Ma már szinte a csapból is az elektromos autó és a hibridhajtás folyik, a nemrég megtartott Müncheni Autószalonon is háttérbe szorultak a belső égésű motoros járművek. De ez csak az érem egyik oldala, mert közben sokak fejében még mindig úgy él a hibrid technológia, mint valami misztikus, elérhetetlen és drága megoldás. Pedig a valóság mást mutat, szinte mindenki megtalálhatja a saját igényeihez illő hibridet.
Mi az a hibrid egyáltalán?
Az autózásban akkor beszélünk hibridről, ha a hagyományos, belső égésű motoros hajtást kiegészíti egy – vagy adott esetben több – villanymotor. Ez jellemzően azt jelenti, hogy egy benzines egységhez társul az elektromos hajtás, de vannak példák dízel-hibridre, valamint a belső égésű mellett több villanymotort felvonultató, bonyolultabb rendszerekre is. Emellett a hibridekben jellemzően találunk egy kifejezetten energiatárolásra való akkumulátort is a megszokott tizenkét voltos aksin kívül.
Sokak fejében még mindig újdonságként él a hibridhajtás, ezért aztán távolságtartóak is vele szemben; valójában már nem annyira forradalmi ez a vívmány. Míg kezdetben meglehetősen bumfordi formatervek tartoztak ehhez a hajtásmódhoz, addig mára ránézésre szinte alig lehet megkülönböztetni őket a belső égésű motorral szerelt változatoktól.
Milyen hibridek léteznek?
Hibridhajtásból nem csak egyféle létezik. Kiindulásként érdemes talán a teljes vagy full hibrideket említeni – ezeket nevezzük simán csak hibridnek. Az ilyen autókban az elektromotor feladata, hogy csöndesen és zökkenőmentesen beindítsa a járművet, és támogassa a benzinmotort. Önálló hajtásra kis sebességgel képes, de itt nem beszélhetünk számottevő tisztán elektromos hatótávról. Amint ugyanis nagyobb lesz az igénybevétel, működésbe lép a benzinmotor, amely nemcsak a hajtásba száll be, hanem a hibrid akkumulátor töltését is ellátja. Ilyen rendszert találunk például a Suzuki Swace-ben.
Az elektromos hálózatról tölthető hibridről – másképpen plug-in hibridről – akkor beszélhetünk, ha a hibrid akkumulátort nemcsak az autó saját rendszere képes feltölteni, hanem akár konnektorhoz is csatlakoztathatjuk, így mi magunk végezhetjük el a töltést. Ez történhet nyilvános, közterületi töltőoszlopról, de akár az otthoni hálózatról is – utóbbi jellemzően időigényesebb folyamat. A sima hibriddel ellentétben az ilyen autók már jelentősebb tisztán elektromos hatótávval bírnak, tehát modelltől függően akár 40-80 kilométert is gurulhatunk emissziómentesen. Erre lehet jó példa a Suzuki Across, mely akár 75 km-t is képes megtenni tisztán elektromosan.
Végül pedig az úgynevezett lágy hibrideket kell megemlítenünk. Ezek az autók tisztán elektromos haladásra nem képesek ugyan, cserébe viszont maga a hibrid rendszer kifejezetten kompakt, hely- és súlytakarékos. Egy integrált indítógenerátor – ISG – kapcsolódik szíjjal a benzinmotorhoz, amelynek elinduláskor és gyorsításkor is besegít. Ezzel csökkenti a fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást, ráadásul az ISG tehermentesíti a hagyományos önindítót, amelynek csak hidegindításkor kell dolgoznia. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez az első lépcső a hibridezés világába. Léteznek 12 voltos lágy hibridek, mint a Suzuki Swift vagy az Ignis, valamint 48 voltosak, úgy mint a Vitara vagy az SX4 S-Cross.
Milyen hibridet vegyek?
Ezt a kérdést nem feltétlenül érdemes önállóan kezelni: nemcsak azt kell eldöntenünk, hogy milyen hibridhajtást válasszunk, legalább olyan fontos az is, hogy a kiszemelt kocsi megfeleljen az autózási szokásainknak, a mindennapi igényeinknek helykínálatában, kényelmében, kialakításában. Ezért érdemes átfogóbban nekifutni a döntésnek.
Ha például tudjuk, hogy jellemzően városban közlekedünk, és olyankor is egyedül vagy másodmagunkkal ülünk kocsiba, vagy éppen ovi- és sulijáratra, bevásárlásra használjuk az autót, akkor az esetek többségében elég lesz egy kisebb is. Könnyebb a zsúfolt utcákon manőverezni, egyszerűbben találhatunk magunknak parkolóhelyet. Hajtásmódot tekintve erre a felhasználásra jól járhatunk már akár egy lágy hibriddel is. Itt ugyanis nem jelentős a hibrid rendszer felára, mégis spórolhatunk valamelyest az üzemanyagon, és kicsit kevésbé szennyezzük a környezetet is.
A Suzuki Swift 1,2 literes benzinmotorból és indítógenerátorból felépülő rendszere például a gyári adat szerint 5,2 literes városi fogyasztást tesz lehetővé, országúton még takarékosabb a kisautó. Emellett elinduláskor, gyorsításkor úgy segít be az ISG, hogy erősebbnek, nyomatékosabbnak érezzük a kocsit, ez a rugalmasság városban a sok megállás-elindulás és sávváltás mellett jól jöhet. Ha a városi használat stimmel, de valamivel nagyobb helyigényünk van, esetleg szeretnénk magasabban ülni az autóban, akkor érdemes a lágy hibrid, crossoverek vagy kompakt SUV-ok közt szétnézni, amilyen például a SX4 S-Cross vagy Vitara.
Persze vannak olyan élethelyzetek, amikor már egy SUV vagy crossover csomagtere sem elegendő. Ha gyakran sok csomagot szállítunk, esetleg rendszeresen utazunk hosszabb távokra a családdal, akkor ideális lehet egy kompakt kombi, sőt, korábban általában hozzátettük volna, hogy lehetőleg dízel. De egyre több európai nagyvárosból tiltják ki a gázolajos autókat, és Budapesttel kapcsolatban is merült már fel hasonló elképzelés. Márpedig mi a dízelek fő előnye egy hasonló teljesítményű benzinessel szemben? A kedvező fogyasztás. Itt pedig ismét bejöhetnek a képbe a hibridek.
Városi használatnál, a dugóban ácsorogva egyáltalán nem, araszolgatva is csak alig szennyezünk, ha pedig messzebbre indulnánk, számíthatunk a benzinmotorra. Akik ebben a kategóriában keresgélnek, már gazdagabb felszereltséget, több vezetéstámogató extrát is elvárnak. Az autópályázást jelentősen megkönnyítheti mondjuk a sávtartó, az adaptív tempomat vagy éppen a holttérfigyelő. Városban, egy nagy puttonnyal rendelkező kombinál az automata parkolás, illetve a hátsó keresztirányú forgalmi figyelmeztetés lehet kifejezetten hasznos. Ebben a szegmensben lehet jó választás például a felsoroltak mindegyikével rendelkező Suzuki Swace: az 1,8-as szívó benzinmotor és a villanymotor 122 lóerős rendszerteljesítmény mellett 5,1 literes átlagfogyasztást ígér.
Napjainkban a legnépszerűbb kategória a hobbiterepjáróké. Nagyon sokakat vonz a robusztus felépítés, a magas üléspozíció, és az a biztonságérzet, amit az ilyen autók sugároznak. Terepre nem sokan merészkednek azok közül, akik SUV-ot vesznek, de az igazsághoz tartozik, hogy nem is mindegyik modellhez érhető el összkerékhajtás. Vásárlásnál tehát ez is egy lényeges szempont lehet, akinek fontos a 4x4, annak ez a tényező billentheti a mérleg nyelvét. És tegyük hozzá: ez nemcsak terepen, hanem egy komolyabb téli havazásnál is jól jöhet. Mindezekre jó példa a Suzuki Vitara, és a hozzá elérhető AllGrip összkerékhajtási rendszer.
A nagy test persze kedvezőtlenebb légellenállással és masszívabb tömeggel jár együtt, így kulcsszerepet kaphat ezek kompenzálásában egy korszerű hibridhajtás. Ezt tudja a Suzuki Across, amelyben a hosszabb utazásokat egy 2,5 literes szívó benzinmotor szolgálja, de mindkét tengelyre jutott egy-egy elektromotor is. Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy összkerékhajtást kapunk, amely a körülmények folyamatos figyelése mellett a megfelelő stabilitást, tapadást biztosítja. Hálózatról tölthető hibridként 75 kilométeres tisztán elektromos hatótávra képes, ami akár a mindennapos agglomerációs ingázást is lehetővé teszi, benzinre csak akkor költünk, ha ennél hosszabb útra indulunk.
Mi van, ha elromlik egy ilyen bonyolult rendszer?
Ahogy az már a különféle hibridhajtások ismertetésénél kiderült, a rendszerek összetettsége, bonyolultsága jelentősen eltér egymástól. Míg mondjuk egy Swiftben egyszerű szívó benzinmotorból és indítógenerátorból épül fel, addig például a Vitaránál már turbófeltöltő is bejön a képbe, sőt, kiviteltől függően akár automata váltót is kapunk. A másik végletet az Across képviseli, amelyben már eleve két villanymotor van, és a 75 kilométeres hatótávot lehetővé tévő hibrid akkumulátorról még nem is beszéltünk.
De persze általánosságban is igaz, hogy minden modern autóban jóval bonyolultabb már a technika, mint tíz-húsz, de akár csak öt évvel ezelőtt is. Nemcsak a hajtásrendszer, hanem a különböző vezetéstámogató extrák is sokat változtak. Sokakat talán éppen ez tesz bizonytalanná, mondván, mi lesz, ha elromlik valami? Ezért is fontos szempont vásárláskor a garancia.
Vannak olyan gyártók, amelyek két-három évet, esetleg ötöt vállalnak, míg mások kiterjesztett garanciát kínálnak. Érdemes számításba venni, hogy ezt kilométerfutásban is megadják, így jellemzően 100 ezer kilométer a határ. A Suzuki ezzel szemben a Hybrid Pro vagy Hybrid Pro+ kiterjesztett garanciánál 3+7 évet vagy 200 ezer kilométert jelöl meg a motorra, váltóra, turbóra és a hibrid rendszer elemeire – tehát lényegében minden olyan elemre, amelyek meghibásodásától talán a legjobban tartanak az autósok.
