, emiatt nem kristályosodik, sokáig folyékony marad. Az íze nem karakteres, árnyalatai a színtelentől az enyhén sárgásig terjednek.
Szikvíz
Szikvíznek csak olyan terméket szabad nevezni Magyarországon, amit szifonfejes palackba, vagy speciális fejjel ellátott (szifonfejes felvezető szárral) szikvizes ballonba (általában 25 literes ballonokba) töltenek, írja a Wikipedia. (A magyar szódát egyébként tévesen nevezik szikvíznek: a szénsavat helytelenül a sziksóval azonosították annak idején.)
A szóda természetesen nem magyar találmány, szén-dioxiddal elegyített víz már a 18. században is készült, de Jedlik Ányos volt az, aki kidolgozta a hazai olcsó nagyüzemi gyártás technológiáját az 1820-as évek végén. Az ő nevéhez fűződik az az újítás is, hogy a szifon aljáról egy cső segítségével nyerjük ki a szódavizet, hogy minél több szén-dioxid maradjon az italban. A 19. században a szikvízgyártás külön mesterség lett, aztán megjelentek a fémből készült, rászerelhető patronnal működő palackok. A szénsavas ásványvizek elterjedése visszavetette ugyan a hagyományos szódásszifonok iránti keresletet, de kiszorítani nem tudta őket. A szikvíz újra reneszánszát éli és bekerült a Hungarikumok közé is – a fröccsel együtt.
Piros Arany és Erős Pista
Az ételízesítők a legkiválóbb minőségű, pirosra érett, kézzel csipkedett fűszerpaprikából készülnek. Léteznek hasonló termékek más paprikatermelő országokban, de a hungarikumok közé került Piros Aranynak és az Erős Pistának más a színe és az íze is, ez különbözteti meg őket a külföldi rokonaiktól. És az, hogy a fűszerpaprika alapanyaguk 100%-ban hazai nemesítésű, termesztésű, a kalocsai és a szegedi tájkörzetből származik. A világ közel húsz országába exportálják őket, és a külföldön élő magyar családtagok, barátok is mindig örülnek, ha viszünk ezekből ajándékba.
Eperbor
100 százalékban eperből készülő bor, amiben a gyümölcs és a borok jótékony hatásai találkoznak. „Az eperbor gazdag C-vitaminban, foszforban, káliumban és kalciumban, valamint természetes fájdalomcsillapítót is tartalmaz”- olvashatjuk a díjnyertes eperborokat készítő Epermester Pincészet honlapján. Az eperbor ezenkívül méregtelenít, vesebántalmak, reuma, emésztési panaszok, kötőszöveti gyulladások és láz esetén is érdemes fogyasztani, sőt, még vágyfokozó hatást is tulajdonítanak neki a készítői. Az Eperméz nevű termékük A Gyümölcskészítmények Nemzetközi Versenyéről elhozta az Év Legjobb Gyümölcsbora címet, ami a legrangosabb elismerésnek számít Európában.
Balatoni fagyi
A gyenesdiási Bringatanya fagyizóban már egy egész falat beborítanak a különféle díjakról szóló oklevelek. A helyet vivő Somogyi-család többször nyerte már el a Balaton fagyija címet a Festeticsék mandulás csókja, illetve Illatos Isabella nevű fagyikkal, de a legkomolyabb elismerésük a 2017-es, Gelato World Tour nemzetközi fagylaltversenyen elért negyedik helyezés és a technikai zsűri különdíja. A maracujás étcsokis kreációt Somogyi Renáta készítette, és ezzel a magyar fagyi is bekerült a világ legjobbjai közé.
Rózsavölgyi Csokoládé
Egzotikus és különleges ízvilágú csokoládétáblák, bonbonok, drazsék és szerszám alakú csokik: a Rózsavölgyi Csokoládé újjáélesztette a kisüzemi csokoládégyártást. Az egyik alapító, Csiszár Katalin a rajzfilm-készítést, férje és tulajdonostársa, Szabad Zsolt mérnöki pályáját adta fel a csokoládékészítésért. Nem elégedtek meg azonban azzal, hogy feldolgozott kakaóbabot használjanak a termékeikhez, elhatározták, hogy saját maguk kutatják fel azokat ültetvényeket, ahonnan a nyers kakaóbabot megvásárolják. Venezuelába utaztak, hogy megtalálják a legjobb minőséget, majd autodidakta módon, sok kísérletezés során sajátították el a kakaóbab-feldolgozásának folyamatát.
Rendkívül különleges táblákat és bonbonokat árulnak: a Szusi-csokoládéba például gyömbér, matcha tea, fekete szezámmag és lazacolaj, a Pálinkás kakaóbab nevű csokiba pálinkás kakaóbabtöret és édeskömény kerül. A termékeket a külföldiek is nagyon keresik, Kanadától Hollandiáig, Japántól az Egyesült államokig számos üzletben megtalálhatók.
